Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására?

A hatályos munkajogi szabályozás szerint a szabadságot (az apasági és a szülői szabadságot kivéve) a tárgyévben, azaz idén 2025. december 31-ig kell kiadni. Fontos azonban, hogy amennyiben a munkavállaló a szabadságát még annak esedékességi évében megkezdi, és a szabadság következő évre átnyúló része legfeljebb öt munkanapot érint, úgy a teljes szabadságot az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni.

A munkáltató köteles évente legalább hét munkanap szabadságot – kivéve a munkaviszony első három hónapját – legfeljebb két részletben, a munkavállaló által kért időpontban kiadni. A munkavállalónak ezt az igényét legalább 15 nappal a tervezett szabadság kezdete előtt jeleznie kell.

Ezen felül, ha nincs ettől eltérő megállapodás, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló évente legalább egyszer minimum 14 egymást követő napon mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe az időtartamba nemcsak a szabadságként kiadott napok számítanak bele, hanem a heti pihenőnapok, munkaszüneti napok, valamint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapok is.

Mikor lehet mégis elhalasztani a szabadság kiadását?

A szabadságok kiadásának pontos időzítése és dokumentálása különösen fontos az év végi leállások, projektzárások és erőforrások tervezése szempontjából. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít bizonyos esetekben a szabadság kiadásának elhalasztására – ezekről a kivételekről és feltételekről az alábbiakban részletesen is szót ejtünk.

Új munkavállaló év végi belépése

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya október 1-jén vagy azt követően kezdődik, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki. Ez az eltérés automatikusan alkalmazható, külön megállapodás nem szükséges.

Akadályoztatás miatti halasztás

Amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni – például szülési szabadság, betegállomány, fizetés nélküli szabadság, tartós ápolás vagy más jogszerű távollét miatt –, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.

Megállapodás a munkavállalóval

A munkáltató és a munkavállaló írásos megállapodás alapján eltérhetnek a főszabálytól. Ebben az esetben az életkor után járó pótszabadság a következő év végéig is kiadható.

Kivételes munkáltatói érdek esetén

A Munka Törvénykönyve alapján – kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén – a munkáltató az alábbi eltéréseket alkalmazhatja a szabadság kiadására vonatkozóan:

a szabadság kiadását – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja;

a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági és szülői szabadság kivételével – megszakíthatja;

amennyiben kollektív szerződés rendelkezik róla, az alapszabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

E rendelkezések alkalmazása kizárólag rendkívüli körülmények között indokolt, például üzemzavar, elemi csapás, vagy más előre nem látható, elháríthatatlan esemény esetén, amelyek a munkáltató működését jelentős mértékben akadályozzák.

Forrás: PwC

Fotó: WTS