Az áfarés alakulása

A Bizottság számításai szerint Magyarország áfarése 2022-ben mélypontra, 2,5%-ra csökkent, majd 2023-ban 7,4%-ra emelkedett. Ez a romlás az elemzés szerint elsősorban a kedvezőtlen makrogazdasági környezethez – visszaeső fogyasztás, magas infláció, növekvő vállalati csődszám – köthető, nem pedig az adóbeszedési rendszer strukturális gyengüléséhez.

„A 2023-as visszaemelkedés nem tekinthető trendfordulónak. A magyar áfarés továbbra is érdemben az uniós átlag alatt van, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett digitális és ellenőrzési eszközök hatása tartósan megmaradt” – értékelte az adatokat Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Év
Magyarország (%)
EU-átlag (%)

2019
10.4
11.1

2020
8.0
9.9

2021
4.1
7.2

2022
2.5
7.9

2023
7.4
9.5

táblázat – Az áfarés alakulása Magyarországon és az Európai Unióban (forrás: European Commission – VAT Gap Report 2025)

Régiós és nemzetközi összevetés

A 2025-ös VAT Gap Report részletes adatai alapján Magyarország 2023-ban a legalacsonyabb áfaréssel rendelkezett a közép-kelet-európai régióban, így egyértelműen a régió éllovasának tekinthető az áfabevételek beszedésének hatékonysága szempontjából. Míg számos tagállamban az áfarés tartósan kétszámjegyű, Magyarország a vizsgált időszak egészében az uniós átlag alatt teljesített.

Ország
Áfarés 2023 (%)

Magyarország
7,4

Csehország
10,0

Horvátország
11,5

Szlovákia
14,5

Lengyelország
15,8

Bulgária
20,0

Románia
30 felett

táblázat – Áfarés a közép-kelet-európai országokban, 2023 (forrás: European Commission – VAT Gap Report 2025)

Áfabevételek és gazdasági környezet

2023-ban a magyar áfabevételek nominálisan 5,4%-kal nőttek, ami elmarad a 2022-es rendkívüli növekedéstől. A Bizottság kiemeli, hogy 2023-ban Magyarországon 155%-kal nőtt a csődeljárások száma, miközben a reál GDP csökkent és a háztartások fogyasztása visszaesett. Ezek a tényezők együttesen felfelé hatottak az áfarés alakulására.