Minden a számviteli beszámolóról (2. rész)

A sorozat előző részét itt találja.

Beszámoló pénzneme

A kérdésben említett gazdasági társaság 2023. december 31-én a forintban történő könyvvezetésről devizában (euróban) történő könyvvezetésre tért át, amelyet a cégbíróságon bejegyeztetett és ennek megfelelően 2024. január 1-jétől már devizában (euróban) vezeti a könyveit. Ugyanakkor a gazdasági társaság 2023. decemberében készített közbenső mérlegének és 2023. üzleti évi beszámolójának pénzneme még forint volt. A fentiekből következően a forintban készített közbenső mérleg alapján, 2023-ban az osztalékelőleg összege – valamint az ebből származó követelés összege – csak forintban volt megállapítható.

Az osztalék jóváhagyására a gazdasági társaságnál 2024. májusában került sor. Az osztalék összegét ezért a taggyűlés napján már devizában (euróban) kell megállapítani, hiszen a gazdasági társaság jegyzett tőkéje 2024. január 1-je óta a létesítő okiratban rögzített devizában (euróban) van megállapítva és ennek megfelelően a társaság a létesítő okiratban rögzített devizában (euróban) vezeti a könyveit is. Így az osztalékot a taggyűlés napján, azaz 2024 májusában nem az előző évi beszámoló pénznemében (forintban), hanem a 2024. évi beszámoló (könyvvezetés) pénznemében, devizában (euróban) kell megállapítani. A 2023. decemberében kifizetett osztalékelőleg összegét a 2024. májusában, devizában (euróban) megállapított, jóváhagyott osztalékba kell 2024-ben számításba venni (beszámítani).

A 2023. üzleti évi beszámolóban szereplő osztalékelőleg követelést a Számv. tv. 146. § (1) bekezdésének az előírása alapján a nyitó mérlegben az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani euróra, de ettől még a társaság magánszemély tulajdonossal szembeni követelése a tulajdonos felé továbbra is forintban – a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben – fog fennállni (ugyanis a devizás könyvvezetésre való áttérés miatt az előlegkövetelés pénzneme nem változott meg), így az érintett feleknek a beszámítás árfolyamában külön meg kell állapodniuk. A beszámítás során ezért árfolyamkülönbözet keletkezhet euróban.

A 2024. májusában, devizában (euróban) megállapított, jóváhagyott osztalék miatt a gazdasági társaságnak 2024-ben keletkezett kötelezettsége, amely már a forintról devizára való áttérés időpontját követően, devizában (euróban) keletkezett. Az osztalék euróban történő kifizetése során ezért az euróban keletkezett kötelezettség átváltása nem értelmezhető (mivel annak pénzneme megegyezik a könyvvezetés pénznemével). Így euróban történő pénzügyi rendezéskor árfolyamkülönbözet nem keletkezhet. A 2024. májusában jóváhagyott osztalékhoz kapcsolódó, tulajdonossal szembeni kötelezettséget a 2024. évi beszámoló (könyvvezetés) pénznemében, devizában (euróban) kell megállapítani és a gazdasági társaság könyveiben devizában (euróban) kell kimutatni. Amennyiben az osztaléktartozás a 2024. üzleti év mérlegfordulónapján továbbra is fennáll, akkor, mint a könyvvezetés pénznemével megegyező pénznemben (euróban) fennálló tartozást az üzleti év mérlegfordulónapján nem lehet átértékelni.

Fióktelep

A Számv. tv. 154/A. § (1) bekezdése szerint azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, mentesül a törvény által előírt letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettség alól.

A számviteli törvény 154/A. § (2) bekezdése alapján e kötelezettségek alól mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.

Izlandi Köztársaság
Liechtensteini Nagyhercegség
Norvég Királyság

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság nem szerepel az Egységes Kormányzati Portálon közzétett államok listájában, így egy angliai székhelyű vállalkozás nem felel meg a Számv. tv. 154/A. § (2) bekezdésében foglalt mentesítési feltételeknek, így az angliai székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének beszámolójára a 154/A. § (2) bekezdése szerinti mentesítés már nem alkalmazható.

Az említett kötelezettségek teljesítése alól mentesülő fióktelepet kizárólag a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, azzal a feltétellel, hogy ezen beszámolóknak az összeállítása, ellenőrzése, közzététele és letétbe helyezése az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban történt. Az így meghatározott közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségnek a fióktelep magyar nyelven köteles eleget tenni.

Letétbe helyezés, közzététel

A Számv. tv. külön fejezetben (IX. Fejezet) rendelkezik a beszámoló letétbe helyezéséről, közzétételéről. E szerint a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott egyszerűsített éves beszámolót, éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni, közzétenni. A naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó vállalkozók esetében ez az időpont 2025. május 31. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló esetében a letétbe helyezési, közzétételi határidő a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napja, azaz 2025. június 30. A törvényi előírások szerint a letétbe helyezési kötelezettség teljesítésével a vállalkozó a közzétételi kötelezettségét is teljesíti. A vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével elektronikus úton tesz eleget, azzal, hogy a felsorolt dokumentumokat a Céginformációs Szolgálatnak megküldi.

A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodókra eltérő közzétételi szabályok vonatkoznak. Ezek közül a civil szervezetek és más nonprofit szervezetek a legnagyobbak, amelyek kötelesek a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolójukat, valamint a közhasznúsági mellékletet kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnak megküldeni, ezzel letétbe helyezni és közzétenni. Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság a civil szervezetet pénzbírsággal sújthatja.

Határidő elmulasztása

Abban az esetben, ha a vállalkozó nem tesz eleget határidőben a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, az adóhatóság (NAV) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai alapján – 30 napos határidő tűzésével – a vállalkozót felhívja a kötelezettségének teljesítésére. A vállalkozó 30 napon belül történő teljesítés esetén még szankció nélkül teljesítheti kötelezettségét.

Abban az esetben, ha 30 napon belül továbbra sem tesz eleget a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségének, az adóhatóság az Art. előírásai alapján kettőszáz ezer forint mulasztási bírságot szab ki terhére. A lépcsőzetes szankcionálási rendszerben a következő lépés az, hogy az adóhatóság a mulasztási bírságot kiszabó határozatban ismételten – 30 napos határidővel – felhívja a vállalkozót az elmulasztott kötelezettség pótlására, melynek elmaradása esetén a vállalkozó adószámának törlésére kerül sor. Az adóhatóság az adószám törléséről értesíti a cégbíróságot és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Fontos, hogy – a mulasztási bírság már nem, de – az adószám törlése még elkerülhető a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének az adószám törlő határozat véglegessé válását megelőző teljesítésével. Az adóhatósági szankció alkalmazását az is megalapozhatja, ha kötelező könyvvizsgálat esetén a beszámoló könyvvizsgálói jelentés hiányában került letétbe helyezésre, közzétételre.

2025. évi változások

2025. január 1-jétől hatályosan, de már a 2024. üzleti évi beszámolóra is alkalmazhatóan emelkedtek az egyszerűsített éves beszámoló, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai már 2023-ban megemelésre kerültek.

A vállalkozó saját választása alapján mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó éves beszámoló helyett akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,
az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az egyszerűsített éves beszámoló készítésére a feltételeknek való megfelelés két üzleti évét követő üzleti évben kerülhet sor. (Azok a szabályok, amelyek értékhatártól függetlenül nem teszik lehetővé az egyszerűsített éves beszámoló készítését, nem változtak.)

Emelkedtek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre vonatkozó értékhatárok is. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Bár a beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárok emelésével összefüggésben a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára is emelkedett, a megemelt értékhatárt csak a 2025. üzleti évi beszámoló könyvvizsgálatára lehet alkalmazni, a 2024. üzleti év tekintetében a korábbi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatár alkalmazandó. Hatályát vesztette továbbá a számviteli törvény 94/B. §-a, amely arról rendelkezett, hogy a vállalkozók a kiegészítő mellékletükben információt tegyenek közzé a társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységükről. A hatályát vesztett rendelkezést már a 2024. üzleti évi beszámolóra, annak kiegészítő mellékletére sem kell alkalmazni. További módosítás a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek elmulasztásával kapcsolatos előírásokat egészíti ki azzal, hogy mulasztás esetén bármely harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.