„Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkás, sem migránsország nem lesz. Ezért Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, az állam döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól” – írták.

Az első kérdésre, hogy van-e összefüggés a magyar munkavállalók és a harmadik országbeliek számának változása között, kifejtették: sem idén, sem az elmúlt években nem látszik, hogy a foglalkoztatotti létszám időszakos csökkenése a külföldiek számának emelkedésével járna. A kormány 2023 őszén felülvizsgálta az idegenrendészeti szabályozást és új törvényt alkotott a bevándorlásra és a munkavállalásra, amely 2024. január 1-jétől hatályos. Ezzel a kormány azt kívánta biztosítani, hogy a külföldiek foglalkoztatása csak a nemzetgazdaság által feltétlenül indokolt mértékű legyen, az ne a magyar munkaerő kárára valósuljon meg – ismertették. Harmadik országból érkező állampolgár csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam döntése esetén tartózkodhat és vállalhat munkát, tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól.

A második kérdésre, hogy növekszik-e a harmadik országbeliek létszáma, kiemelték: az 2023 végét követően lényegében stagnált, idén pedig négy egymást követő hónapban csökkent, február és június között 3 százalékkal. Ennek oka elsősorban az, hogy a kormány 2025. január 1-jével szigorította a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Vendégmunkás csak olyan országból érkezhet, amellyel Magyarország visszafogadási egyezményt kötött vagy rendelkezik Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét és visszatér a küldőországba. A vendégmunkások számát kvóta szabályozza. A kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb száma a miniszteri rendelet alapján 2024-ben 65 ezer, 2025-ben 35 ezer. Tavaly a kvótaszámot nem érték el, ezért idén csaknem a felére csökkentették, az első hat hónapban a kiadható engedélyek kevesebb, mint felét állították ki. Magyarországon tehát továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma, a harmadik országbelieké a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százaléka, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt 3 százalék. A Visegrádi országok körében itt a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya, Szlovákiában 4,5, Lengyelországban 7,1 , Csehországban 16 százalék.

A harmadik kérdésre, hogy milyen tevékenységek keretében foglalkoztatják a harmadik országbelieket, kifejtették: ennek három fő iránya a beruházási, a beüzemelési és az üzemeltetési szakaszokban történő foglalkoztatás. A beruházások és a beüzemelés során a külföldi beruházók előnyben részesítik a saját országuk szakembereit, akik rendelkeznek a szükséges építési, műszaki, technológiai ismeretekkel az induláshoz. Ezek rövidebb szakaszok. A hosszú távú – üzemeltetési – szakaszban a hazai munkaerő foglalkoztatása a cél és az elvárás a beruházók felé! Mindhárom szakaszban munkaerőpiaci vizsgálat előzi meg a külföldiek foglalkoztatását. Az illetékes kormányhivatal felméri, hogy az álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor – közölték.

A negyedik kérdésre, hogy mennyire figyeli a kormányzat a külföldi beruházóknál a foglalkoztatás szabályszerűségét, azt írták: a harmadik országbeliek jogszerű és szabályos foglalkoztatásának biztosításában számos állami intézmény vesz részt. Amennyiben az eljárás vagy a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatban kétség merül fel (például a külföldi munkaerő előnyben részesítése), munkaerőpiaci és foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzést tartanak.

Az ötödik, a foglalkoztatottak számának alakulását felvető kérdésre, hangsúlyozták: 2010 óta mintegy egymillióval nőtt a munkában állók száma, ami óriási eredmény. Az elmúlt évtizedet extenzív gazdasági növekedés jellemezte, a gazdasági növekedés motorja a foglalkoztatottak számának növelése volt, míg a jelenlegi intenzív szakaszban egyre inkább a hatékony foglalkoztatásra helyeződik a hangsúly, a gazdaság teljesítményét nem a létszám bővítése, hanem a modern technológiák, a jobb munkaszervezés, a munkaerő hatékonyabb ágazati allokációja határozza meg. Ennek jellemzője, hogy az ipariban csökken, a szolgáltatásoknál nő a foglalkoztatás. A foglalkoztatotti létszám csökkent valamelyest az utóbbi időben, ez egyértelműen demográfiai folyamatokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy a foglalkoztatási szint nem csökkent, sőt javult Magyarország pozíciója az EU-ban, a tagállami rangsor 5. helyére lépett előre.

A hatodik kérdésre, hogy mely iparágak érintettek ebben, közölték: a legnagyobb az átrendeződés a feldolgozóiparban és a járműgyártásban, ahol a munkáltatók nem töltik be az üres pozíciókat, a nyugdíjba vonuló helyére nem vesznek fel új munkaerőt, miközben nő a részmunkaidős foglalkoztatás az utóbbi hónapokban. A cégek tehát nem leépítenek, hanem a természetes folyamatokra reagálva ilyen megoldásokkal igyekeznek megtartani a létszámot.

(MTI)