Releváns jogszabályok:

2000. évi C. törvény a számvitelről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

A nonprofit szervezetek közé olyan, különböző jogszabályok szerint létrehozott szervezeti formák tartoznak, amelyek nem nyereségorientáltak. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az ide sorolandó gazdálkodókat jellemzően egyéb szervezetként jelöli, amelyek beszámolási kötelezettségének sajátosságait külön kormányrendeletek szabályozzák. Az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek), köztestületek, közalapítványok [együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és a Civil tv. határozza meg. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók. Új szervezeti forma 2019. március óta a vagyonkezelő alapítvány, amelyet külön törvény is szabályoz.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint nonprofit szervezet: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat. Ide sorolandó továbbá az országos érdekképviseleti szervezet, az európai területi társulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény is.

Az előbbi szervezetek sajátossága, hogy a társaságiadó-alapjuk meghatározása során a Tao tv. 7-8., 16., 18., 28. §, illetve a VII. fejezetében foglalt előírásokat a Tao tv. 9-14. § figyelembevételével alkalmazzák. Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek (pl. alapítványoknál, egyesületeknél), illetve kedvezményezett tevékenységnek (pl. lakásszövetkezetnél, közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál).

A nonprofit szervezetek a társaságiadó-alap kiindulópontja alapján két csoportba sorolhatók:

– az egyik csoportba tartozók adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye (korrigálva bizonyos adóalap-módosító tételekkel), és az adófizetési kötelezettségük megléte, illetve mértéke az alap-/vállalkozási tevékenység nagyságától, illetve egymáshoz viszonyított arányától függ. Ide tartozik az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az országos érdekképviseleti szervezet, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

– a másik csoportba tartozók társaságiadó-alapja az adózás előtti eredmény, módosítva bizonyos korrekciókkal, tehát adóalapjukba mind az alap- (közhasznú), mind a vállalkozási tevékenység eredménye beleszámít, ugyanakkor a Tao. tv.-ben nevesített kedvezményezett tevékenységeik arányában adómentességben részesülhetnek (a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat).

A civil szervezetek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt sajátos bevételekkel is rendelkeznek. A bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez. A bevétel megszerzésének formája pályázat, szerződésen alapuló juttatás/kifizetés vagy önkéntes felajánlás, azaz adomány. A bevétel forrása lehet az állam, egy önkormányzat, a magánszféra, illetve bevételt hozhat a szervezet által végzett tevékenység is. A források lehetnek külföldiek is, hiszen számos nemzetközi szervezet, illetve az EU is számos módon juttathat forrást a hazai civil szektornak.

A kiadások tekintetében a civil szervezeteknél nincs általánosítható elszámolási szabály vagy különösebb sajátosság, azaz a szervezet minden, a tevékenységével összefüggő, azt megvalósító kiadást teljesíthet a saját döntése alapján. Sem a kiadások mértékére, sem célszerűségére nincs jogszabályi korlátozás. A kiadások célszerűségét és észszerűségét a szervezetek legfőbb szerve – azaz a kuratórium vagy közgyűlés – ellenőrzi.

A gazdálkodás nyilvántartását az általános könyvvezetési szabályok mellett a szervezetek által létrehozott szabályzatok irányítják. A számviteli szabályok szerint elkészített beszámolót a szervezeteknek letétbe kell helyezniük. A szabályzatok egy részének elkészítése kötelező, míg más részüket a szervezet saját átlátható és szervezett működése miatt maga alakítja ki. A szabályzatokat a gyakorlatban a legfőbb szerv fogadja el, de létesítő okirat ettől eltérően is rendelkezhet.

A nonprofit szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 479/2016. Korm. rendelet) foglaltak alapján teljesítik könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket.

A Civil tv. meghatározása szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

– az adomány (ajándék) elfogadását;

– a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet);

– a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését;

– az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

Az előzőekben felsoroltak tehát a Tao tv. alkalmazásában sem minősülnek vállalkozási tevékenységnek. A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek. A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a Civil tv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.

Nonprofit gazdasági társaság

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/F. §-a alapján az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

A nonprofit gazdasági társaság társaságiadó-kötelezettsége eltérően alakul annak függvényében, hogy rendelkezik-e közhasznú jogállással vagy sem.

A közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az adóalapját a gazdasági társaságokra vonatkozó általános előírások szerint határozza meg; úgy adózik, mint egy normál cég, nem osztja meg eredményét a nonprofit és a vállalkozási tevékenység között.

A közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság speciális előírások alapulvételével határozza meg társaságiadó-alapját, ezen előírásokat a Tao tv. 13/A. §-a rögzíti. Az adóalap levezetésekor a kiindulópontot a társaság valamennyi tevékenysége, azaz a közhasznú, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenysége együttes összes bevételének és összes költségének, ráfordításának különbségeként megállapított adózás előtti eredmény jelenti, amelyet módosítani kell bizonyos adóalap-korrekciós tételekkel.

A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményét

a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak az adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,

c) a közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú besorolással, első adóévében az adómentesen képzett saját tőke összegével,

d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni.

Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást, egyesülést, szétválást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét.

Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét – az összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.

A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.

Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.