Alaphelyzetben a már elfogadott és közzétett – letétbe helyezett – beszámolót sem részben, sem pedig egészében nem lehet cserélni vagy javítani. A törvény azonban említ néhány kivételt ez alól.

Melyek ezek a kivételek?

Ha a közzétett beszámoló nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló, akkor azt passzív státuszba lehet helyezni, az új, helyes adatokat tartalmazó beszámoló feltöltésével egyidejűleg. A passzív státuszban lévő beszámoló továbbra is megtekinthető marad.
Ha a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek meg a cég cégjegyzékének adataival(tehát a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik), akkor a céginformációs szolgálat észleli a hibát, amely egyúttal eltávolítást von maga után. A beszámolót benyújtó személyt az ügyfélkapus tárhelyére küldött üzenettel, elektronikusan értesítik az eltávolítás tényéről, az értesítést megkapja továbbá az állami adóhatóság is. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni, a cég pedig köteles gondoskodni a helyes beszámoló benyújtásáról.

Abban az esetben, ha a közzétett beszámolóban számviteli hibát vétettek, újbóli beadásra vagy javításra nincs lehetőség. A számviteli hibát a könyvelésben kell kijavítani, annak tényét pedig a következő üzleti évről készített beszámolóban szükséges feltüntetni, a hiba jelentőségének függvényében.

Számviteli hiba esetén megkülönböztethetünk nem jelentős és jelentős összegű hibát, ennek összegét minden vállalkozás a hiba nagysága szerint határozza meg és rögzíti a számviteli politikájában. A számviteli törvény – a számviteli politikában rögzített értékhatár figyelembevételével – minden esetben jelentős összegű hibának tekinti, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

A nem jelentős összegű hiba javítása nem okoz különösebb bonyodalmat. Az ilyen hibát javítani kell a könyvelésben, így az eredményre gyakorolt hatása megjelenik a tárgyévi eredménykimutatásban. A folytonosság elvét figyelembe véve a kiegészítő mellékletben meg kell említeni a feltárt hibát és annak javítását.

Jelentős összegű hiba esetén ezzel szemben három oszlopos beszámolót kell készíteni a tárgyévben, vagyis az előző évek jelentős összegű hibáinak módosításait az előző év és a tárgyév mellett egy külön oszlopban kell bemutatni. A hibákat és azok hatásait a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni – ahol szükséges, ott szöveges magyarázattal.

Röviden összegezve a fentieket: a törvény nem ad lehetőséget az érintett üzleti év beszámolójának utólagos javítására. Ennek hátránya, hogy feltárt – főként jelentős összegű – hiba esetében a közzétett beszámolót felhasználók félrevezető információt nyújtanak vagy félrevezető információhoz jutnak az adott évben, és a valós kép bemutatása csak a következő év beszámolójának közzétételével áll helyre.

A cikk szerzője Ferencz Gyöngyi, a HLB Magyarország ügyvezető partnere.