A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye (IV. rész)

A sorozat előző részét itt találja.

9.2. A támogatási intenzitás

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg

• a bejelentett,
• de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült

elszámolható költség összegéből

1. a 100 százaléknak megfelelő mértéket a környezeti kár felszámolására (beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is), illetve a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára irányuló beruházás/felújítás esetén;
2. a 70 százaléknak megfelelő mértéket (kisvállalkozások esetén a 90, középvállalkozások esetén a 80 százaléknak megfelelő mértéket) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, az ökoszisztéma jó állapotának elérésére vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelmére, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására irányuló beruházás/felújítás esetén

(de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget).

Másként fogalmazva, az adókedvezmény jelenértéken + más állami támogatás jelenértéken ≤ a bejelentett, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség x támogatási intenzitás.

Látható, hogy amennyiben a társasági adó alanya a beruházásához a szóban forgó adókedvezményen túlmenően más állami támogatást is igénybe vesz, annak jelenértéke csökkenti az igénybe vehető adókedvezmény összegét.

A társasági adó alanyának a bejelentés megtételekor ki kell számolnia az adókedvezmény jelenértékét. A bejelentés benyújtásának időpontjában a beruházásra vonatkozóan csupán tervadatok állnak az adózó rendelkezésére, így az egyes adóévekben az adókedvezményt a ténylegesen felmerült elszámolható költségek támogatási intenzitással számított értéke után tudja igénybe venni.

9.3. Az adókedvezmény jelenértékének meghatározása

Az érintett adóévekben az adóbevallásban önadózással érvényesítendő adókedvezmény összege folyó áras adatnak minősül, amelyet jelenértékre szükséges diszkontálni. A jelenérték-számításnál a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábbal kell számolni. Az adózónak meg kell terveznie, hogy hány adóévben kívánja érvényesíteni az adókedvezményt. Az alábbiakban ismertetendő képlettel számított, jelenértékre átváltott összegeket kell évről évre összeadni, és ezt kell összehasonlítani a bejelentésben rögzített, maximálisan igénybe vehető adókedvezmény összegével. Az adózó a bejelentésben bemutatott tervezett ütemezéstől eltérően is igénybe veheti az adókedvezmény jelenértéken számított összegét azzal, hogy az adókedvezményt legfeljebb a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben (vagy az üzembe helyezés adóévében), illetve az azt követő öt adóévben veheti igénybe.

A Tao. tv. 22/I. § szerint igénybe vehető adókedvezmény jelenértékének kiszámításánál különbséget kell tenni aszerint, hogy az adózó adókedvezményt első alkalommal mikor és összesen hány adóévben tervezi igénybe venni. Ha csupán egy alkalommal, a bejelentés adóévében kerül sor erre, abban az esetben az adókedvezmény jelenértéke és folyó ára megegyezik. Ha az adózó több adóévben is alkalmazni kívánja az adókedvezményt, a bejelentés adóévében igénybe vehető (igénybe vett) adókedvezmény folyó áron számított összegéhez hozzá kell adni az ezt követő években igénybe vehető (vett) adókedvezmények összegét diszkontálva. A diszkontálás a következő képlettel történik:

• a bejelentés évét követő első adóévben – vagyis az adókedvezmény igénybevételének második adóévében – az adókedvezmény folyó áron számított összegét el kell osztani 1+i-vel [az i) jelenti a diszkont kamatlábat];
• a bejelentés évét követő második adóévben – vagyis az adókedvezmény igénybevételének harmadik adóévében – az adókedvezmény folyó áron számított összegét el kell osztani 1+i második hatványával [az i) jelenti a diszkont kamatlábat],
• a bejelentés évét követő harmadik adóévben – vagyis az adókedvezmény igénybevételének negyedik adóévében – adókedvezmény folyó áron számított összegét el kell osztani 1+i harmadik hatványával [az i) jelenti a diszkont kamatlábat] stb.

Amennyiben az adózó az adókedvezményt első alkalommal a bejelentés adóévét követő adóévben alkalmazza, abban az esetben értelemszerűen a bejelentés évére vonatkozóan folyó áras adatot nem vesz figyelembe, azt nullának kell tekinteni.

Példa:

„B” társaság középvállalkozásnak minősül. Az ökoszisztéma védelmére, illetve visszaállítására irányuló beruházást kezd el és helyez üzembe a 2026. adóévben. A beruházás összes elszámolható költsége jelenértéken 350 millió forint. Az adózó a beruházást annak tervezett (és tényleges) megkezdése előtt bejelentette az adópolitikáért felelős miniszternek. A beruházáshoz a vállalkozás 30 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A társaság esetében a támogatási intenzitás 80 százalék [a Tao. tv. 22/I. § (4) bekezdés b) pontja szerint az intenzitási mutató 70 százalék, ami 10 százalékponttal növelhető az adózó középvállalkozási besorolására tekintettel]. Eszerint az alkalmazható adókedvezmény összege jelenértéken:

350 millió forint x 0,8 – 30 millió forint = 250 millió forint.

Az adózó az adókedvezményt előreláthatólag a 2026-2030. adóévekben szeretné igénybe venni – tehát a bejelentés évében és ezt követően –, adóévenként folyó áron 60 millió forintos összegben (az utolsó adóévben ennél kevesebb, még nem érvényesített összegben).

Az adókedvezmény jelenértékének meghatározása a következőképpen történik.

250 millió forint = 60 millió forint (a bejelentés évében igénybe vehető adókedvezmény folyó áron) + 60 millió forint /(1+0,0746) + 60 millió forint /(1+0,0746)² + 60 millió forint /(1+0,0746³ + 45,13 millió forint / (1+0,0746)⁴, azaz

60 millió forint + 55,83 millió forint + 51,96 millió forint + 48,45 millió forint + 33,85 millió forint = 250 millió forint.

A példa szerinti esetben az adózó az adókedvezmény igénybevételének utolsó tervezett adóévében, 2030-ban folyó áron már nem 60 millió forintot, hanem csupán 45,13 millió forintot tud figyelembe venni, ami jelenértéken 33,85 millió forint.