A sorozat előző részeit itt találja.

A jelentés következő része áttekintést nyújt az EU főbb adótípusairól, majd részletes elemzést ad a legjelentősebb adónemekről: a személyi jövedelemadóról (PIT), a társasági adóról (CIT) és az általános forgalmi adóról (VAT).

Az uniós tagállamok adóbevételeinek megoszlása a főbb adótípusok között az elmúlt évtizedben viszonylag stabil maradt. A legnagyobb bevételi arányt a társadalombiztosítási hozzájárulások (SC) és a személyi jövedelemadó (PIT) adják, 32,6%, illetve 23,9%-kal. Ez a két bevételi forma az áfával (VAT) és a társasági adóval (CIT) együtt 2013 óta az EU-27 teljes adóbevételének legalább 80%-át tette ki, és együttes arányuk 2023-ra 83,0%-ra emelkedett. A társasági adó és az áfa relatív jelentősége az elmúlt tíz évben nőtt, különösen 2020 óta.

E négy fő adónemen kívül a környezetvédelmi adók (2023-ban 5,2%), a vagyonadók (4,7%), az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adói (1,6%), valamint az egyéb termékadók (a fennmaradó 5,4%) egészítik ki az adórendszert.

Ezen adótípusok jelentősége – a GDP-hez viszonyított adóbevételi arány alapján mérve – jelentősen eltér a tagállamok között. A társadalombiztosítási hozzájárulások 19 tagállamban a legfontosabb bevételi forrást jelentik, különösen Németországban, Szlovéniában és Csehországban. A személyi jövedelemadó 6 tagállamban a legnagyobb bevételi forrás, nevezetesen Dániában, Svédországban és Finnországban. Érdekes módon Horvátországban és Bulgáriában az áfa jelenti a legnagyobb bevételi forrást. Bár a társaságiadó-bevételek a legtöbb tagállamban kisebb súlyt képviselnek az összes bevételen belül, Cipruson, Luxemburgban és Hollandiában arányuk meghaladja az uniós átlagot.

Az elmúlt évtized főbb adótípusainak alakulását vizsgálva jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes tagállamok között. Az elmúlt tíz év főbb tendenciái közé tartozik például a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentős növekedése Cipruson (a GDP 5,0 százalékpontjával), valamint csökkenése Magyarországon (3,4 százalékponttal) és Hollandiában (2,3 százalékponttal).

A személyi jövedelemadó-bevételek növekedtek Luxemburgban (3,3 százalékponttal) és Litvániában (4,2 százalékponttal), míg Írországban csökkentek (2,5 százalékponttal). A társasági adóbevételek jelentős növekedése figyelhető meg Hollandiában (2,7 százalékponttal) és Írországban (2,4 százalékponttal).

A személyi jövedelemadó (PIT) bevételei az EU–27 összesítésében 2013 és 2023 között figyelemre méltóan stabilak maradtak. A személyi jövedelemadó aránya 2020 után enyhén csökkent, mind a GDP-hez, mind a teljes adóbevételhez viszonyítva. 2023-ban az szja-bevételek gyakorlatilag megegyeztek a 2013-as szinttel: az EU GDP-jének 9,3%-át, illetve a teljes adóbevétel 23,9%-át tették ki.

A személyi jövedelemadó súlya a teljes adóbevételen belül jelentősen eltér a tagállamok között. Az szja-ból származó legmagasabb bevételi arány Dánia esetében figyelhető meg (57,1%), ezt követi Svédország (32,7%) és Írország (30,9%). A dán adat – amely jelentősen meghaladja az összes többi uniós tagállamét – a dán adórendszer sajátosságaival magyarázható, mivel ott a legtöbb szociális juttatást jövedelemadókból finanszírozzák. Ezzel szemben az szja-bevételek aránya több mint 10 százalékponttal az uniós átlag alatt marad Cipruson (10,0%), Romániában (9,5%) és Horvátország (9,5%) esetében.

Jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között az szja-bevételek teljes adóbevételen belüli arányának alakulásában is. Bár uniós szinten az szja aránya viszonylag stabil maradt, egyes tagállamok adószerkezete az elmúlt évtizedben számottevően átalakult. Az szja-bevételek változását több tényező befolyásolja, például a foglalkoztatottság, a bérek alakulása és az adópolitikai intézkedések.

2013 óta különösen jelentős növekedést regisztrált Litvánia (11 százalékpont) és Luxemburg (5 százalékpont). Litvániában a növekedés elsősorban a munkaerőpiac bővülésével együtt járó erőteljes bérnövekedésnek tudható be. Luxemburg esetében az szja-bevételek emelkedésének jelentős része 2023-ban következett be, és nagyrészt három egymást követő automatikus bérindexálás hatásával magyarázható.

Ezzel szemben 2013 óta Portugália és Románia esetében közel 3 százalékpontos csökkenés figyelhető meg az szja-bevételek teljes adóbevételen belüli arányában. Portugáliában ez részben adópolitikai változásokkal magyarázható, különösen a Gazdasági és Pénzügyi Támogatási Program részeként bevezetett szja-kulcsemelések visszavonásával. Romániában a csökkenés fő oka a 2018-as adóreform volt, amely az egykulcsos személyi jövedelemadó mértékét 16%-ról 10%-ra csökkentette.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.