Releváns jogszabályok:

– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. § (1) bekezdésének i) pontja szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes – egyebek mellett – az a szolgáltatásnyújtás, amelyet az egyéb oktatás vagy képzés keretében a felnőttképző ilyen minőségében teljesít. Az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés c) pontja értelmében egyéb oktatásnak vagy képzésnek minősül például a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga.

Példánk szerint egy gazdasági társaság – amelynél az üzleti nyelv az angol – a munkavállalóit, vezetőit angol és más nyelvtanfolyamokra (pl. német, spanyol, francia) küldi el. A felmerült kérdés, hogy az említett nyelvtanfolyamok általános forgalmi adó szempontból teljesen azonos megítélés alá esnek-e, azaz igénybevételük általános forgalmi adó-mentesen történik-e, ha viszont nem, az áfa-levonás tekintetében mire kell figyelni.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása a nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló jogcímként nevesíti.

A nyelvi képzés pontos tartalmát az Áfa tv. nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő – és ezáltal adómentes körbe tartozik – valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik – a teljesség igénye nélkül – a különböző idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés, vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön. Ez többek között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

Amennyiben tehát az oktatást végző cég megfelel a fenti feltételeknek, áfamentes lesz az oktatás részvételi díja.

Amennyiben az oktatás nem felel meg az Áfa tv. hivatkozott rendelkezéseinek, ezért az azt dokumentáló számla áfa felszámításával kerül kiállításra, úgy a levonási jog gyakorlása kapcsán az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

Az Áfa tv. 120. § a) pontja alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Amennyiben a munkáltató által fizetett nyelvtanfolyamok igénybevétele elsősorban a munkavállalók személyes szükségleteit, képességeik fejlesztését szolgálja, és legfeljebb közvetve járul hozzá a cég bevételszerző gazdasági tevékenységéhez, abban az esetben a tanfolyamokkal kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba.

Ugyanakkor azt, hogy adott társaságnál milyen mértékben szolgálja az adóköteles tevékenységet az alkalmazottak különféle, iskolarendszeren kívüli képzésen való részvételének biztosítása, ugyanolyan rendezőelv szerint kell megállapítani, mint minden más beszerzés esetén, ahol felmerülhet a vállalkozástól idegen célokra történő hasznosítás lehetősége. Ilyen részletekbe menően azonban a jogszabály nem ad iránymutatást, hiszen azt csak az adott ügylet összes körülményének ismeretében lehet megállapítani.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az adólevonási jog nem törvényi kötelezettség, így az annak gyakorlására vonatkozó döntés az adóalany érdekkörébe tartozó kérdés. A döntés meghozatala során az adózó felelőssége tudatában, jóhiszeműen és körültekintően, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlásra figyelemmel köteles eljárni, illetve döntésének indokait a hatósági ellenőrzés során alá kell tudni támasztania.