Releváns jogszabály:

– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek ebben az időpontban.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, előnyösebb lehet számára a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjat igénybe venni, mint a rokkantsági ellátás további folyósítása. Az előny az ellátás összegénél jelentkezik, amennyiben az öregségi nyugdíj összege magasabb lenne a folyósított rokkantsági ellátás összegénél.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben történő nyugdíj igénylés mellett. 2025-ben az 1960-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő korhatárt betöltötte, és rendelkezik legalább tizenöt év szolgálati idővel.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy számára önmagában a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama nem jelent szolgálati időt.

Amennyiben azonban a rokkantsági ellátás folyósítása mellett az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, ennek időtartama alatt szolgálati időt szerez, mert keresete után társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles.

Ma már a rokkantsági ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, és 2024. január 1-jétől a rokkantsági ellátás megállapításának sem előfeltétele már a keresőtevékenység hiánya.

Az ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjra jogosító szolgálati időt, és nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetet szerez.

Amennyiben tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy megszerzi az öregségi nyugdíj jogosultság feltételeit, azaz betölti az öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik a szükséges mértékű szolgálati idővel, kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását.

Ha a számára megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb lesz, mint rokkantsági ellátásának összege, a jövőben ez kerül részére folyósításra öregségi nyugdíjként, rokkantsági ellátása pedig megszüntetésre kerül.

Fontos tudni, hogy ez a folyamat, tehát a rokkantsági ellátás helyett az öregségi nyugdíj megállapítása csak kérelem esetén indul el.

Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő, az öregségi nyugdíj korhatárt betöltő személy nem kéri öregségi nyugdíjának megállapítását, az nem fog megtörténni, ez esetben továbbra is, életkorától függetlenül rokkantsági ellátásban fog részesülni nevezett.