A belföldi termelői árak emelkedtek az exportárak csökkentek áprilisban

A belföldi értékesítés árai 2,2 százalékkal növekedtek, viszont az exportértékesítéséi 0,5 százalékkal mérséklődtek 2025 áprilisához képest, az ipari termelői árak átlagosan 0,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A forint árfolyama az euróhoz mérten 9,2 százalékkal, a dollárral szemben 13 százalékkal erősödött tavaly áprilishoz képest.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak nem változtak áprilisban, az exportértékesítési árak 1,9 százalékkal alacsonyabbak lettek, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal csökkentek.

Egy év alatt a feldolgozóiparban 3,3 százalékkal nőttek, míg az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,9 százalékkal mérséklődtek a belföldi értékesítés árai.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és további felhasználásra termelő ágazatokban együttesen 3,5, a fogyasztási cikkeket gyártókban 0,9 százalékkal emelkedtek az árak, míg a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,4 százalékkal csökkentek.

Exportban a 90,1 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,6 százalékkal csökkentek, ellenben a nemzetközi környezet miatt a 9,7 százalékos súlyú energiaiparban 20,3 százalékkal magasabbak voltak.

Január-áprilisban a belföldi értékesítés árai 0,6, az exportértékesítéséi 1,4 százalékkal alacsonyabbak voltak, így az ipari termelői árak összességében 1,1 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest – közölte a KSH.

Az elemzői várakozásoknál rosszabb külkereskedelmi adatokat jelentett a KSH

Az elemzők várakozásaitól jóval elmaradtak a külkereskedelem áprilisi mutatói, amelyek kétségeket támasztottak az ipari termelés alakulásával eddig mutatott korrelációval szemben és felvetették az egyre jelentősebb felülvizsgálat lehetőségét is. Az elemzők a lényeget illetően egyetértettek abban, hogy az emelkedő energiaárak és az erős forintárfolyam rontja a belföldi cégek versenyképességét.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint áprilisban az export euróban kifejezett értéke 6,4 százalékkal, az importé 16 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 104 millió euró volt, 1,045 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Az év első négy hónapjában az export értéke 4,2 százalékkal, az importé 8,9 százalékkal nőtt, a 2,674 milliárd euró exporttöbblet 1,946 milliárd euróval kisebb a tavaly január-áprilisinál.

A vártnál jóval gyengébb termékkülkereskedelemi adatról tájékoztatott a KSH – állapította meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A márciusi ipari termelés sem márciusban, sem áprilisban nem jelent meg az exportadatokban. A mérsékelt külső kereslet, illetve a magyar ipar egy részének alacsony versenyképessége, amiben a magas energiaár is szerepet játszik, fékezte a kivitelt.

Az import oldalon a legnagyobb növekedés a gépek és szállítóeszközök behozatalában történt, ami önmagában 10 százalékponttal járult hozzá az import növekedéséhez, azaz szinte teljes egészében ez felelős a növekedésért. A bővülést tehát nem elsősorban a fogyasztás okozta, hanem a cégek beruházásai kezdtek növekedni – tette hozzá.

A következő időszak egyenlegét több, eltérő tényező befolyásolja majd. Az energiaárak emelkedése vélhetően fokozatosan rontja majd a cserearányt. Az exportnál kérdés, hogyan alakul az ipari termelés, míg az importnál a fogyasztás és a beruházások lesznek meghatározók, amit nagyban befolyásolhat az uniós források beérkezése. Hosszabb távon azonban, ha javul a cégek versenyképessége, az az exportra jótékony hatással lehet – fejtette ki.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője azt emelte ki, hogy számottevően romlott a termék-külkereskedelmi egyenleg áprilisban, ugyanakkor a többlet fennmaradt. Arra figyelmeztetett azonban, hogy érdemes ezeket az adatokat óvatosan kezelni, mert az elmúlt hónapokban utólagosan jelentős revíziók történtek az adatokban, amelyek alapvetően írták át a külkereskedelem alakulásáról mutatott képet.

Kiemelte, hogy a kiviteli oldalon a csökkenéshez minden termékcsoport hozzájárult, aminek alapján az ipar áprilisban is gyengébb képet mutathatott, bár az elmúlt hónapokban a külkereskedelmi adatok gyengén jelezték előre az ipari termelés alakulását. A behozatalt a gépek és szállítóeszközök húzták. Emögött a nagyberuházások, valamint a készletezési hatás húzódhat meg. A cserearány javulása áprilisban még részben tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen volumenváltozás hatását az egyenlegre, azonban ez a következő hónapokban már kevéssé lesz jellemző – közölte.

Hozzátette: az elkövetkező időszakot illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság. A nagyberuházások termőre fordulásával létrejövő kapacitások támogathatják a kivitelt, ugyanakkor a szűk keresztmetszetet változatlanul a külső kereslet adja majd. Bár a konjunktúraindexek májusban jellemzően javultak a legfontosabb piacokon, a közel-keleti események nyomán emelkedő energiaárak ezzel együtt is számottevő kockázatot jelentenek az exportkeresletre is.

Molnár Dániel kifejtette, a behozatalt a fogyasztás támogatja, miközben előretekintve az export és a beruházások várható élénkülése is importigényt támaszt. A behozatal erősödését hozhatja az erősebb forintárfolyam is, miközben az exportra gyakorolt hatása inkább hosszabb távon jelentkezhet.

A szakértő várakozásai szerint a nettó export idén is visszafogja majd a gazdasági növekedést, azonban a külkereskedelmi mérleg változatlanul többletet mutathat, jövőre pedig, a belépő kapacitások és a nemzetközi környezet rendeződése esetén, már pozitívba fordulhat a hozzájárulás.

KSH: áprilisban jelentősen csökkent az exporttöbblet

Áprilisban az export euróban kifejezett értéke 6,4 százalékkal, az importé 16 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 104 millió euró volt, az egyenleg 1,045 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első négy hónapjában az export értéke 4,2 százalékkal 52,419 milliárd euróra, az importé 8,9 százalékkal 49,745 milliárd euróra nőtt. Az exporttöbblet 2,674 milliárd euró lett, 1,946 milliárd euróval kisebb a tavaly január-áprilisinál – derül ki a jelentésből.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,9 százalékkal nőtt, a behozatalban 5,8 százalékkal csökkent 2025 azonos időszakához képest. A cserearány 9,2 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 6,2 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 14 százalékkal erősödött – közölte a KSH.

Euróban számolva a gépek, szállítóeszközök exportja 9,8, importja 21,1 százalékkal nőtt az exporttöbblet 6,108 milliárd eurót tett ki.

Élelmiszerek, italok, dohány kivitele 0,7 százalékkal nőtt, importja 0,4 százalékkal csökkent és 754 millió euró aktívummal zárta az első négy hónapot. Az energiahordozók forgalma 2,058, a feldolgozott termékek kereskedelme 2,506 milliárd euró deficitet hozott január-áprilisban.

A KSH részletezte: áprilisban a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 2,4 százalékkal csökkent, importvolumene 23 százalékkal nőtt. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport forgalomváltozása a kiviteli oldalon 1,4 százalékponttal fokozta a teljes export volumencsökkenését, a behozatalban 10 százalékponttal erősítette a teljes import volumennövekedését. A feldolgozott termékek exportvolumene 7,0 százalékkal csökkent, importvolumene 1,0 százalékkal nőtt. A feldolgozott termékek árufőcsoport volumenváltozása az exportban 2,0 százalékponttal gyorsította a teljes kivitel volumencsökkenését, az importban 0,3 százalékponttal járult hozzá a teljes behozatal volumennövekedéséhez.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 1,3 százalékkal, a behozatalé 2,4 százalékkal csökkent. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás az exportban 0,1 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumencsökkenéséhez, importban 0,2 százalékponttal ellensúlyozta a teljes behozatal volumennövekedését.

A jelentés szerint az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,2 százalékkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 7,3 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 405 millió euróval romlott a 2025. áprilisihoz képest, így 829 millió eurós aktívum keletkezett. Az export 74 százalékát, az import 69 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 5,1 százalékkal csökkent, a behozatalé 14 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 640 millió euróval romlott, 725 millió eurós passzívumot mutatott.

(MTI)