A kkv-beruházási hitel kedvezményes kamata

Az adókedvezményre való jogszerzés szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontja az irányadó, vagyis ennek az adóévnek az utolsó napján kell az adózónak mikro -kis vagy középvállalkozásnak minősülnie. Amennyiben adózó a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján megfelelt a besorolásra előírt követelményeknek, akkor az adókedvezményt azokban az adóévekben is igénybe veheti, amikor már nem felel meg a KKV kritériumoknak, hanem adott esetben nagyvállalkozás méretű lesz.

Az adókedvezmény igénybevételére kizárólag a pénzügyi intézménytől, azaz hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól felvett beruházási hitel kamata után van lehetőség. Így abban az esetben, ha egy vállalkozás más vállalkozótól, szervezettől kap kölcsönt, annak kamatára ez az adókedvezmény nem vehető igénybe. A pénzügyi intézmény szervezeti feltételeit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) részletezi. A szerződés tartalmát minden esetben vizsgálni szükséges, ugyanis előfordulhat, hogy adózó olyan hitelszerződést kötött, melynek célja egyrészt pl. beruházás finanszírozása, másrészt a vállalkozás működéséhez szükséges általános vállalatfinanszírozás. A működéshez kapcsolódó vállalkozásfinanszírozás nem felel meg a törvényi feltételeknek, még akkor sem, ha azt teljes terjedelmében beruházásra fordítják. Abban az esetben, ha a hitelfelvétel határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külföldi pénzügyi intézménytől történik, akkor az adókedvezmény igénybe vehető, feltéve, ha az egyéb feltételek is teljesülnek.

A Tao tv. utal a pénzügyi lízingszerződés alapján fizetett kamatra is, mely szintén lehetőséget biztosít adókedvezmény igénybevételére. A pénzügyi lízing során a lízingelt eszköz a futamidő végéig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Így abban az esetben, ha pénzügyi lízingről beszélünk (akár nyílt- feltételekkel- vagy zárt végű pénzügyi lízing), akkor a lízingbe vevő részére lehetőség van adókedvezmény igénybevételére.

Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel. Utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Így egy hitel visszafizetésére módosított szerződés nem teszi lehetővé az kedvezményes időszak meghosszabbítását. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni. Ez alól kivétel, ha a beruházás tárgya elháríthatatlan külső ok miatt megrongálódik. A tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. Ha bármely feltétel nem teljesül, akkor az adózónak vissza kell fizetnie az igénybe vett adókedvezményt, késedelmi pótlékkal növelten.

A Tao tv. szerint adózó által igénybe vett adókedvezmény összeg állami támogatásnak minősül, melyről adózónak a társaságiadó bevallásában adatot kell szolgáltatnia.

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja (kkv beruházási kedvezmény) és 22/A. § szerinti két kedvezmény egymás mellett is igénybe vehető, mert ugyan mindkettő tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik, de a ténybeli alap nem azonos, előbbinél maga a tárgyi eszköz beszerzése az alap, utóbbinál a felvett hitel kamata.

2021. július 10-től hatályba lépő új rendelkezés, mely szerint, ha az adó- és késedelmi pótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

Külföldi pénzügyi intézménytől felvett hitel

A Tao. tv. 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

A Tao. tv.-ben külön pénzügyi intézmény fogalom nem található, így ennek értelmezése során a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) előírásaira lehetséges figyelemmel lenni. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 70., 71. és 72. pontjai szerint külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás; külföldi hitelintézet és külföldi pénzügyi vállalkozás pedig az a hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás, amelyek székhelye Magyarországon kívül van. A Hpt. 4. § (3)-(4) bekezdései alapján a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet, így hitel és pénzkölcsön nyújtását, pénzügyi lízinget, a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a Hpt. 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

A külföldi pénzügyi intézmények tehát a Hpt. pénzügyi intézmény fogalmának megfelelő intézmények (annak egy csoportját képezik) azzal, hogy székhelyük helye nem belföld, de a Hpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat (adott esetben határon átnyúló szolgáltatásként) is megfelelően nyújthatnak.

Amennyiben adott esetben egy társasági adóalany vállalkozás tárgyi eszköz beszerzéséhez nem magyarországi székhelyű – külföldi -, de a Hpt. szerinti fogalmaknak megfelelő pénzügyi intézménytől vesz igénybe hitelt, az egyéb Tao. tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az adókedvezmény érvényesíthető.

Jogszerzés

A naptári éves adózó 2025 januárjában kötött hitelszerződést egy pénzügyi intézménnyel tárgyi eszköz beszerzése céljából. A hitel adóévi kamatai után az adózó a Tao tv. 22/A. §-a szerinti, kkv-k részére járó adókedvezményt szeretné igénybe venni. A vállalkozási méretet tekintve az adózó a saját mutatószámai alapján kisvállalkozásnak minősülne, viszont 2024. december 31-éig volt egy nagyvállalkozásnak minősülő kapcsolódó vállalkozása. Ebben az esetben jogosult-e az adózó az adókedvezmény igénybevételére vagy sem.

A Tao tv. 22/A. § (1) bekezdése szerint a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. A kkv minőség fennállását a hitelszerződés megkötése évének utolsó napja szerinti állapot szerint kell vizsgálni, az adózó esetében ez 2025. december 31-e. Ilyenkor a mutatóértékek tekintetében az utolsó rendelkezésre álló beszámoló adataiból kell kiindulni, amely jelen esetben a 2025. adóévről szóló beszámoló.

Amennyiben az adózónak 2024-ben volt egy kapcsolódó vállalkozása, akkor a Kkv tv. 5. § (5) bekezdése értelmében a vállalkozási méret szerinti besoroláshoz a mutatószámokat az utolsó rendelkezésre álló (2024. évi) konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni, vagy, ha ilyen nincs, akkor az adózó egyedi beszámolója szerinti mutatók és a kapcsolódó vállalkozás összevont mutatói alapján kell a minősítést elvégezni. A kérdéses esetben a 2024-es összevont adatok alapján az adózó nagyvállalkozásnak minősül, így nem felel meg a Tao tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény feltételeinek, tehát annak igénybevételére nem jogosult. A kkv minőség későbbi megszerzése már nem teremt jogot a beruházási hitelkamathoz kapcsolódó adókedvezmény alkalmazására, mivel kizárólag a hitelszerződés megkötése évének utolsó napja szerinti állapot számít.