Gyakran felmerülő kérdések a beruházási adóalap-kedvezmény vonatkozásában (I. rész)

A beruházási adóalap-kedvezményt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a társasági adóalany megfelel a Ta.o tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában, illetve a (11)-(12) bekezdéseiben foglaltaknak.

Elöljáróban jelezzük, hogy a szóban forgó adóalap-kedvezmény a Tao. tv. 7. § (12) bekezdése szerint az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatás. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Tao. tv. előírásainak, hanem a vonatkozó közösségi rendeletben foglaltaknak is meg kell felelni a kedvezmény érvényesítéséhez. Jelen írásunkban azonban nem a közösségi szabályozással foglalkozunk, hanem a Tao. tv. ide vonatkozó rendelkezéseinek főleg számvitelt érintő azon részeire fókuszálunk, amelyek értelmezése problémás lehet, vagy jogértelmezési kérdést vet fel.

Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő társaságiadó-alany csökkentheti az adózás előtti eredményét

• a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint

• a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz

üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, továbbá

• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint

• a korábban még használatba nem vett, az immateriális javak között az adóévben állományba vett szoftvertermékek felhasználási jogának, illetve a szellemi terméknek a bekerülési értékével, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

1. A beruházás értelmezése

Az adóalap-csökkentő tétel alkalmazhatóságának egyik fő feltétele a tárgyi eszköz vonatkozásában, hogy az adózó az érintett adóévben beruházási értéket mutasson ki. Mivel a Tao. tv. „elszámolt adóévi beruházások értéke” kitételt tartalmaz, az adóalap csökkentésének nem feltétele a beruházás aktiválása és az adott adóévre vonatkozóan az adott évi beruházási érték vehető figyelembe. Arra azonban figyelni kell, hogy az üzembe helyezés a csökkentő tétel érvényesítését követő negyedik adóév végéig megtörténjen, mert annak elmaradása esetén a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontja adóalap-növelési kötelezettséget ír elő.

Vegyük azt a példát, amikor egy gazdasági társaság a vállalkozási céljaira egy új építésű, korábban még használatba nem vett ingatlant vásárol 2025-ben. Az ingatlan szerkezetkész állapotú, vagyis a megvásárolt formában még nem hasznosítható, hátra vannak még befejezési munkálatok 2026 elején, pl. burkolás, villanyszerelés, fűtés-kiépítés. A 2026-os adóévben tehát

az ingatlant használatra kész állapota hozzák, aktiválják is és használatba veszik.

Ha az ingatlan beruházása több éven keresztül tart, akkor mindig csak a tárgyévi beruházás összegével csökkenthető az adóalap. Konkrét esetben a 2025. adóévben adóalap-csökkentő kedvezményként a szerkezetkész állapotú ingatlan beszerzési összegét lehet figyelembe venni, a 2026. adóévben pedig a befejezési munkálatok bekerülési értékét. Nincs lehetőség arra, hogy az adózó a többévi teljes beruházási összeggel egy lépcsőben csökkentse az adóalapot az adott épület üzembe helyezésének adóévében.

Az adózók az áthúzódó ingatlanprojekteknél – mind a korábban még használatba nem vett ingatlanbeszerzéseknél, mind a felújításoknál – a felmerült költségeket jellemzően a befejezetlen beruházások számlán gyűjtik, majd a használatra kész állapot, illetve a felújítás befejezése után az ingatlanra ráaktiválják az említett összegeket. Ez generálja általában azt a kérdést, hogy az adózó eldöntheti-e, melyik adóévben érvényesíti az adóalap-kedvezményt: amikor még csak befejezetlen beruházásról van szó, vagy amikor már megtörténik az aktiválás. Hangsúlyozni kell, hogy az adózónak etekintetben nincs választási lehetősége, ha ugyanis megvárja, hogy a projekt befejeződjön, akkor csak a befejezés évében felmerült költségekkel tudja az adózás előtti eredményét csökkenteni, azon költségei után nem, amelyek a korábbi évben, években nem merültek fel (hiszen azok nem minősülnek adóévi beruházásnak).

Itt jegyezzük meg, hogy az adózó döntési kompetenciája jelen esetben nem abban nyilvánul meg, hogy melyik évben alkalmazza az adóalap-kedvezményt, hanem abban, hogy egyáltalán igénybe veszi-e azt. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentési lehetőség ugyanis azon adóelőnyök közé tartozik, amelyeknél az adózó érvényesítésre vonatkozó választása a későbbiekben nem változtatható meg (mivel szerepel a törvényi szövegben a „ha igénybe kívánja venni a kedvezményt” kitétel). Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 54. § (3) bekezdése szerint ugyanis nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

A fentiekben említett logika érvényesül a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz beszerzése esetén is. Például a korlátolt felelősségű társaság 2025-ben vásárolt egy gépsort, amely üzemkész ugyan, és nem szükséges semmi a további üzembe helyezéshez, de azt nem aktiválják, csak 2026 januárjában, mert akkor kezdenek el dolgozni vele. Új gépsor beszerzése esetén az adóalap-csökkentő tétel szintén a beruházás adóévében, 2025-ben érvényesíthető akkor is, ha az aktiválásra csak a következő, 2026. adóévben kerül sor. Az aktiválás évében, 2026-ban már csak az esetlegesen üzembe helyezés érdekében felmerült további költségek – ha ilyen lesz – után tud a társaság csökkentő tételt érvényesíteni.

(Folytatjuk)