Releváns jogszabályok:

– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A bérlők számlát igényelnek a tulajdonostól a bérbeadási szolgáltatásról. Vizsgáljuk meg, hogy a bérbeadónak miként kell kiállítania a számlát a két magánszemély irányába.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) mind a számla kibocsátóját, mind a számla befogadóját következetesen egyesszámban jelöli meg, azaz a számla kibocsátását egy eladó és egy vevő között értelmezi. [Áfa tv. 159. § (1) bekezdése; Áfa tv. 169. § e) pontja] Ez azt jelenti, hogy egy számlán kizárólag egy személy, illetve egy szervezet tüntethető fel vevőként vagy eladóként.

A bérleti szerződésben használt megfogalmazás, mely szerint a bérlők kötelesek a bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni, a bérlők egyetemleges kötelezettségvállalására enged következtetni. Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:29. § (2) bekezdés szerint.]

A Ptk. mellett figyelemmel kell lenni a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényre is, amely megkülönböztet bérlőtársi és társbérlői jogviszonyt. A megkülönböztetés azért fontos, mert ez a jogviszony fogja meghatározni, hogy a bérleti szerződésben ki lesz a bérlő fél (pl. a bérlőtársak együttesen, vagy a társbérlők külön-külön) valamint, hogy a jogok, illetve a kötelezettségek gyakorlására kik és milyen módon lesznek kötelezettek, illetve jogosultak. A számlát ugyanis a szolgáltatást igénybe vevő részére, azaz a bérlő félnek kell kiállítani.

Bérlőtársakról abban az esetben van szó, ha a lakást több bérlő együttesen bérli. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. [Ptk. 4. § (1), (5) bekezdés].

A bérlőtársakkal ellentétben a társbérlő önálló bérlő. A Ptk. 5. § (1) bekezdése szerint, ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők.

A társbérlő önálló bérlő, így részére külön számla állítandó ki (ha igényli a bérbeadó részéről a számlakibocsátást).

Bérlőtársak esetén a kötelezettek (bérlők) bármilyen arányban megoszthatják egymás között a kötelezettség teljesítését (bérleti díj megfizetését), az egyik fél vállalhatja akár a másik fél helyett az összeg maradéktalan megfizetését is.

Számla azonban a részükre – az Áfa törvénynek, valamint a valódiság és az egyértelműség számviteli alapelveinek megfelelően – csak az általuk teljesített kötelezettség (megfizetett bérleti díj) mértékéig állítható ki.

Vagyis, ha a kérdéses ügyletben csak egy bérlő tart igényt a számlára, akkor a nevére a számla a teljes összegről kibocsátható, de ha mindkét bérlő igényt tart a számlára, akkor számlát kibocsátani részükre kizárólag az arányos részösszegek erejéig lehet.

A fenti szabályok a számla kibocsátására vonatkozó általános szabályok, alkalmazásuk nem függ attól, hogy az ügylet áfaköteles-e, illetve, hogy a vevők (bérlők) milyen kapcsolatban állnak egymással.