Releváns jogszabályok:

– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

1.) Társasági adó

A részesedés térítés nélküli átadásával összefüggésben felmerül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adóalap növelési kötelezettség. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.

A Tao tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja értelmében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül a társaság által nem adomány céljából (…)  térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), ha a társaság nem rendelkezik a juttatásban részesülő fél nyilatkozatával, amely szerint

a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Azt kell tehát megvizsgálni a juttató fél részéről, hogy a juttatásban részesülő fél a kért nyilatkozatokat be tudja-e mutatni. Ezek birtokában a juttatónál a térítés nélkül átadott részesedés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéke nem módosítja az adózás előtti eredményt, egyéb esetben az adózás előtti eredményt meg kell növelni az átadott eszköz könyv szerinti értékével.

A másik oldalról, „B” társaság vonatkozásában vizsgálva a kérdést, a részesedésszerzéssel kapcsolatban a Tao tv. 4. § 5. pontjában meghatározott bejelentett részesedésekre vonatkozó szabályok alkalmazása merülhet fel.

„B” társaság a „C” társaságban történő részesedésszerzést – kivéve, ha a megszerzett „C” társaság ellenőrzött külföldi társaság – a szerzést követő 75 napon bejelentheti az állami adóhatóságnak. Amennyiben az ily módon bejelentett részesedését „B” társaság legalább egy évig megszakítás nélkül kimutatta az eszközei között (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), majd ezt követően értékesíti, vagy nem pénzbeli hozzájárulásként kivezeti, az így keletkezett árfolyamnyereséggel az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét. (Szintén adóalap-csökkentő tétel a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés) [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pont].

Abban az esetben pedig, ha „B” társaság az általa bejelentett részesedésre az adóévben ráfordításként értékvesztést, árfolyamveszteséget számol el, vagy a bejelentett részesedést bármilyen jogcímen veszteség (árfolyamveszteség) elszámolásával kivezeti – ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást, de figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást is –, az elszámolt veszteség (árfolyamveszteség) összegével meg kell növelnie az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja alapján.

2.) Illeték

Az illeték kötelezettséggel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) az ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá vonja.

Az Itv. 7. §-ának értelmében az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozás útján történő vagyonszerzés, ide tartozik az Itv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ingó dolog (például: fizetőeszköz, értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog) ajándékozása, ingyenes átengedése is.

Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja alapján mentes azonban az ajándékozási illeték alól a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.

A mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerző nyilatkozata szerint nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége,

amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap – csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett vagy fizetendő adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap – százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 9 százalékot, vagy
amelynek jogszabályai szerint – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték, nem éri el a 9 százalékot, vagy
amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 9 százalékos mértéket elérő adó. [Itv. 17. § (4) bekezdés]

A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.

Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozással történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság – az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében – az AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata azonban nem kötelező.

3) Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az Áfa tv. rendszerében a részesedések átengedése szolgáltatásnyújtásnak tekinthető.

Az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének f) pontja alapján ugyanakkor mentes az adó alól a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését.

Amennyiben a fenti feltételeknek megfelel az átruházó társaság és az érintett ügylet, akkor az átruházó társaságnak az ingyenes szolgáltatásnyújtásra tekintettel nem keletkezik általános forgalmi adó kötelezettsége.