A Hatósághoz több bejelentést érkezett azzal kapcsolatban, hogy a szépségszalon teljes területén kamerák találhatóak, amelyek nemcsak képfelvétel készítésére, hanem hangrögzítésre is alkalmasak. A társaság ezen adatkezelésről csak részben nyújtott tájékoztatást az érintettek számára, arról nem informálta sem a munkavállalókat, sem pedig a vendégeket, hogy hangfelvétel rögzítésére is sor kerül, valamint arra sem tért ki, hogy a megfigyelésnek mi a tényleges indoka. A bejelentők szerint a hangrögzítés valódi célja a munkatársak ellenőrzése, valamint a vendégekről való, marketing célú információszerzés volt. A bejelentők továbbá arra is felhívták a NAIH figyelmét, hogy a szépségszalon olyan ajánlási gyakorlatot végez, amelynek során vendégeiket arra kérik, hogy ismerőseik nevét és elérhetőségeit adják meg, azért, hogy ezen adatok felhasználásával ingyenes kezelést ajánlanak e személyeknek.

A NAIH ezen előzményekre tekintettel hatósági ellenőrzést indított a társasággal szemben. A helyszíni szemle során a hatóság 32 db kamerát talált, amelyek szinte a szépségszalon egész területét vették, így a recepción, folyosókon, kezelőszobákban és olyan helyiségekben is kamerák voltak, ahol a munkavállalók ebédszünetüket töltik. A Hatóság megállapította, hogy a kép- és hangfelvételek minősége alapján a kamerás megfigyelés által érintett személyek a felvételen beazonosíthatóak. Ezen túlmenően azt is rögzítette, hogy a kamerák kifejezetten a munkavállalók és a vendégek megfigyelésére szolgáltak, a munkavállalók munkavégzés során és a munkaközi szünetben is folyamatosan valamely kamera látószögében voltak, a vendégek pedig a kezelőszobákban, sok esetben hiányos öltözetben kerültek a felvételekre.

A cikk további részében a határozatnak a munkavállalók megfigyelésével kapcsolatos megállapításait vizsgáljuk meg.

Célhoz kötött adatkezelés elvének megsértése

A NAIH a határozatában rögzítette, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11/A. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállalóit a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze, akár technikai eszközök alkalmazásával is, ami szükségszerűen együtt járhat személyes adatok kezelésével. A technikai eszközökkel történő ellenőrzés – és összességében az ellenőrzés – maga után vonhatja a dolgozó személyiségi jogainak korlátozását is, amely önmagában nem tiltott, de csak akkor valósulhat meg jogszerűen, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bekezdés]. A személyiségi jog korlátozásának részleteiről (módjáról, időtartamáról, feltételeiről) és a szükségességet és arányosságot alátámasztó körülményekről a munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell beosztottjait.

A Hatóság a határozatában megjegyezte, hogy a vagyonvédelmi célú megfigyelés alapvetően legitim

cél lehet a kamerás adatkezelés tekintetében, azonban ekkor igazolni kell, hogy ténylegesen fennállnak olyan körülmények, amelyek indokolják az egyes kamerák elhelyezését és más módon nem biztosítható az elérendő cél. A NAIH azt is kiemelte, hogy a vagyonvédelmi cél megállásához az is szükséges, hogy a kamera látószöge alapvetően a védendő vagyontárgyra irányuljon és ne – akár közvetlenül, akár közvetve – a munkavállalók módszeres megfigyelését szolgálja. A tárgy szerinti ügyben a Hatóság bizonyos kamerák vonatkozásában igazoltnak látta a vagyonvédelmi célt, azonban azon eszközöknél nem, ahol a szépségszalon nem tudta igazolni, hogy a helyiségben található védendő vagyontárgy, továbbá a kamerák vagyonvédelmi célra történő felszerelésének szükségességét alátámasztó indokot sem tudott megjelölni.

A társaság a vagyonvédelmi cél mellett a kamerarendszert a munkavállalók ellenőrzése miatt is alkalmazta. A helyszíni szemlén előadott nyilatkozat szerint a társaság a kép- és hangfelvételeket arra használja, hogy az értékesítéssel foglalkozó munkatársak ellenőrizni tudják az új kollégák ügyfelekkel való kommunikációját, magatartását és adott esetben utasítást adjanak az értékesítési folyamattal kapcsolatban. A NAIH összességében úgy határozott, hogy kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység állandó jellegű, kifejezett cél nélküli megfigyelésére működtetni nem lehet, továbbá jogellenes az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a dolgozók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Emellett rögzítette azt is határozatában, hogy amennyiben a cél elérése érdekében egy kevésbé korlátozó eszköz is rendelkezésre áll, akkor azt kell alkalmazni (így pl. az új munkavállalók oktatásokon, tréningeken is részt vehetnek a betanulási időszak alatt).

A NAIH ezekre tekintettel a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontjának, azaz a célhoz kötött adatkezelés követelményének sérelmét állapította meg.

Megfelelő jogalap hiánya

Az adatkezelés céljának kellő definiálása mellett az adatkezelőnek megfelelő jogalappal is rendelkeznie kell ahhoz, hogy adatkezelése jogszerű legyen. A tárgy szerinti ügyben a szépségszalon egyidejűleg nevezte meg az érintett hozzájárulását, valamint a társaság jogos érdekét, mint jogalapot a kamerás adatkezelés tekintetében.

A hozzájárulás, mint jogalap tekintetében a NAIH rögzítette, hogy a hozzájárulás önkéntessége a munkáltató-munkavállaló viszonylatában megkérdőjelezhető. Ezen jogalapra akkor lehet hivatkozni, amikor egyértelmű, hogy az adatkezelés során a dolgozó „feltétel nélküli előnyöket szerez” és „nem érheti őt semmilyen hátrány az adatkezelés megtagadása esetén”.

A Hatóság álláspontja szerint az érintett hozzájárulása helyett a munkáltató jogos érdekén alapuló adatkezelés alkalmazása indokolt. A NAIH kiemelte ugyanakkor, hogy egy adatkezeléshez egy jogalap kapcsolható, így a párhuzamos jogalapok fennállása (érintett hozzájárulásán is alapul az adatkezelés, meg a társaság jogos érdekén is) sérti az átláthatóság elvét. A társaság az eljárás során igyekezett pótolni a jogos érdek fennállásához szükséges dokumentumokat (így pl. az érdekmérlegelési tesztet, ami a szükségesség-arányosság megállapítására irányul), azonban ez alapján a Hatóság már nem látta igazoltnak a jogalapot, így a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének sérelmét is megállapította.

Tájékoztatás hiányosságai

A NAIH a megfelelő tájékoztatás hiányát is kifogásolta. A szépségszalon adatkezelési tájékoztatója az eljárás kezdetén nem tartalmazott a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, azt a társaság utóbb, az eljárás során egészítette ki. A Hatóság azonban ezt sem találta megfelelőnek, ugyanis a kamerák pontos látószögét és elhelyezkedését a tájékoztatóba illesztett kép alapján sem lehetett megállapítani. Emellett a tájékoztató nem adott információt az egyes kamerák vonatkozásában fennálló célról, az általuk megfigyelt területről, tárgyról, a felvétel tárolásának időtartamáról, a visszanézésre vonatkozó szabályokról, a felhasználás céljáról, valamint arról, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató. A társaság ezzel megsértette a GDPR 13. cikk (1)-(2) bekezdését és ezáltal az Mt. 11/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános tájékoztatási kötelezettséget is.

Tisztességes adatkezelés elvének sérelme

A Hatóság az eljárása során a tisztességes adatkezelés elvének sérelmét is megállapította. Határozatában kimondta, hogy a kamerás megfigyelés abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása, ezért nem lehet a munkavállalókat és az általuk végzett munkát folyamatosan monitorozni. Különösen jogellenes és tisztességtelen a tekintetben is az adatkezelés, hogy annak „nincs kifejezett, egyértelműen meghatározott célja, hanem csupán általánosságban figyeli a munkavégzést”. Az pedig mindenképpen jogellenes, hogy olyan helyiségekben kerüljön kamera elhelyezésre, ahol a munkavállalók a pihenőidejüket, munkaközi szünetüket töltik (vagy akár öltözésre, zuhanyzásra használnak).

Hangrögzítés

A NAIH a határozatában a hangrögzítés kapcsán kiemelte, hogy az a magánszféra még súlyosabb sérelmét okozza, és e tekintetben a társaságnak külön célt és jogalapot kellett volna megjelölnie ehhez az adatkezeléshez. Az érintettek tájékoztatása a hangrögzítésről teljességgel elmaradt, ezt a tényt az adatkezelési tájékoztató még említés szintjén sem tartalmazta.

The post Adatvédelmi bírság kamerás megfigyelés miatt appeared first on Adó Online.