Ami a tényállást illeti, az alperes gazdasági társaságnál a kollektív szerződést valamennyi, az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet aláírta. A felperes ebben az időpontban nem minősült kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkező szakszervezetnek, ezért a kollektív szerződésen az egyetértésére vonatkozó megjegyzést tüntették fel.

A felperes taglétszáma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) időközbeni hatályba lépését követően már folyamatosan meghaladta az alperesnél munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának a 10%-át. Ekkor az alperes kollektív szerződésében rögzítették, hogy az a felperes egyetértése nélkül nem módosítható. A felperes valamennyi kollektív szerződést érintő tárgyaláson részt vett és az elfogadott módosításokat aláírta.

A legutolsó bérmegállapodás-tervezetet egyedül a felperes nem fogadta el. A bérmegállapodásban foglaltak végrehajtásra kerültek.

Az Alkotmánybíróság a 22/2023. (X. 4.) AB határozatában (AB határozat) megállapította, hogy az Mt. 276. § (8) bekezdésének tanácskozási joggal szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Kimondta továbbá, hogy e bekezdés tanácskozási joggal szövegrésze bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesnél hatályos kollektív szerződés vonatkozásában módosítási és felmondási jogosultsággal rendelkezik.

Az első- és a másodfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az alperesnél kollektív szerződés módosítási és felmondási joggal rendelkezik a kollektív szerződés tekintetében, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét azzal változtatta meg, hogy a felmondási jogosultságra vonatkozó megállapítást mellőzte, e körben a keresetet elutasította.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül és az elsőfokú ítéletet hatályában tartsa fenn.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság döntését követően az Mt. 276. § (8) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek (szerződés kötésére jogosító feltételek), jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni.

A Kúria álláspontja szerint az érintett szakszervezet amellett, hogy a kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti részt vehet a módosítására irányuló tárgyaláson.

Az AB határozatból a felperes érvelésével ellentétben nem lehet arra a következtetésre jutni és a határozatot nem lehet kizárólag akként értelmezni, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerző szakszervezetet megilleti a felmondási jog is a kollektív szerződés tekintetében.

Az Mt.-ben a kollektívszerződés-kötési képesség (szerződéskötés), a módosítás és a megszüntetés elkülönült szabályozásban részesül, s ezért bármelyik vonatkozásában bekövetkező változás nem hat ki szükségképpen a másik jogintézményre. Az Mt. fent hivatkozott rendelkezéséből az következik, hogy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet módosítási javaslatot tehet, és a kollektív szerződés módosításában részt vehet módosító félként.

Megjegyzendő, hogy az Mt. 276. § (7) bekezdése csupán tárgyalási kötelezettséget keletkeztet és ebből nem következik a szerződéskötési kötelezettség, így az adott szakszervezet módosítási kezdeményezése nyomán sem feltétlenül jön létre a kollektív szerződés módosítása. Amennyiben a módosítás elmarad, úgy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet nem nyerhet szerződéskötő féli minőséget és nem szerezheti meg az e minőséggel kapcsolatos összes jogosultságot, ennek megfelelően nem szerezheti meg a felmondás jogát sem. Jelen esetben a felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítélet szerinti tényállás alapján nem volt megállapítható olyan tényállási elem, amely a felperes esetében ezt a tényleges szerződéskötő féli minőséget bármilyen formában alátámasztotta volna.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati érvelésben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette, így azt hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.V.10.004/2025/5.) a Kúriai Döntések 2025/10. számában 237. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdés.