Elképzelhető az, hogy egész véletlenül épp a szegénységi küszöb fölött pár ezer forinttal van óriási tömegek jövedelme, úgyhogy emiatt csökkent látványosan a szegénység? Vagy az, hogy volt év, amikor a magyarok majdnem harmada pénzt kapott vissza a NAV-tól, méghozzá annyit, hogy a nettó jövedelme nagyobb lett, mint a bruttója?

A jövedelmi statisztika első változata szerint ez történt – mutattak rá kutatók a tavasszal. A Központi Statisztikai Hivatal akkor jogi lépéseket ígért az intézmény hírnevét rontókkal szemben, most pedig összehívott egy sajtótájékoztatót, és bemutatta, hogy újraszámolták a kérdéses számokat. A KSH kommunikációja szerint már eddig is megbízhatóak voltak a számok, ám a revízió végén kijött az, hogy a 2023-as statisztikában még kevesebb is a szegény, mint ahogy eddig hittük, a korábbi évek közül pedig többen is viszont romlott valamelyest a helyzet. Mi pedig megkérdeztük a bajokra először rámutató tanulmány egyik szerzőjét, aki úgy kommentálta a KSH válaszát, hogy az nem megnyugtató, sok kérdésre még most sincs magyarázat.

„Több évben is nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányszámot. Az adatproblémák olyan mértékűek, hogy megrendíthetik a hazai és külföldi kutatói közösség bizalmát az egyetlen olyan adatforrásban, amely alapján jövedelmi egyenlőtlenségeket és szegénységet lehet kutatni Magyarországon.” Ezzel a felütéssel jelent meg Tátrai Annamária és Gábos András kutatása és vele párhuzamosan a Válasz Online-on a kutatók megállapításait összefoglaló cikk.

Az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója arra bukkantak rá: az EU-SILC elnevezésű adatbázisban, amelyből a szegénységi és más jövedelmi adatokat kiszámolják, egy-egy évben megdöbbentően sokan kerültek pár ezer forinttal a szegénységi küszöb fölé. 2016-ig rendben voltak a számok, utána 2017-ben már látszott egy komolyabb adatminőséget érintő probléma, „2018-tól pedig olyan mértékű és minőségű eltéréseket találtunk a jövedelemeloszlásban, amelyek ismétlődő szakmai hibákra vagy szándékos beavatkozásra is utalhatnak” – írták.

De mégis mi húzódhat a háttérben? Hogyan értékel a kutató és hogyan a statisztikus? Kiderül a teljes cikkből IDE kattintva.

Forrás: HVG