Az építőipar már nem csupán lassul, hanem fogy, és ez a folyamat nemcsak a termelési statisztikákból, hanem a vállalkozói körök zsugorodásából is világosan kiolvasható. A KSH és az OPTEN adatai egyaránt azt mutatják, hogy a szektorban zajló visszaesés nem átmeneti megtorpanás, hanem egy mélyebb szerkezetváltás tünete.

Két év alatt több mint 3 000 vállalkozással lett kevesebb az építőiparban, ez a szám önmagában is riasztó, de még súlyosabbá válik, ha megnézzük, hol koncentrálódik a csökkenés. A lakó- és nem lakóépületek építése, amely a szektor cégállományának több mint 30 %-át adja, egyedül felel a cégszámcsökkenés 60 %-áért. A koncentrálódó visszaesés azt jelzi, hogy egyes területek különösen sérülékennyé váltak az elmúlt időszakban.

A vállalkozások számának visszaesése különösen az elmúlt egy évben gyorsult fel. A piac alkalmazkodóképessége meggyengült, az ellenálló képesség egyre több helyen törik meg.

„Az adatok tehát nemcsak az aktuális helyzet hű lenyomatai, hanem előrejelző szerepet is betöltenek. Ha a jelenlegi környezet nem változik, az építőipari cégstruktúra további eróziója valós kockázat lehet, különösen a kisebb, tőkeszegény szereplők körében.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Továbbra is negatív a mérleg

2025 első négy hónapjában az építőipari cégmozgási mérleg tartósan negatív maradt. Több mint 2 000 vállalkozás szűnt meg, ez a teljes szereplői kör közel 3,4 %-a. Bár a megszűnési arány nem ugrott meg drámaian, az alapítási adatok továbbra sem képesek érdemben ellensúlyozni a veszteséget. Az alig 1 300 új alapítás markáns egyensúlyhiányt mutat.

A lakó- és nem lakóépületek építésében a több mint ezer megszűnésre kevesebb mint 700 új cég jutott, míg a speciális szaképítésnél a három megszűnő vállalkozásra mindössze kettő új belépő jutott. A cégcserélődés természetes üteme felborult.

„A cégadatok változása erős összefüggésben van a munkaellátottsággal. Legnagyobb mértékben az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállománya csökken, miközben ebben az alágazatban van tradicionálisan a legtöbb vállalkozás. A cég megszűnések és a működési helyzet mögött mintegy 35 000 fő tartós foglalkoztatotti létszám csökkenés van. A hat hónaptól tovább foglalkoztatottak száma az ÉVOSZ becslései szerint 2025. év végére elérhetik a 40 000 főt is, ha a piaci helyzet nem javul.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

Jogi nyomás alatt – minden huszadik cég eljárásban

Közel 3 000 cégbírósági eljárás indult az év első négy hónapjában építőipari cégek ellen, ezek túlnyomó többsége (86 %) felszámolás vagy kényszertörlés volt. Ez azt jelenti, hogy minden huszonötödik aktív vállalkozás jogi megszüntetés alá került, és ez egy olyan arány, amely az építőipart a legkockázatosabb szektorok egyikévé teszi a magyar gazdaságban.

A legnagyobb nyomás továbbra is a lakó- és nem lakóépületek építése területét sújtja, több mint 1 200 cég került eljárás alá, az alágazati szereplők több mint 5 %-a. Gyakorlatilag minden huszadik cég eljárásban van, ez már nem ciklikus jelenség, hanem rendszerszintű figyelmeztetés.

A megszűnések túlnyomó többsége nem stratégiai döntés eredménye. A kivonulás hátterében körbetartozások, pénzügyi ellehetetlenülés vagy működési zavar áll. Az így záruló vállalkozástörténetek mögött nem egyszeri hibák, hanem halmozódó nyomás és kiút nélküli helyzetek húzódnak meg.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,98 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Bács-Kiskun és Zala vármegye érte el.

Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2025. április

Vármegye
Alapítások
Megszűnések
Felszámolások*
Opten – CFI

Főváros
82
236
163
31,50%

Szabolcs-Szatmár-Bereg
16
32
15
25,82%

Nógrád
9
5
7
23,08%

Jász-Nagykun-Szolnok
11
13
11
22,46%

Borsod-Abaúj-Zemplén
12
28
16
20,91%

Heves
8
8
3
18,22%

Békés
5
7
3
17,08%

Hajdú-Bihar
11
16
4
14,90%

Győr-Moson-Sopron
7
18
6
13,95%

Tolna
7
4
2
13,85%

Vas
6
4
1
12,85%

Pest
63
40
43
11,78%

Somogy
7
4
5
11,61%

Baranya
6
9
12
11,54%

Csongrád-Csanád
8
8
6
11,42%

Fejér
11
8
12
10,85%

Komárom-Esztergom
5
7
7
9,31%

Veszprém
5
6
1
9,02%

Bács-Kiskun
7
3
10
5,89%

Zala
2
2
4
4,74%

ÖSSZESEN
288
458
331

*Újonnan indult eljárások