Az Európai Unió Bírósága helyben hagyja a „Rubik-kocka” formájából álló védjegyek törlését. Az Európai Unió Törvényszékének indoklása szerint „mivel ezen forma alapvető jellemzői a célzott műszaki hatás eléréséhez szükségesek, azt nem lehetett volna európai uniós védjegyként lajstromozni”.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) helyt adott a vitatott védjegyek törlése iránti kérelmeknek. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a kocka egyes oldalain lévő négyzetek színei a vitatott védjegyek alapvető jellemzőjének minősülnek, és a védjegyek formájának szerves részét képezik. Megállapította, hogy a hat különböző szín kombinációja szükséges a célzott műszaki hatás eléréséhez, és lényegében arra a következtetésre jutott, hogy az említett védjegyeket az uniós joggal ellentétesen lajstromozták.

Forrás és teljes cikk a Világgazdaság oldalán IDE kattintva érhető el. Az esetről a CURIA is kiadott egy közleményt, amely ITT érhető el. 

2013-ban a Verdes Innovations SA négy törlési kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) a Spin Master Toys UK jogelődje által 2008 és 2012 között „térbeli kirakójátékok” vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjegyek törlése iránt, az alábbi térbeli megjelölések tekintetében:

A Törvényszék elutasítja ezeket a kereseteket  és ezzel helyben hagyja az EUIPO határozatait
Elöljáróban a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a kizárólag a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formából álló megjelölésekre vonatkozó kizáró ok akkor alkalmazandó, ha a szóban forgó forma valamennyi alapvető jellemzője funkcionális. Ebben az összefüggésben az „alapvető jellemzők” kifejezést úgy kell érteni, mint amely a megjelölés legfontosabb elemeire vonatkozik, szemben a kevésbé fontos, tetszőlegesen választott elemekkel.
Először is megállapítja, hogy a kocka oldalain elhelyezett hat konkrét szín és azok állítólagos „sajátos elrendezése” nem minősül a vitatott védjegyek alapvető jellemzőjének. Ezen elemek ugyanis csekély és másodlagos jelentőségűek a kockaformához, a rácsszerkezethez és a kocka oldalainak különbözőségéhez képest, amelyek viszont a védjegyek alapvető jellemzőinek minősülnek. A hat alapszín egyszerűen azt a funkciót tölti be, hogy a kontraszthatás révén megkülönbözteti a kocka oldalait.
Másodszor a Törvényszék megállapítja, hogy a harmadik alapvető jellemző, a kocka minden oldalán látható kis négyzetek hat alapszín szerinti különbözősége, az ábrázolt formához szorosan és elválaszthatatlanul hozzátartozik, és annak szerves részét képezi. Hozzáteszi, hogy a hat, ráadásul nem egyértelmű elrendezésben látható alapszínnek az egyértelműen meghatározott, a rács funkcionális vonalaival ábrázolt funkcionális térbeli formához való hozzáadása nem képezi akadályát annak, hogy a vitatott védjegyek kizárólag formából álló megjelölések legyenek.
Harmadszor a Törvényszék megállapítja, hogy e forma valamennyi alapvető jellemzője szükséges a célzott műszaki hatás eléréséhez. Közelebbről úgy ítéli meg, hogy a harmadik alapvető jellemzőnek az a műszaki funkciója, hogy kontraszthatás révén lehetővé tegye a kocka egyes oldalainak, valamint a rajtuk megjelenő rácsszerkezet kis négyzeteinek megkülönböztetését.