Habár 2024. november 25-én aláírta a kormány, a munkaadói és a munkáltatói oldal a hároméves bérmegállapodást, a hivatalos közzététel még váratott magára. Végül 2024. december 12. napján hirdették ki a 2025. évi minimálbér összegét a Magyar Közlöny 127. számában. A 394/2024. (XII.12.) Korm. rendelet szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2025. január 1-től:

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2025. január 1-től:

havibér alkalmazása esetén 290 800 Ft /hó
hetibér alkalmazása esetén 66 860 Ft /hét
napibér alkalmazása esetén 13 380 Ft /nap
órabér alkalmazása esetén 1 672 Ft /óra

A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-től:

havibér alkalmazása esetén 348 800 Ft /hó

hetibér alkalmazása esetén 80 190 Ft /hét
napibér alkalmazása esetén 16 040 Ft /nap
órabér alkalmazása esetén 2 005 Ft /óra

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2025. január 1-től 11 800 Ft/hó, illetve 390 Ft/nap.

Járulékfizetési alsó határ

A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ (Tbj. 27. § (2) bekezdés) a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, tehát 2025. január 1-től 87 240 Ft után kell megfizetni a tb járulékot, és a szociális hozzájárulási adót.

Egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén:

A minimálbér változása az egyéni és társas vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségére is hatással van.

minimum járulékfizetési alap a társadalombiztosítási járulék (18,5 %) tekintetében a tárgyhó első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum 100 %-a;
a szociális hozzájárulási adó (13 %) alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér / garantált bérminimum 112,5 %-a, azaz 327 150 Ft / 392 400 Ft (SZOCHO: 42 530 Ft / 51 012 Ft).

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér:

legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 421 Ft/óra,
szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 744 Ft/óra

 Napi mentesített keretösszeg 2025.01.01-től (Efo tv. 9. § (2)  bekezdés)::

szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén: 17 394 Ft.
középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén: 20 852 Ft.

 A közteher mértéke 2025.01.01-től (Efo tv. 8. § (2)  bekezdés):

alkalmi munkavállaló foglalkoztatása tekintetében: 2 900 Ft / nap
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 500 Ft / nap
filmipari statisztára vonatkozóan: 8 700 Ft / nap

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-át – ami 2025.01.01-től 87 240 Ft –, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, ami 2 908 Ft (Tbj. 6. § (1) f) pont). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, tehát megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után.

Juttatások 2025.

Az alábbiakban áttekintjük a 2025-ben adható, legnépszerűbb juttatásokat, és azok közterheit.

Adómentesen adható pl.:

óvodai, bölcsödei költségtérítés (munkáltató vagy munkavállaló nevére szóló számla alapján);
kulturális szolgáltatásra belépőjegy, bérlet (pl: múzeum, színház, cirkusz, tánc- vagy zeneművészeti előadás): évente a minimálbér erejéig, 2025-ben 290 800 Ft-ig;
sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet: évente a minimálbér erejéig, 2025-ben 290 800 Ft-ig;
állatkerti belépő/bérlet: évente a minimálbér erejéig, 2025-ben 290 800 Ft-ig;
kötelező visszaváltási rendszer keretében a magánszemély részére a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj;
a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése;
kárpótlás, kártalanítás, sérelemdíj (ha nem peren kívüli egyezség eredménye, illetve nem jövedelempótló kártalanítás, kárpótlás);
diákhitel törlesztés: munkavállaló részére, a törlesztés mértékéig korlátozás nélkül adható, de kizárólag kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződésekhez kapcsolódóan;
borászati termék: közvetlenül a borászati üzemengedélyestől, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott, palackozott kiszerelésű borászati termék vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásként;
vírusteszt, védőoltás: a költség mértékéig;
kerékpárhasználat;
kifizető által fenntartott sportlétesítmény és az ott található sporteszközök használata.

Béren kívüli juttatás:

Széchenyi Pihenő Kártya az éves rekreációs keretösszegig adható.

Az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Továbbra is szükséges nyilatkoztatni a dolgozót a tárgyévben mástól kapott SZÉP kártya juttatás mértékéről, mert a rekreációs keretösszeg több juttatótól származóan együttvéve értendő.

A SZÉP kártya 2025-ben felhasználható:

szálláshely-szolgáltatásra,
strand- és fürdőbelépőre,
étkezési szolgáltatásra (a munkahelyi étkezést is beleértve),
a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra,
évben lakásfelújításra, de kitétel, hogy a felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.

Aktív Magyarok alszámla

A SZÉP-kártya fizetési számlájához kapcsolódóan új, az Aktív Magyarok elnevezésű alszámla nyílik. A munkáltató által nyújtott juttatás a meghatározott keretösszeg mértékéig béren kívüli juttatásként adózik, és az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra használható fel. A meghatározott keretösszeg több juttatótól együttvéve nem haladhatja meg az évi 120 000 forintot.

Aktív Magyarok keretösszeg:

a) évi 120 000 Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor a 120 000 forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a jogviszonyban töltött napokkal arányos összege;

c) évi 120 000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Lakáscélú juttatás

A munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalójának adott lakáscélú juttatás a meghatározott keretösszeg mértékéig béren kívüli juttatásként adózik. A juttatást a munkavállaló lakásbérleti díjának megfizetésére, vagy lakáscélú hitel törlesztésére használhatja fel.

A lakáscélú keretösszeg:

a) évi 1 800 000 Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) az 1 800 000 forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;

d) évi 1 800 000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Kapcsolódó szabályok:

A munkavállaló részéről:

a) A lakhatási támogatás igénylésekor a munkavállaló bemutatja a munkáltatónak a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést.

b) Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés megfizetett összegét, a meghaladó összeg 50 %-át a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel, és személyi jövedelemadóként fizeti meg.

A munkáltató az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

A béren kívüli juttatások közterhei:

Adóteher: adóalap x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 28 %

Adóteher KIVA esetén: adóalap x (15 % SZJA + 10 % KIVA)

Egyes meghatározott juttatás:

a SZÉP kártya keretösszeget meghaladó része,
az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része,
a lakáscélú juttatás keretösszeget meghaladó része,
csekély értékű ajándék: minimálbér 10%-áig (2025-ben 29 080 Ft-ig),
utalvány, készpénz-helyettesítő fizetőeszköz: ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és nem visszaváltható;
egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatás (önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg),
magánszemélyek javára kötött csoportos kockázati biztosítás (kizárólag akkor, ha a munkáltató nem tudja egyértelműen meghatározni az egy főre jutó jövedelmet).

A egyes meghatározott juttatások közterhei:

Adóteher: adóalap x 1,18 x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 30,04 %

Adóteher KIVA esetén: (adóalap x 1,18 x 15 % SZJA) + 10 % KIVA

SZOCHO kedvezmény

A munkáltató által, a munkaviszonyra tekintettel érvényesíthető adókedvezmények közül a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény módosítása törvényi szintre emelkedik.

Munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény

Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára, aki az adóhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

A kedvezmény mértéke személyenként TAO esetén (2024.08.01-től belépő munkavállalók esetén):

a foglalkoztatás első évében havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított 13 százalékos SZOCHO összege;
a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér utáni, 6,5 százalékos adómértékkel számított összeg.

A kedvezmény mértéke személyenként KIVA esetén (2025.01.01-től belépő munkavállalók esetén):

a foglalkoztatás első évében havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított KIVA összege;
a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér 50 %-a után számított KIVA összege.

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év (2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés), azaz:

január 1-től 290 800 Ft x 9 = 2 617 200 Ft/fő/év.

Adókedvezmények

A magánszemély által érvényesíthető adókedvezmények közül a személyi kedvezmény igazodik a minimálbér összegéhez, de a családi kedvezmény tekintetben is várható növekedés a kedvezmény összegében.

A kedvezmények, és érvényesítésük sorrendje a következő:

négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
25 év alatti fiatalok kedvezménye: havonta a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, 2024. július havi összege (656 785 Ft) érvényesíthető;
30 év alatti anyák kedvezménye: havonta a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, 2024. július havi összege (656 785 Ft) érvényesíthető;
személyi kedvezmény: mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, tehát 2025-ben 96 900 Ft/hó (15% Szja: 14 535 Ft);
első házasok kedvezménye;
A családi (adóalap) kedvezmény emelkedése 2026-ig két lépcsőben várható.

családi kedvezmény 2025.01.01-től továbbra is:

egy eltartott esetén 66 670 Ft/hó (adókedvezmény 10 000 Ft/hó);
kettő eltartott esetén 133 330 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 20 000 Ft/eltartott/hó);
három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 33 000 Ft/eltartott/hó);
minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe (15% Szja: 10 000 Ft).

családi kedvezmény 2025.07.01-től:

egy eltartott esetén 100 000 Ft/hó (adókedvezmény 15 000 Ft/eltartott/hó);
kettő eltartott esetén 200 000 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 30 000 Ft/eltartott/hó);
három és minden további eltartott esetén 330 000 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 49 500 Ft/eltartott/hó);
minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe (15% Szja: 15 000 Ft).

családi kedvezmény 2026.01.01-től:

egy eltartott esetén 133 340 Ft/hó, Ft (adókedvezmény 20 000 Ft/eltartott/hó);
kettő eltartott esetén 266 660 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 40 000 Ft/eltartott/hó);
három és minden további eltartott esetén 440 000 Ft/eltartott/hó (adókedvezmény 66 000 Ft/eltartott/hó);
minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 133 340 forinttal növelt összegben vehető igénybe (15% Szja: 20 000 Ft).

Felszolgálási díj

A 2025.01.01-től hatályos 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelete definiálja a felszolgáló, a közreműködő, valamint a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálás fogalmát, továbbá maximalizálja a felszolgálási díj mértékét.

felszolgáló: az a közreműködő, aki a vendéglátó üzletben tartózkodó vendéget a fogyasztási helyén kiszolgálja;

közreműködő: az a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló, aki a vendéglátási tevékenység valamely rész- vagy teljes folyamatában munkájával közvetlenül részt vesz;

felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálás: az a vendéglátásban alkalmazott kiszolgálás, amelynek során a vendég a fogyasztását a vendéglátó üzlet asztalánál ülve vagy az üzlettípus vagy esemény jellegéből adódóan állva, felszolgáló által számára felszolgálva fogyasztja el. Nem tekinthető felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásnak a kizárólag önkiszolgáló rendszer közbeiktatásával történő teljes körű kiszolgálás.

A felszolgálási díj mértéke:

legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka.
eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az Áfa tv. szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka.

Felszolgálási díj kapcsán a 2024.12.31-ig hatályos 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet szerinti eddigi szabályozás változatlan, tehát a felszolgálási díj:

az áfát is tartalmazza,
a számlán, nyugtán elkülönülten kell kezelni,
a közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek az érdekképviseleti szervezettel, ennek hiányában az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

Borravaló

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) szerint a borravaló fogalma: a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg.

Az 5/G. § (1) szerint borravalónak minősül a vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg.

A felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a kereskedő köteles napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról, amit legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a kereskedő által vezetett nyilvántartásban kell rögzíteni. A borravaló munkavállalók közötti felosztásának szabályairól, arányáról a munkahelyen az üzemeltetőnek az érdekképviseleti szervezettel, ennek hiányában az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia.

Adómentes a magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is. (Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontja)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Munkavégzés alóli mentesülés

2025.01.01-től a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.

Napi munkaidő

A munkavállaló, ha készenléti jellegű munkakört* lát el, illetve ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra (jelenleg 12 óra), heti munkaideje pedig legfeljebb 72 óra lehet.

*Készenléti jellegű a munkakör ha:

a munkavállaló a feladatainak jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Apasági szabadság

Az apasági szabadság igénybevételére előírt időtartam a duplájára nőtt. Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig (jelenleg második hónap végéig) tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

Mulasztási bírság

A mulasztási bírság, és egyéb szankciók tekintetében két különböző hatálybalépési időpontra kell számítani.

a) 2025.01.01-től: Az adóhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést 15 napon belül adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni. Az adóhatóság az adózót 300 000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó ezt a kötelezettségét nem teljesíti.

b) 2025. 07.01-től: Ha az adózó a havi adó- és járulékbevallási (2508) kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót (magánszemélyenként!) 100 000 Ft mulasztási bírsággal sújtja, kivéve, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.

c) 2025.07.01-től az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget,

Az emelt összegű mulasztási bírságok egy része a 2024. augusztus 1-től hatályos Kormányrendeletből 2025.01.01-től átkerült az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénybe (Art.).

d) Be nem jelentett foglalkoztatás esetén 2 000 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható az adózó (2024.07.31-ig 1 000 000 Ft volt a bírság mértéke).

e) Az adóhatóság az adózót 2 000 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja (2024.07.31-ig 1 000 000 Ft volt), ha

a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

f) Az Adózás rendjéről szóló törvényben, és a hozzá kapcsolódó jogszabályokban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a mulasztási bírság mértéke:

természetes személy esetében 400.000 Ft lehet (2024.07.31-ig 200.000 Ft volt),

nem természetes személy esetén 1.000.000 Ft lehet (2024.07.31-ig 500.000 Ft volt).

 A cikk szerzője, Szörényi Marianna a Bérügyek.hu vezetője. A Bérügyek.hu az Adó Online szakmai partnere.