Üzemkörön kívüli berendezésként, felszerelésként, járművekként a nem használt berendezések, felszerelések, járművek tartoznak a fogalomkörbe, valamint az ilyen bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Üzemkörön kívüli ingatlanok és épületek azok, melyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a vállalkozási tevékenységgel, ilyen például. az üzemi lakóépületek, szociális, kulturális, gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épületek, építmények.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) 26. § (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

A Számv. tv. 26. § (2) bekezdés szerint az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, tárgyi eszközök (ingatlanok, műszaki és egyéb gépek, tenyészállatok) bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, illetve a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is.

Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Nem minősül azonban felújításnak a karbantartási tevékenység.

Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt, általános forgalmi adó nélküli összeget.

Terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció) alatt a tárgyi eszközök és immateriális javak fizikai kopását, illetve erkölcsi, technikai avulását értjük pénzben kifejezve. Az értékcsökkenés költségként való elszámolását nevezzük értékcsökkenési leírásnak.

– Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a vállalkozó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával.

– Maradványérték a hasznos élettartam végén realizálható érték, amelynek meghatározása a rendelkezésre álló információk alapján történik. Amennyiben a maradványérték valószínűsíthetően nem lesz jelentős, abban az esetben értéke lehet nulla.

A terv szerinti értékcsökkenés összege a tárgyi eszközök és immateriális javak használatba vételét követően kerül megtervezésre:

– a várható használati idő,

– a fizikai elhasználódás és technikai avulás,

– a tevékenységre jellemző körülmények és

– a várható maradványérték alapján.

Tárgyi eszközök és immateriális javak esetében terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni abban az esetben, ha

– a tárgyi eszköz (kivéve beruházás) és az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke;

– a tárgyi eszköz (beruházás is), a szellemi termék értéke tartósan lecsökken, mert az a vállalkozási tevékenység miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében eredeti rendeltetésének megfelelőn nem használható, illetve használhatatlan;

– a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása következtében csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

– a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy eredménytelen lesz;

– az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A terven felüli értékcsökkenés elszámolását minden esetben az egyéb ráfordításokkal szemben kell eszközölni.

A számviteli törvény egyértelműen definiálja azokat az eseteket, amikor nem lehet értékcsökkenést elszámolni, ezek az alábbiak:

– földterület, telek, erdő,

– üzembe nem helyezett beruházás,

– maradványértékre leírt eszközök,

– képzőművészeti alkotás, régészeti lelet,

– olyan eszköz, amely az értékéből a használat során nem veszít, illetőleg értéke -különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

A nem használt tárgyi eszközöket az üzemkörön kívüli tárgyi eszközök definíciójával nem szabad összekeverni, mert ez utóbbi fogalom az elsődlegesen nem a vállalkozó gazdasági tevékenységét szolgáló eszközeit jelenti.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.]. tv. 4. § 34/a. pontja alapján üzemkörön kívüli ingatlannak az az ingatlan minősül, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény.

A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.

Általánosságban – az üzemkörön kívüli ingatlanok értékcsökkenési leírásával növelni kell az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen, mivel e költségek nem a vállalkozási, a bevételszerző tevékenység érdekében merültek fel. A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján történő adóalap-növelési kötelezettség független attól, hogy az adózó az adott, üzemkörön kívüli ingatlan értékcsökkenési leírása kapcsán a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat is figyelembe venni köteles. A Tao tv. 1. § (3) bekezdése szerint, a e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelv pedig ebben az esetben azért nem alkalmazható, mert maga a jogszabály tartalmaz kifejezett rendelkezést az adózás előtti eredményt növelő tétel kifejezett alkalmazására [ld. Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének az „ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is” fordulatát]. Az említett korrekciós tételek „együttes alkalmazása” tehát nem kizárt.

Más megítélés alá esik az a helyzet, ha az adózó az adott tárgyi eszköz (például: üdülő, sportlétesítmény, teniszpálya) használatát kedvezményesen, vagy teljes térítési díj megfizetése ellenében teszi lehetővé. Ha ugyanis az adózó üzletszerűen, nyereségszerzés céljából biztosítja az említett ingatlanok igénybevételét, úgy kétséges, hogy azok egyáltalán üzemkörön kívüli ingatlannak, vagyis elsődlegesen jóléti célt szolgáló épületnek, építménynek tekinthetők. Ez utóbbi esetben az érintett ingatlanok az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben állnak, tehát azok nem minősülnek üzemkörön kívüli ingatlannak. Amennyiben az adózó nem ingyenesen, hanem bevételt elérve nyújtja a fenti szolgáltatásokat, úgy e tevékenységek az adózó vállalkozási tevékenységének részét képezik, az azokból származó nyereséget pedig társasági adó terheli. Az itt kifejtettek egyúttal azt is jelentik, hogy amennyiben az egyes ingatlanok hasznosítására ellenérték fejében kerül sor, úgy az azok vonatkozásában elszámolt értékcsökkenési leírás tekintetében nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásának szükségessége.

Megemlíthető továbbá, hogy a munkahelyi bölcsőde épületét a Tao tv. korábbi szabályai alapján üzemkörön kívüli ingatlannak tekinthettük, azonban 2017-től ezen ingatlanok értékcsökkenése – mint a munka helyi bölcsőde fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költség, ráfordítás – a Tao tv. 3. számú melléklet B) rész 20. pontja értelmében az adóalapnál elismert költségnek, ráfordításnak minősül. Így a munkahelyi bölcsőde épületének értékcsökkenése a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem növeli az adóalapot, az értékcsökkenéshez kapcsolódó adóalap-korrekciókat természetesen ez esetben is figyelembe kell venni.

Fejlesztési tartalék

A Tao tv. 7. § (15) bekezdése értelmében az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék-, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

A Tao tv. nem tartalmaz olyan további feltételt, mely szerint a fejlesztési tartalék kizárólag olyan beruházásra használható fel, amely az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben áll. Ebből adódóan nem feltétlenül van akadálya annak, hogy a fejlesztési tartalékot a vállalkozás elsődlegesen a munkavállalók üdültetését szolgáló ingatlan-beruházásra oldja fel.

A kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja értelmében az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti adózás előtti eredményét bizonyos új tárgyi eszközök adóévi beruházási értékével, illetve új szellemi termék, korábban még használatba nem vett szoftver termék felhasználási jogának bekerülési értékével, amennyiben megfelel a törvény által megszabott további feltételeknek. Az adóalap-kedvezményt csak abban az adóévben alkalmazhatja az adózó, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag magánszemély volt.

A kedvezmény összege a beruházási érték, de legfeljebb az adózás előtti eredmény. Ha az adózás előtti eredmény negatív vagy nulla, akkor az adóalap-kedvezményt nem lehet igénybe venni.

A kedvezményre jogosító beruházások a következők:

– korábban még használatba nem vett ingatlan – kivéve az üzemkörön kívüli ingatlan – adóévi beruházási értéke;

– korábban még használatba nem vett, az Szt. 26. § (4) bekezdése szerinti műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke;

– az ingatlan – kivéve az üzemkörön kívül eső ingatlan – bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke;

– a bérbevevő által bérbe vett ingatlanon végzett adóévi beruházás, felújítás értéke;

– az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke;

– a korábban még használatba nem vett szoftver termék felhasználási jogának bekerülési értéke.

Az adózó által érvényesített kedvezmény adótartama a közösségi szabályozás alapján állami támogatásnak minősül, amelynek összegéről az adózónak adatot kell szolgáltatnia a társaságiadó-bevallásában.

Bizonyos esetekben szankciós visszafizetési kötelezettség merül fel a kis- és középvállalkozások által érvényesített beruházásiadóalap-kedvezménnyel összefüggésben. Az igénybe vett adóalap-kedvezmény kétszeresével meg kell növelni az adózás előtti eredményt a következő esetekben [Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pont]:

a) Ha az adózó az adóalap-kedvezmény érvényesítését követő 4. adóév utolsó napjáig a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe. Ilyenkor az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő 4. adóévben kell az adóalap-növelést alkalmazni. Nem vonatkozik az adóalap-növelési kötelezettség arra az esetre, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében marad el (akkor sem, ha nem maga a kedvezmény alapjául szolgáló beruházás, hanem például annak üzembe helyezéséhez szükséges más eszköz rongálódik meg). Elháríthatatlan külső ok jellemzően valamilyen természeti esemény lehet.

b) Ha az adózó az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást követően üzembe helyezett tárgyi eszközt (akár részben) üzemkörön kívüli ingatlanként használja, illetve a tárgyi eszközt a forgóeszközök közé sorolja át. Ilyenkor az adózás előtti eredményt az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban kell növelni. Nem vonatkozik az adóalap-növelési kötelezettség arra az esetre, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás a tárgyi eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye.

c) Ha az adózó az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást vagy az ilyen beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt, illetve az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló szellemi terméket az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő 4. adóév végéig elidegeníti, akkor az elidegenítés adóévéről szóló bevallásban kell az adóalap-növelési kötelezettséget figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában elidegenítésnek minősül például az értékesítés, az apportálás és a térítés nélküli átadás.

Mint láthattuk, a Tao tv. 4. § 34/a. pontja szerint üzemkörön kívüli ingatlan az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben (például az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény). Nem élhet az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetőségével az üzemkörön kívüli ingatlan beszerzését, előállítását vagy felújítását, átalakítását, bővítését szolgáló beruházás esetében. Feltétel tehát, hogy az adózó az ingatlant a vállalkozási tevékenység érdekében használja, így például kedvezményre jogosíthat egy új üzemcsarnok létesítése.

The post Üzemkörön kívüli eszközök és ingatlanok számvitele appeared first on Adó Online.