Korábban már foglalkozott a Jogászvilág a DÁP eAláírás üzleti célú felhasználásának tilalmával[1], azonban hiába rögzíti mind jogszabály[2], mind szolgáltatói tájékoztatás[3], hogy a DÁP keretalkalmazásban elérhető elektronikus aláírás csak magánszemélyként használható, mégis vannak olyan hangok, amelyek szerint a DÁP eAláírás is cégszerű aláírás[4].
Tekintettel arra, hogy megjelentek az interneten olyan írások, amelyek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV vagy Hivatal) befogadja a cég képviseletében eAláírással aláírt dokumentumot, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség szükségesnek tartotta megkeresni a NAV-ot annak tisztázása érdekében, hogy valóban ez-e a Hivatal gyakorlata. Ugyanis amennyiben ez valós hivatali gyakorlat lenne, az beleütközne a Dáptv. 54. § (7) bekezdésében foglalt előírásba, valamint a Magyarországon is közvetlen hatállyal bíró 910/2014-es EU Rendeletbe (eIDAS Rendelet) 5a cikkének utolsó mondatába. Az ugyanis kifejezett felhatalmazást ad a tagállamoknak arra, hogy intézkedéseket foganatosítsanak abból a célból, hogy biztosítsák: a természetes személyek az 5a cikk g) pontja szerint kapott ingyenes aláírásukat szakmai célra nem használhatják (tehát nem használhatják ügyvédként, könyvelőként vagy egyéni vállalkozóként).
A megkeresést a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) küldte meg a Hivatal számára, a Hivataltól pedig az a megnyugtató válasz érkezett, hogy az eAláírás cégszerű aláírásként történő alkalmazhatósága kapcsán a Hivatal egyetért a MELASZ álláspontjával. Eszerint az eAláírás magánszemélyként történő felhasználásáról rendelkező Dáptv. 54. § (7) bekezdése az eIDAS Rendelet által megengedett – az ingyenes felhasználáshoz kapcsolódó, azt korlátozó – tagállami rendelkezésként értelmezhető. A NAV hivatalos állásfoglalásában kifejtette, hogy a cégjegyzés, illetve valamennyi nem természetes személy törvényes, szervezeti, illetve meghatalmazáson alapuló képviselete esetén az aláíró a nem természetes személy nevében és képviselőjeként jár el, tehát nem magánszemélyként a saját ügyében. A NAV álláspontja szerint ezt az értelmezést erősíti, hogy a digitális állampolgárság szolgáltató által az interneten közzétett hivatalos tájékoztatókban kifejezetten az szerepel, hogy magánszemély csak magáncélra használhatja az eAláírást, cég nevében történő aláírásra nem, illetve ennek megfelelő előírásokat rögzítenek az eAláírás tanúsítványának jogi közlemény rovatában az aláírás értelmezése körében utalt szabályozók is.
A NAV egyértelmű álláspontja szerint tehát az eAláírás cégjegyzésként, illetve valamennyi nem természetes személy törvényes, szervezeti, illetve meghatalmazáson alapuló képviselete során történő alkalmazhatóságának kizárása levezethető a Dáptv. rendelkezéséből, így a NAV elkötelezett az erre vonatkozó egységes gyakorlat kialakítása iránt.
Az eAláírás egyéni vállalkozók általi használata kapcsán a kormányzat tájékoztató honlapja[5] ad egyértelmű eligazítást, amikor kimondja, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás digitális aláírását az állam magánszemélyeknek biztosítja magáncélra, azaz […] egyéni vállalkozók sem használhatják a vállalkozásuk nevében történő aláírásra.
A DÁP szolgáltató álláspontja tehát egyértelmű: a „magánszemélyként” történő használat a „magáncélra” történő használatot jelenti, azaz egyéni vállalkozóként, üzleti célra NEM használható az eAláírás. Ez egyértelműen levezethető mind a Dáptv. fent hivatkozott 54. § (7) bekezdéséből, mind pedig az eIDAS Rendelet fent hivatkozott rendelkezéseiből.
Lábjegyzetek:
[1] https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-dap-ealairas-uzleti-celu-felhasznalasanak-tilalmarol/
[3] https://dap.gov.hu/hirek/szerzodeskotes-barhol-barmikor Ki és mire használhatja az alkalmazás digitális aláírását?
Hagyj üzenetet