1. A kedvezményekre vonatkozó közös szabályok

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) adókedvezményeinek legtöbbje – a munkáltatói terhek csökkentésével – a sérülékeny munkaerőpiaci helyzetben lévők (például munkaerőpiacra lépők, megváltozott munkaképességűek, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak) foglalkoztatását támogatja. A kedvezmények másik csoportja a magas hozzáadott értékű munkakörök esetében biztosít állami ösztönzést, ilyen például a kutatók foglalkoztatása, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény; 2022-től pedig a szakképzési hozzájárulás megszűnésével egyidejűleg a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének – a többi kedvezménytől teljesen eltérő rendszerű – szabályaival bővült a kedvezmények köre.

1.1. A kedvezmények mértéke

A hatályos szabályok szerint a szociális hozzájárulási adó kulcsa 13 százalék. A Szocho tv. szerint a fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a Szocho tv. rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével [Szocho tv. 2. § (3) bekezdés]; tehát a kedvezmények az adómegállapítás során nem az adóalapból, hanem adóból vehetőek igénybe.

Az adókedvezmények érvényesítésének felső korlátja általában a minimálbérhez, de egyes esetekben a minimálbér többszöröséhez (például megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény) vagy bizonyos százalékához kötött. A szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 13 százalékos (teljes) kedvezményt vehetnek igénybe a minimálbér erejéig (egyes kedvezmények esetén magasabb plafonig), míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékával megállapított, 6,5 százalékos mértékű kedvezményt érvényesíthetnek a minimálbér összegéig. A kedvezmények által meghatározott érvényesítési plafont meghaladó bér összege az általános adómértékkel terhelt.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint 2026. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 322 800 forint. Fontos, hogy a kedvezmények alkalmazásában minimálbérként nem a garantált bérminimumot (2026-ban havi összege 373 200 forint) szükséges irányadónak tekinteni, hanem az előzőek szerinti minimálbért.

Kiemelendő, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a kedvezmény összegére vonatkozóan nem kell arányosítási szabályt alkalmazni, az általános szabály alapján meghatározott mértékű kedvezmény vehető igénybe.

1.2. A kedvezmények alapja

Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.) foglaltak alkalmazásával kell meghatározni [Szocho tv. 17. § (2) bekezdés].

A kedvezmények érvényesítése során kérdésként merülhet fel, hogy a végkielégítés összege után lehet-e a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíteni. Figyelemmel arra, hogy a Szocho. tv. 17. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a Számv. tv.-ben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni, és a Számv. tv. alapján a végkielégítés személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, nem pedig munkabérnek, így az adókedvezmény megállapítása során nem lehet figyelembe venni. Ez alól kivételt képez a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény, mivel e kedvezmény esetében a kedvezmény alapja az adóalap (de legfeljebb a minimálbér kétszerese), és az adóalapba a végkielégítés összege beszámítandó.

Szintén kérdés lehet, hogy a munkaviszony esetében alkalmazott ún. járulékfizetési alsó határ (amely egyben a szociális hozzájárulási adó alapja), hogyan veendő figyelembe egy kedvezmény érvényesítése során [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (2)–(3) bekezdés]. A Szocho tv. 17. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a Számv. tv.-ben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni (ez alól a megváltozott munkaképességű személyek utáni kedvezmény kivételt képez). Ha a munkavállaló bruttó bére nem éri el a járulékfizetési alsó határt, és így a szociális hozzájárulási adó alapja nem a tényleges adóalapot képező bruttó bére, hanem a járulékfizetési alsó határ alapján kerül megállapításra, úgy kérdéses, hogy a foglalkoztatói adókedvezmény hogyan vehető igénybe. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetési alsó határ és a tényleges jövedelem különbözete mint a szociális hozzájárulási adó alapja nem minősül a Számv. tv. szerinti bruttó munkabérnek, így a kedvezmények alapja e szerint csak a ténylegesen kifizetett adóalapot képező jövedelem lehet, vagyis a járulékfizetési alsó határra történő kiegészítés nem képezi a kedvezmények alapját.

1.3. A kedvezmények korlátjai

Az adókedvezmények igénybevételét korlátozza, hogy a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Amennyiben speciális rendelkezés nincs arra vonatkozólag, hogy a kifizető több kedvezményt is igénybe vehet, úgy a kifizetőnek választania kell, hogy mely kedvezményt kívánja érvényesíteni [Szocho tv. 17. § (1) bekezdés].

Az adókedvezmények

– egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létesített munkaviszony során; továbbá

– az ugyanazon kifizető és természetes személy között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében a kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe.

Az adókedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg [Szocho tv. 17. § (4) bekezdés].

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére [Szocho tv. 17. § (5) bekezdés].

Kiemelendő, hogy a külföldi vállalkozás is jogosult a munkaviszonyban foglalkoztatott után a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény igénybevételére. A külföldi kifizető az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a 2608INT jelű nyomtatványon, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. Az adókedvezmény érvényesítése viszont a 2608-as bevallás általános szabályok szerinti benyújtásával lehetséges, a külföldi kifizetőre vonatkozó adatok feltüntetésével. Ekkor tehát a 2608-as számú bevallás benyújtása mellett a 2608INT jelű bevallást már nem kell benyújtani.

Az adókedvezményeket (a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény kivételével) költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti [Szocho tv. 17. § (3) bekezdés].

2. Az egyes kedvezményekre vonatkozó szabályok

2.1. A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény

A minimálbér erejéig érvényesíthető az adómérték felével megállapított kedvezmény, azaz az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adó felét szükséges megfizetni

– a szakképzettséget nem igénylő (azaz a FEOR–09-es főcsoportjába tartozó munkakörökben, mint például járműtakarító, kerékpáros kézbesítő, rakodómunkás, konyhai kisegítő, portás, telepőr, árufeltöltő); valamint

– a mezőgazdasági munkakörökben (a FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, például szőlő-, gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő, méhész, kisállattartó és -tenyésztő; a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben)

foglalkoztatottak esetében [Szocho tv. 10. § (1)–(2) bekezdés].

A kedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér.

A kedvezmény érvényesítése szempontjából fontos kritérium, hogy az akkor vehető igénybe, ha az adómegállapítási időszak egészében szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy mezőgazdasági munkakörben valósul meg a munkavállaló foglalkoztatása [Szocho tv. 10. § (3) bekezdés]. Tehát a kedvezmény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a tárgyhónap egészében a kedvezményezett munkakörökben kerüljön sor a foglalkoztatásra.

A kedvezmény időkorlát nélkül érvényesíthető, azaz mindaddig igénybe lehet venni, amíg a munkavállaló a kedvezményre jogosító munkakörben folytatja munkáját.

2.2. A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény

2.2.1. A kedvezményre vonatkozó szabályok ​

A munkaerőpiacra lépést ösztönző kedvezmény azon személyek foglalkoztatását hivatott elősegíteni adókedvezmény formájában, akik a kedvezményezett foglalkoztatást megelőzően (bármely okból) távol maradtak a munkaerőpiactól. Így ez a kedvezmény kiterjed azokra, akik pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátásról térnek vissza a munka világába, valamint azokra is, akik valamilyen egyéb okból maradtak inaktívak. A kedvezmény olyan munkavállaló után vehető igénybe, aki a Szocho tv. szerint munkaerőpiacra lépőnek minősül. A törvény értelmében munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal [Szocho tv. 11. § (2) bekezdés]. [2024. augusztus 1-je előtt a viszonyítási időszak 275 nap volt, ez emelkedett 365 napra, így az elvárt inaktív időszak 180 napról (6 hónapról) 275 napra (9 hónapra) növekedett.] E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani

– a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás („anyasági ellátás”) folyósításának időszakát; valamint

– a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát.

A biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba bele kell számítani az anyasági ellátással érintett azon időszakot is, amikor ezen időszakban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn [Szocho tv. 11. § (2) bekezdés].

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül továbbá az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Ezzel a kiegészítéssel válik alkalmazhatóvá a munka világába visszatérők esetén is a kedvezmény [Szocho tv. 11. § (2) bekezdés].

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény kizárólag a magyar, illetve a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (Ukrajna és Szerbia) állampolgárai vonatkozásában érvényesíthető (vagyis a harmadik államok állampolgárai, illetve az EGT-államok állampolgárai nem tartoznak bele a kedvezményezetti körbe).

2.2.2. A kedvezmény érvényesítési időszakának változása

2024. augusztus 1-jétől 3 év helyett már csak 1,5 évig (18 hónapig) lehet a kedvezményt érvényesíteni, azaz az első 2 éves időszak 1 évre, míg az 1 éves időszak 6 hónapra csökkent.

A kedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adóalap megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de

– legfeljebb a minimálbér 13 százaléka a foglalkoztatás első évében, és

– legfeljebb a minimálbér után a 13 százalékos adómérték 50 százalékával (6,5 százalék) megállapított összeg a foglalkoztatás további 6 hónapjában.

A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás 1. éve, illetve 18. hónapja véget ér [Szocho tv. 11. § (6) bekezdés].

2.2.3. A módosult szabályok hatálya

A módosított szabályok a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 4. §-a alapján már a 2024. augusztus 1-jén megkötött, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatás esetén alkalmazandók. A módosított, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályok 2025. január 1-jei hatállyal épültek be a Szocho tv.-be. Átmeneti rendelkezés alapján a Szocho tv. új szabályait a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony tekintetében kell alkalmazni [Szocho tv. 36/I. § (2) bekezdés]; vagyis például, ha a munkavállaló 2024. január 1-jén lépett a munkaerőpiacra, és rá tekintettel a munkáltató a Szocho tv. 11. § (3) bekezdésének 2024. január 1-jén hatályos szabályai alapján 2 + 1 év kedvezményre jogosult, akkor ezen kedvezmény tekintetében még a 2025-ös módosítás előtti szabályok alkalmazandók.

Abban az esetben, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos [Szocho tv. 11. § (4) bekezdés]. Ezzel a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy ha például a munkavállaló 2026. január 15-én kezdett el munkaviszonyban dolgozni „A” munkáltatónál és ekkor munkaerőpiacra lépőnek minősül; továbbá „A” munkáltató megkapta az adóhatóságtól a kedvezmény érvényesítéséhez az igazolást, majd a munkavállaló 3 hónap múlva felmond és munkaviszonyt létesít „B” munkáltatónál, akkor a fennmaradó időszakra „B” munkáltató érvényesítheti a kedvezményt.

A fentiek alapján a 2024. január 1-jén munkaerőpiacra lépő és 2025. január 1-jén munkahelyet váltó munkavállaló tekintetében az új munkáltató is érvényesítheti a kedvezményt a 2024. január 1-jén indult kedvezménnyel érintett időszak (2 + 1 év) fennmaradó részére.

2.2.4. A kedvezmény érvényesítése

A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A feltételek fennállásáról az állami adóhatóság

– az Art. szerinti biztosítotti bejelentés (08E) megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig; illetve

– biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére

állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére [Szocho tv. 11. § (5) bekezdés].

2.3. A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény ​

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőnek minősülő munkavállalók vonatkozásában nagyobb kedvezménnyel élhet a foglalkoztató (Szocho tv. 12. §). A három vagy több gyermek után családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás első 3 évében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, a 4. és 5. évben pedig 50 százalékos kedvezményt érvényesíthet. A kedvezményt ebben az esetben is legfeljebb a minimálbér erejéig lehet érvényesíteni. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges

– a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény fentiekben ismertetett automatikus igazolásának megléte (munkaerőpiacra lépőnek minősül); továbbá

– a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére [Szocho tv. 12. § (4) bekezdés].

Az igazolást azon személy vonatkozásában kell kiadni, aki jogosult az ellátásokra, nemcsak azon személy esetében, aki részesül az ellátásban. Így, ha például egy háromgyerekes családban az édesanya a legkisebb gyermek 2 éves kora után (gyes folyósítása mellett) visszamegy dolgozni, ugyanakkor a három gyermek után járó családi pótlékot az édesapa veszi igénybe, akkor az édesanya munkáltatója igénybe tudja venni a hosszabb időtartamú adókedvezményt, azzal, hogy ilyen esetben nyilatkoztatni kell a munkavállalót arról, hogy jogosult családi pótlékra, de a háztartásban ezt más (az édesapa) veszi igénybe.

E kedvezmény esetében is irányadó az a szabály, miszerint, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos [Szocho tv. 12. § (3) bekezdés]. Továbbá, ahogy a többi kedvezmény esetében, itt sem kell tört hónapra arányosítani abban a hónapban, amikor a kedvezményezett foglalkoztatás 3. és 5. éve véget ér [Szocho tv. 12. § (5) bekezdés].

Az adókedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha az érvényesítési időszak alatt a természetes személy legalább három gyermek után járó családi pótlék jogosultsága megszűnik [Szocho tv. 12. § (6) bekezdés].

A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A feltételek fennállásáról az állami adóhatóság

– az Art. szerinti biztosítotti bejelentés (08E) megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig;

– biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére

állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére [Szocho tv. 11. § (5) bekezdés].

Az első esetben a kedvezményhez szükséges igazolás igénylése a 08E biztosítotti bejelentő lapon lehetséges, a 13. pótlap kitöltése során az 1. rovatban jelölhető a három vagy több gyereket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás iránti kérelem kódkocka, amelyben a foglalkoztató jelölheti az igazolás iránti kérelmét.

A második esetben a kedvezményhez szükséges igazolást a ’08-as havi adó- és járulékbevallásban lehet igényelni. Az igazolás(oka)t ezen a lapon kizárólag akkor lehet kérni, ha a Szocho tv. által nevesített anyasági ellátásban (csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás) részesült, illetve részesülő természetes személy foglalkoztatójánál ismételten munkába áll. Ilyen esetben a munkavállaló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya az anyasági ellátást megelőzően, a biztosítási jogviszonya kezdetén került bejelentésre, így a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetén biztosítotti bejelentésre már nem kerül sor.

Az igazolást a Szocho tv. 11. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról az adóhatóság biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére. Ha a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazoláskiadási eljárást indít – biztosítotti bejelentés hiányában – kérelemre, úgy a munkaviszonyban foglalkoztatott, munkaerőpiacra lépő személy(ek) adatainak megadására a lap 50–52. sorai szolgálnak. A bevallás 50–52. soraiban kell feltüntetni azon természetes személy(ek) adatait, aki(k)re vonatkozóan az igazolás kiadását kéri a foglalkoztató. Az azonosító adatokon túlmenően meg kell adni a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetét és annak minőségét.

Ha a természetes személyre vonatkozó, három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, a családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás kiállítását is kérelmezi a kifizető, úgy azt „x”-szel szükséges jelölni az erre kialakított rubrikában. A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást a Szocho tv. 11. §-ában előírt feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott és a NAV által továbbított kérelmére a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg a kifizető részére.

Kiss Zoltán cikkében, amely az Adó szaklap 2026/7-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményről, a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményről, a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményről, a K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezményről és a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény. Valamennyi magyarázat példákkal gazdagon illusztrált.

​ Az Adó szaklap 2026/7-es számában olvashat még az szja-bevallásról, a végelszámolás szabályairól, a nemzetközi áfaügyletekről és az e-TB kiskönyv bevezetéséről.