Releváns jogszabályok:

– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
– 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Az első fontos kérdés, hogy az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül-e. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23/a. pont a) alpontja szerint a társasági formaváltás akkor kedvezményezett átalakulás, ha a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez. Társasági formaváltásnál a Tao. tv. 4. § 23/a. pontjának b) és c) alpontjában található feltételeket nem kell vizsgálni.

Átalakulás (társasági formaváltás), egyesülés, szétválás esetén az adózás előtti eredményét módosítania kell

a jogelődnek az immateriális javak és tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözettel [Tao. tv. 16. § (2) bekezdés a) pont],
átértékelés esetén a jogelődnek (kiválásnál a jogutódnak) a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összegével [Tao. tv. 16. § (2) bekezdés d) pont].

Kedvezményezett átalakulás esetén azonban a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) dönthet úgy is, hogy nem alkalmazza az utóbbi adóalap-korrekciós tételeket, és adózás előtti eredményét úgy állapítja meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Ennek azonban törvényi feltételei vannak, úgymint

a jogelődnek (kiválásnál a jogutódnak) az erre irányuló választását be kell jelentenie az átalakulás, egyesülés, szétválás adóévéről szóló bevallásában az adóhatóságnak, és
a jogutód társasági szerződésének (alapító okiratának) tartalmaznia kell az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a jogutód az átalakulást (egyesülést, szétválást) követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (illetve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

Utóbbi szabály leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a jogutódnál csak az átértékelés előtti értéknek megfelelő összeg kerül elszámolásra.

A jogutód esetében továbbá a Tao. tv. 16. § (2) bekezdés i) pontjában rögzített korrekciós kötelezettség is felmerül, amennyiben a jogutód átvesz a jogelődtől követelést, és a hivatkozott jogszabályi hely szerinti feltételek is fennállnak.

Hangsúlyozni szükséges, hogy ha a jogutód létesítő okirata nem tartalmazza a kötelezettségvállalást, az egy későbbi okirat-módosítással nem pótolható, illetve, ha a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) adóbevallásában elmulasztotta a választást bejelenteni, a bevallás e tekintetben utóbb önellenőrzéssel nem módosítható.

A jogutód társaság (jelen esetben a kft.) esetében továbbá az alábbi előírásokat kell figyelembe venni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:133. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át. Ez azt is jelenti, hogy a társasági formaváltás keretében megalakuló gazdasági társaság nem tekinthető újonnan alakuló társaságnak. Ennek a kisvállalati adó választása kapcsán is relevanciája van.

Mivel az átalakulással létrejövő kft. utóbbiak alapján nem minősül a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alkalmazásában, ezért esetében nem alkalmazható a Katv. 19. § (9) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti és ekkor az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napján jön létre.

Ennek alapján az átalakulással létrejött kft. a kisvállalati adót legkorábban az átalakulás (cégbejegyzés) napját követő napon, már működő társaságként választhatja. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalati adóalanyiság nem a kft. nyilvántartásba vételének (cégbejegyzésének) napjával, hanem a kisvállalati adóalanyiság választásának bejelentését követő hónap első napján jön létre [Katv. 19. § (1) bekezdés].

Ennek alapján tehát a társasági formaváltás keretében megalakult társaság egy tört időszakban még a társasági adó alanyának minősül.

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező kft.-nek figyelembe kell vennie a Tao. tv. 16. § (7) bekezdésének rendelkezését is. Ezen előírás azt mondja ki, hogy jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Ennek alapján az adózónak alkalmaznia kell a Tao. tv. jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit. Fel kell továbbá hívni a figyelmet a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés cj) alpontjára, mely szerint az adózó jogutód nélküli megszűnéskor az adózás előtti eredményt módosítja a Tao. tv. 16. § (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe.