Releváns jogszabályok:

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X.6.) Korm. rendelet

A módosítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 61/A. §-ának új, (3) bekezdéssel történt kiegészítésével valósult meg, mely rendelkezés a házastárs által igényelt özvegyi nyugdíj igény-elbírálási rendjét egyszerűsíti abból a célból, hogy kisebb terhet jelentsen a hatósági ügyintézés  az  állampolgárok számára.

Az új rendelkezés szerint együtt élő házastársként igényelt özvegyi nyugdíj esetén az együttélés tényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv csak abban az esetben vizsgálja, ha az elhunyt jogszerző után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat.

Özvegyi nyugdíj – jogosultsági feltételek – az elhunyt részéről

A hozzátartozói nyugellátásokhoz, így az özvegyi nyugdíjhoz is jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel rendelkezzen.

Jogosultsági feltételek  – az özvegyi nyugdíj igénylője részéről

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs
(a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig

egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy
megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ez a tartásdíj házastársi tartásdíjat jelent, nem gyermektartásdíjat.)

Mindezekből látható, hogy előfordulhatnak adott esetben összetett élethelyzetek is, amikor az elhunyt után esetleg több személy részéről is felmerülhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság igénye.

Ilyen összetett esetben válik indokolttá  a jogosultsági feltételek (például házastársak esetén a jogosultságot kizáró esetleges különélés ténye, időtartama)  teljeskörű, részletes vizsgálata, ha azonban nem ilyen esetről van szó, erre nincs szükség.

Ezt a tehermentesítést rögzíti az új szabály.

Ezt is jó tudni

A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig. Ez a lehetőség azért fontos, mert az ideiglenes özvegyi nyugdíj mértéke az alapjául szolgáló nyugellátás hatvan százaléka, az özvegyi nyugdíjé pedig harminc százaléka.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
megváltozott munkaképességű, vagy
házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy akkor tekintendő megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalék, vagy kisebb.

Előfordul, hogy a házastárs halálakor az özvegy még nem rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek egyikével sem, de meghatározott időn belül a feltételek valamelyike teljesül.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (3) bekezdés.)