Az elmúlt években a digitális gazdaság robbanásszerű fejlődése maga után vonta a kapcsolódó szabályozási környezet radikális átalakulását is. Ez egyfelől változásokat generált a polgári, kereskedelmi jogi, fogyasztóvédelmi, verseny és reklámjogi, adatvédelmi, büntetőjogi stb. szabályozásban, másfelől a platformokon folyó elektronikus kereskedelem számos kihívás elé állította az adójogi szabályozást is, ugyanis az adóhatóságok jelentős információ-hiánnyal küzdöttek az ilyen ügyletek vonatkozásában.

Az információcsere bevezetésének lépcsőfokai

A platformok térnyerése nyomán felmerült az adózási átláthatóság növekedése iránti igény is. Az átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere, amely két lépcsőben kerül(t) bevezetésre:

Az EU-n belül már 2023-tól kezdődően adatot kell szolgáltatni a platformüzemeltetőknek a DAC7 irányelv alapján,

az adatok automatikus cseréje 2024-től meg is kezdődött.

2025 őszén a magyar parlament három, az OECD berkein belül megkötött nemzetközi megállapodást is elfogadott, köztük a digitális platformokat érintő automatikus információcserére vonatkozót Ez azt jelzi, hogy információcsere dimenziói 2026-t követően már túlmutatnak az EU-s kereteken, immáron globális méreteket öltenek.

Hatékonyabbá válik a nemzetközi adókikerülés elleni fellépés 

A nemzetközi adatcserék elsődlegesen a nemzeti adóhatóságok információéhségét hivatottak kielégíteni. Az adóhatóság az információcsere során kapott adatok birtokában hatékonyabban és célzottabban tudja ellenőrizni a platformokon értékesítők ügyleteit. Ez elősegíti az önkéntes jogkövetést is, ugyanakkor hatékony fegyvert ad a hatóságok kezébe a feketegazdaság elleni küzdelemben is.

Az információcsere az adóhatóságokon és a platformokon túl az értékesítőket is érinti. Az értékesítő adatot szolgáltat a platformnak, a platform pedig megküldi az információkat az adóhatóságoknak. Az adóhatóságok ezt követően kicserélik egymás között az adatokat, így a magyar adóhatóság egyrészt rá fog látni a magyar felhasználók ilyen jellegű (pl. Booking.com-on keletkezett) bevételeire, másfelől a külföldi felhasználók kapcsán továbbítani fogja a releváns adatokat az illetékes külföldi hatóság felé. Az adatközlés hatékonyabbá tétele érdekében annak elmulasztásáért egyrészt a platformüzemeltető is szankcionálhatja az értékesítőt, másrészt – értelemszerűen – az adóhatóság is a platformüzemeltetőt.

A kapott adatokat a NAV értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. Ha eltérést állapít meg, a korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ún. támogató eljárást indít, amely egyfajta önkéntes jogkövetési hajlandóságot ösztönző intézmény. Ha az adózó önkéntesen nem tesz eleget a hatósági felhívásnak, akkor súlyosabb következményekkel, pl. adóellenőrzés megindításával, adóbírsággal stb. is számolnia kell.

Kikre vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség?  

A NAV-nak elsősorban a magyar adóügyi illetőségű platformüzemeltetőknek kell adatot szolgáltatniuk, de rajtuk túlmenően a Magyarországon bejegyzett vagy üzletvezetési hellyel, telephellyel rendelkező EU-s illetőségű platformüzemeltetők is kötelezettek. Saját döntésük alapján azok a harmadik országbeli vállalkozások is belföldön teljesíthetik a kötelezettségüket, akik lehetővé teszik az érintett tevékenységek értékesítő általi elvégzését.

Platformüzemeltetőnek minősül minden olyan szervezet, amely a felhasználókkal szerződve elérhetővé teszi számukra a platformját – legyen az weboldal vagy mobilalkalmazás –, hogy azon keresztül más felhasználókkal kapcsolatba lépve értékesítsenek vagy szolgáltatást nyújtsanak, ideértve a tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldást is. A platform kifejezés ugyanakkor nem foglalja magában azt a szoftvert, amely kizárólag kifizetések kezelését, az adott tevékenység megjelenítését/hirdetését, valamint a felhasználók valamelyik platformra irányítását / áthelyezését teszi lehetővé.

Milyen adatokra és tevékenységekre vonatkoznak a kötelezettségek? 

A platformüzemeltetők az alábbi tevékenységek valamelyikét végző felhasználó tekintetében kötelezettek adatszolgáltatásra:

ingatlan-bérbeadás (lakó-, üzleti, egyéb ingatlanok, parkolóhely),

személyi szolgáltatások (felhasználó kérésére online vagy személyesen elvégzett idő- vagy feladatalapú munkák),

áruk értékesítése,

közlekedési eszköz bérbeadása.

A platformokat a fentiek kapcsán bejelentési, átvilágítási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, nyilvántartás-vezetési és iratmegőrzési kötelezettség terheli.

A platformüzemeltetőt terhelő átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését, ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan-bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését is magában foglalja. Az adatszolgáltatásnak az értékesítők adatai mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítésért a platformüzemeltetőket fokozott felelősség terheli. A NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a platformüzemeltetőt az egyes kötelezettségek elmulasztásáért, vagy nem megfelelő teljesítése miatt. A mulasztási bírságolásnál is szigorúbb eszköz a NAV kezében, hogy törölheti a nyilvántartásból a platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt, továbbá döntést hozhat a platformüzemeltető weboldalának ideiglenes elérhetetlenné tételéről is.

Globalizálódó adatszolgáltatás: információcsere az EU-n kívül

A fentiek fényében látható, hogy a 2026 után induló OECD-egyezmény (DPI MCAA- Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic Exchange of Information on Income Derived through Digital Platforms) nem újdonság, hanem gyakorlatilag a már meglévő uniós kötelezettség kiterjesztése EU-n kívüli államokra is, így a jövőben nemzetközi szinten működő digitális vállalkozásoknak mindkét rendszerrel számolniuk kell.

Magyarország 2024. november 26-án aláírta az egyezményt, a kapcsolódó törvény 2025. november 1-jén lépett hatályba. Az első kötelező adatszolgáltatás a 2026-os évre vonatkozóan, 2027-ben lesz esedékes.

A DPI MCAA alapján a digitális platformüzemeltetőknek – az EU-s rendszerhez hasonlóan – adatot kell szolgáltatniuk a felhasználók bevételeiről elsősorban szálláshely, közlekedési és egyéb személyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Ugyanakkor az adatcsere kiterjedhet áruértékesítésre és közlekedési eszközök bérbeadására is. Az adatokat az aláíró államok automatikusan megosztják egymással. A résztvevő államok között szerepel pl. az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Új-Zéland vagy Argentína is.

Speciális adózási konstrukciók, fizetési kötelezettségek platformok esetében

A platformok az adóelkerülés melegágyai lehetnek, így az adatszolgáltatáson kívül a platformok transzparens működését több, sajátosnak mondható adózási megoldás is erősíti. Ezek közül mindenekelőtt az áfát és a kiskereskedelmi adót szükséges kiemelni. Mindkét megoldásban közös, hogy a platformokat adózási szempontból fikcióval vélelmezett értékesítőnek tekinti, és ezzel jelentős adókötelezettséget ró rájuk.

Jelenlegi és jövőbeni áfaszabályok

Az áfaszabályok mindenekelőtt a platformokon végzett távértékesítést, illetve személyszállítási és a szálláshelyszolgáltatásokat érintik.

Az Áfa tv. 2021 tavaszától a termékek távértékesítését elősegítő platformüzemeltetőket is bevonja az értékesítéseket terhelő áfa beszedésébe azáltal, hogy – ún. fikcióval – a termék beszerzőjének és értékesítőjének tekinti őket, amennyiben:

150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését, illetve
értéktől függetlenül, Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalanynak a Közösség területén teljesített termékértékesítését segítik elő.

Ez alapján tehát két termékértékesítés (egy láncügylet) teljesül az eredeti eladó és a platform, továbbá a platform és a vevő között. A platformokat az általuk elősegített ügyletek után adófizetési kötelezettség terheli, amelyet akár az egyablakos rendszeren keresztül is teljesíthetnek.

A jövőre nézve az Európai Unió 2025. március 11-én hivatalosan elfogadott áfareformja (ViDA, VAT in the Digital Age) is fontos rendelkezéseket tartalmaz a platformgazdaságra vonatkozóan. Ennek értelmében 2028. július 1-jétől a személyszállítást és szállást kínáló platformok (pl. Uber, Airbnb) bizonyos esetekben vélelmezett áfaalanyként válnak áfafizetésre kötelezetté, főként akkor, amikor az eredeti szolgáltató nem áfaköteles.

A tagállamok eltérő módon alkalmazhatják a vélelmezett szállítói szabályt, illetve elhalaszthatják az előírások bevezetését 2030. január 1-jéig.

Kiskereskedelmi adózás

Idén január 1-jétől a digitális platformokon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenységek után a magyar és külföldi platformüzemeltetők egyaránt kötelesek megfizetni a kiskereskedelmi adót.

Amennyiben a platformot üzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenységet is végez, úgy az is beletartozik az adóalapjába, bár a ténylegesen fizetendő adó összegét az erre a tevékenységre jutó adó csökkenteni fogja. A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévek esetén a kiskereskedelmi adó mértéke az évközi adóváltozások hatására jelentősen megemelkedett.

Felügyeleti díj

 2024-től egy speciális díjfizetési kötelezettség (felügyeleti díj) is terheli a Magyarországon letelepedett online platformüzemeltetőket. A díjat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság részére kell megfizetni. A felügyeleti díj alapja főszabály szerint az előző évi nettó árbevétel 0,3%-a. A díj alól cégméret, illetve relatíve alacsony árbevételi szint esetén lehet mentesülni.

A cikk szerzője dr. Horváth Zoltán, Senior Tax Manager, a WTS Klient munkatársa.