2022. július 7-én fogadták el Magyarország 2024. évi költségvetését, amelynek jónéhány adónem esetén kétszámjegyű bevételnövekedéssel kalkulál. Az extraprofitadók fenntartása mellett a Honvédelmi Alap további jelentős megtámogatása is szembetűnő a jövő évre.

A legfontosabb adónemek tekintetében kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál az elfogadott költségvetés, amely sok érdekes kérdést felvet – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Ami a legfontosabb adónemeket illeti, az általános forgalmi adó esetében közel 7%-os emelkedést prognosztizálnak, így ebből az adónemből 2024-re már közel 8.600 milliárd forintot várnak. Itt felvetődik a kérdés, hogy az infláció leszorítására irányuló törekvések vajon hogyan fogják segíteni ennek a bevételi tervnek az elérését, de a jelenleg erős forint későbbi gyengülése mindenképpen jótékonyan hathat ezzel összefüggésben.

A második legnagyobb bevételi forrást jelentő személyi jövedelemadó tekintetében 10%-os növekedéssel számolnak, amely előrevetíti, hogy további bérfejlesztésekkel (és esetlegesen minimálbér-emeléssel) kalkulál a kormány.

A társasági adó tervezett bevételi összege 150 milliárd forinttal nő, ez legfőként a globális minimumadó bevezetéséből (amit a 2024-es évre már fizetni kell) adódhat. Ezzel összefüggésben Bagdi Lajos megjegyezte, hogy az őszi adócsomagban várhatóak az ezzel kapcsolatos részletszabályok, de 2-3000 cég biztosan érintett lesz, amelynek ezzel foglalkoznia kell.

Számottevőnek tekinthető a kisvállalati adó (KIVA) 24%-os és a kiskereskedelmi adó 22%-os növekedése. KIVA adónemből már csaknem 230 milliárd forintot várnak, amely jól példázza ezen adónem sikerességét és a társaságok adózásában egyre növekvő szerepét.

A szektorális adók közül a fentiekben említett kiskereskedelmi adó mellett minden extraprofit adó velünk marad, egyes adónemekből a tervezett bevétel csökkenni fog (pl. bankadó, gyógyszergyártói adó, Robin Hood adó), míg mások kapcsán növekedéssel kalkulálnak (biztosítási adóból 7%-al, a jövőben már „zöld adó”-ként aposztrofált légiforgalmi adóból 12%-al nagyobb összeget várnak).

Jelentősnek mondható még a jövedéki adó 15%-os növekedése, amelyet a korábban már bejelentett – üzemanyagokat terhelő – jövedéki adó emelés fedezhet.

Végül Bagdi Lajos hozzáfűzte, hogy a banki befektetések hozamán fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó a Niveus Consulting Group számítása szerint közel 50 milliárd forinttal segítheti a költségvetést

Forrás: Niveus Consulting Group sajtóanyaga