A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 52. § (6) bekezdése azt mondja ki, hogy nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

Gyakori kérdés, hogy ha egy adott ingatlan értéke évről évre nő, alkalmazható-e a tárgyi eszközre az Szt. 52. § (6) bekezdése, illetve, ha igen, akkor az ingatlan vonatkozásában a Tao. tv. melléklete szerinti értékcsökkenési leírás érvényesíthető-e.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az ingatlanok általános esetben nem minősülnek olyan tárgyi eszköznek, amelyek az Szt. 52. § (6) bekezdés hatálya alá tartoznának. Az ingatlan terv szerinti értékcsökkenését is az Szt. 52. § (1) és (2) bekezdése alapján kell meghatározni annak rendeltetésszerű használatbavételekor.

Olyan eset azonban előfordulhat a gyakorlatban, hogy az ingatlan használatbavételekor a gazdálkodó úgy ítéli meg, hogy a várható használat melletti hasznos élettartamon belül az ingatlan fizikailag nem használódik el, melynek okán a hasznos élettartam végén az ingatlan várhatóan realizálható értéke a bekerülési értékkel azonos vagy azt meghaladó lesz, abban az esetben nem szükséges évenként terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, és a bekerülési értéket teljes összegében maradványértéknek kell minősíteni.

Egy másik lehetőség a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának (mértékének) módosítása, de ez csak meghatározott feltételekkel lehetséges. Az Szt. 53. § (5) bekezdése szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Azt, hogy a gazdálkodó mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, a számviteli politika keretében kell rögzíteni.

Szükséges megemlíteni továbbá, hogy az értékcsökkenés elszámolása nem szüneteltethető. Az Szt. 52-53. §-ai tartalmazzák az eszközök értékcsökkenésére vonatkozó előírásokat, azonban olyan rendelkezést nem tartalmaz a jogszabály, mely szerint az értékcsökkenés elszámolása szüneteltethető lenne.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti – többek között – az adóalap megállapításakor értékcsökkenési leírásként a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

A Tao. tv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint, ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél.

Abban az esetben, ha az ingatlanok könyv szerinti értéke megegyezik a maradványértékkel és emiatt nem számol el a társaság értékcsökkenési leírást, akkor a Tao. tv. 1. számú mellékletének hivatkozott rendelkezése értelmében csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 1. és 2. számú melléklete szerint az adóévre megállapított értékcsökkenés összegével.

Példa:

A társaságnál az ingatlan értékcsökkenési leírási kulcsa számviteli szempontból 2 %, viszont az ingatlan maradványértéke megegyezik az ingatlan bekerülési értékével, melynek következtében a tényleges értékcsökkenési leírás nulla százalék az adózónál.

Az Szt. 53. § (6) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

A vállalkozás azon eszközére, ahol a maradványérték megegyezik az eszköz bekerülési értékével, vagyis az Szt. szerint nulla az elszámolható értékcsökkenés összege, a Tao. tv. 1. számú melléklet 4. pontjának megengedő szabálya alapján értékcsökkenés érvényesíthető. Ennek összege – a Tao. tv. 1. számú melléklet 5/a. pontja figyelembevételével – nem lehet kevesebb a számviteli értékcsökkenés összegénél. [Az adózónak lehetősége van választani a Tao. tv. 1-2. számú mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírásnál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés].

Ez a példa szerinti esetben azt jelenti, hogy legalább nulla vagy annál magasabb összegű értékcsökkenés érvényesíthető, de legfeljebb a Tao. tv. mellékletében meghatározott mértékű. Ingatlan esetében a leírási kulcs 2 %, így az említett összegre 0%-ot, 1%-ot vagy 2 %-ot lehet elszámolni a bekerülési értékre vetítve a társasági adó szabályai szerint.

Abban az esetben, ha bérbe adott ingatlanról van szó, az alábbiak szerint kell eljárni. A Tao. tv. 1. számú melléklet 7. pontja szerint a bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék az értékcsökkenési leírási kulcs. Ha abból indulunk ki, hogy a maradványérték megegyezik az eszköz bekerülési értékével, vagyis az adózó a számvitelben nem számol el értékcsökkenést, a társasági adóban 0 és 5 % közé eső kulcsot lehet elszámolni.