A vonatkozó magyar jogszabályi környezet áttekintése és a GVH gyakorlatának szemlézése után, cikksorozatunk záró részében az influenszerek tevékenységének reklámjogi aspektusait mutatjuk be. Álláspontunk szerint a közösségi média az idő előrehaladtával egyre inkább összefonódik az influenszerekkel, hiszen a véleményvezérek e platformokon képesek a legszélesebb közönséget megszólítani. Nem csupán a követők, hanem a vállalkozások szemszögéből is kiemelt jelentőségre tett szert a hitelességük. Ugyanakkor sok esetben nehéz egyértelműen elhatárolni, hogy az adott tartalom az influenszer saját véleményét tükrözi-e, vagy valójában kereskedelmi kommunikációnak minősül. Ez a kettősség az influenszer marketing átláthatóságával kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

A fogalmi kérdéseket illetően megállapítható, hogy a Gazdasági Versenyhivatal meghatározása alapján influenszernek tekinthető minden olyan személy vagy digitális entitás, aki vagy amely a digitális térben képes mások – elsősorban a fogyasztók – véleményét és magatartását befolyásolni. Olyan tartalom előállítókról van tehát szó, akik saját weboldalukon, közösségi médiafelületeiken, videómegosztó- vagy egyéb online platformjaikon rendszeresen tesznek közzé tartalmakat, és e tevékenységük révén elkötelezett követői bázissal rendelkeznek, amelynek nagysága eltérő lehet.

Az influenszer lehet természetes személy akár kiskorú is, de a GVH értelmezése alapján ide sorolhatók a nem emberi, virtuális entitások is, mint például állatok, kabalafigurák, digitális karakterek vagy avatárok[1].

Szintén született definíciós kísérlet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tevékenységének nyomán is. Eszerint influenszer alatt olyan személy értendő, aki a közösségi médiában vagy más online platformokon nagy követőbázissal rendelkezik, amely által képes befolyásolni mások véleményét és döntéseit.[2]

A fogalmi kérdések tisztázását követően indokolt áttekinteni az influenszer marketing jelenségét is. Ennek lényege, hogy egy vállalkozás ellenszolgáltatás fejében – tipikusan díjazás, termékküldés vagy kedvezmények biztosítása útján – együttműködik egy közösségi médiában jelentős eléréssel rendelkező influenszerrel, aki ennek fejében tartalmat (például fotót vagy videót) készít és tesz közzé.

Reklámnak minősül minden olyan tartalom, amely bármilyen ellenszolgáltatás fejében kerül publikálásra, függetlenül attól, hogy az adott tartalomgyártó személyes véleménye egyébként milyen a bemutatott termékről vagy szolgáltatásról. Ellenszolgáltatásnak tekinthető különösen a pénzbeli juttatás, az ajándékcsomag, az ingyenes szolgáltatás (például szállás), rendezvényre szóló meghívás, valamint a különféle kedvezmények és kuponkódok biztosítása is. E körben kiemelt jelentőséggel bír az átláthatóság követelménye: az influenszer köteles egyértelműen jelezni követői számára, hogy fizetett együttműködés keretében közzétett tartalomról van szó. Ennek megfelelően olyan megjelöléseket szükséges alkalmazni, mint például „Hirdetés”, „Reklám” vagy „Fizetett partnerség”. [3]

A GVH álláspontja szerint, nem alkalmazható egyetlen érvényes és egységes megjelölési forma, hiszen az egyes tartalmak jellege és a platformok eltérőek, viszont alapelvek rögzíthetők, amelyeket az influenszerek kötelesek betartani.

Eszerint, az együttműködés tényét a fogyasztó számára jól látható helyen, szembetűnően kell megjelentetni közérthető formában. Ennek az elvnek nem felel meg, ha a tájékoztatás idegen nyelven történik, hiszen ezzel sérül a közérthető jelleg a magyar fogyasztók körében. Magyar nyelvű jelölésekből számos formátum választható, például, „Reklám”, „Hirdetés”, „Szponzorált tartalom”. E szabályok nem csupán azokra az esetekre irányadók, amikor az influenszer és egy harmadik személy között szponzorációs jogviszony áll fenn, hanem kiterjednek arra a helyzetre is, amikor a véleményvezér saját vállalkozását, termékét vagy szolgáltatását népszerűsíti. Ilyenkor is gazdasági érdekeltségről beszélünk, azzal az eltéréssel, hogy ez közvetlenül az influenszer oldalán jelentkezik.

Ebből következően jogsértőnek minősül, ha a véleményvezér a szponzorált vagy gazdasági érdekeltséggel érintett tartalmat független fogyasztói véleményként jeleníti meg saját felületein. Szintén fontos követelményt jelent, hogy a termék vagy szolgáltatás bemutatásának kiegyensúlyozottnak kell lennie, az nem korlátozódhat kizárólag az előnyök hangsúlyozására, hanem ki kell térnie a használattal együtt járó költségekre, esetleges kockázatokra és egyéb lényeges jellemzőkre is.

A problémát elsősorban az jelenti, ha a tartalom közzétevője elmulasztja feltüntetni, hogy fizetett együttműködésről van szó, mivel ilyen esetben a felhasználók könnyen azt a benyomást szerezhetik, hogy a véleményvezér kizárólag saját, független álláspontját közvetíti.

Az ilyen gyakorlatokkal szemben az Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok, valamint – amennyiben az ügy a gazdasági versenyt érdemben érinti – a Gazdasági Versenyhivatal is felléphet. A hatóságok különböző jogkövetkezményeket alkalmazhatnak, így például figyelmeztetést adhatnak vagy pénzbírságot szabhatnak ki.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a szankciók nem kizárólag az érintett influenszerrel szemben alkalmazhatók, hanem kiterjedhetnek arra a vállalkozásra is, amely a reklám közzétételét megrendelte. Az utóbbi időszakban különösen kozmetikai termékek és étrend-kiegészítők népszerűsítésével összefüggésben fordultak elő ilyen jogsértések.[4]

Magyarországon e kérdéskörrel érdemben 2015-ben kezdtek el foglalkozni, amelynek jelentőségére már ekkor rámutatott a Forbes is.[5] Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy a terület szabályozatlan, mivel nincs kifejezetten az influenszer marketingre vonatkozó külön törvény, a jogszerű működés keretei mégis kijelölhetők a hatályos szabályozás alapján.

E körben kiemelendő a fogyasztóvédelmi és reklámjogi rendelkezések szerepe, így különösen az Fttv., a Grt., valamint az egyes európai uniós irányelvek, amelyek együttesen biztosítják az influenszer tevékenység jogi kereteit. Jelentős mérföldkőnek tekinthető, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2017-ben először adott ki iránymutatást a témában, amelyet 2022 novemberében aktualizált a piaci és technológiai változásokra tekintettel.[6]

Magának az Iránymutatásnak a legfőbb célja, hogy a fogyasztók számára egyértelműen azonosítható legyen, hogy egy tartalom mögött üzleti érdek áll. Részletezi annak fontosságát, hogy az ellenszolgáltatás ténye jelzésre kerüljön, a tartalom kapcsán is a tisztesség követelményei nem megkerülendők, hiszen valós, tisztességes és hiteles képet kell közvetíteni, nem elhallgatva lényeges információkat, mint például egészségügyi kockázatok. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni az egyes ágazati szabályokat is. A jogsértésekért a szereplők felelőssége többfelé eloszlik, hiszen első körben a megrendelő lesz felelős, mivel az ő közvetlen érdeke a hirdetés. A véleményvezér azonban ugyanúgy felelhet, mint a megrendelő, amennyiben az eladásból jutalékban részesül.[7] Ettől eltér, amikor közreműködői felelősségét állapíthatjuk meg, ez abban az esetben fordul elő, amikor például elmulasztja a fizetett jelleg feltüntetését. Mindemellett az ügynökségek is felelősek lehetnek, hiszen ők közreműködhetnek a tartalom kialakításában. A felelősségi kérdések átvezetnek minket arra a pontra, ahol a compliance fontossága megmutatkozik. A jogkövetés biztosítása szerződéses feltételekkel, jogi elvárásokat rögzítő feltételekkel valósulhat meg. Továbbiakban a monitoring rendszer és a kontrollpontokkal folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a tartalmakat, mellyel a jogsértés időben felismerhető, szankcionálható. A jogi elvárásoknak való megfelelést képzésekkel és szakmai szűrővel, ügynökségekkel hatékonyan biztosítani lehet.[8]

Mint ahogyan korábban említettük, a reklámok mind újabb marketingfogásokkal hatnak a fogyasztókra és döntéseikre. Ezzel a kereskedelmi környezet folyamatosan változik, így szükséges a megjelenő piaci modellek korlátozása a visszaélések elkerülése érdekében[9]

E jelenség szemléletes példáját adja egy 2023-as ügy, amely a „túró nélküli Túró Rudi” kapcsán vált ismertté.[10] A TikTok felületén a Termékkritikus nevű tartalomgyártó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal-hoz fordult, kifogásolva, hogy a fogyasztók jelentős része magasabb árat fizet egy feltételezetten jobb minőségű termékért, miközben az ízesített „Túró Rudi” készítmények esetében nem túró, hanem rögös tejkészítmény került felhasználásra – a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelően. A bejelentés célja az volt, hogy a termék csomagolásáról eltávolításra kerüljön a „pöttyös az igazi” szlogen, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Az eljárás során megállapítható volt, hogy a gyártóval, a Friesland Hungária Zrt.-vel szemben már korábban is indult hatósági vizsgálat, ugyanis 2022-ben 22 kakaós bevonatú natúr Túró Rudi termék kapcsán folyt ellenőrzés, amelynek eredményeként a hatóság 800 000 forint összegű bírságot szabott ki jelölési és minőségi hiányosságok miatt.

Az ügy későbbi fejleményeként 2023 májusát követően a gyártó úgy döntött, hogy visszatér az eredeti receptúrához, és az ízesített termékek esetében is a natúr változatokhoz hasonló gyártási eljárást alkalmaz. Az eset jól szemlélteti, hogy a közösségi média nem csupán reklámfelületként funkcionál, hanem a fogyasztói tudatosság erősítésében is szerepet játszhat az aktív felhasználói fellépés révén.

Szintén példaként említhető, hogy a kozmetikai termékek reklámjai vonatkozásában a fogyasztók részéről fokozott körültekintés szükséges, mivel a véleményvezérek a termékek tulajdonságait – az értékesítés ösztönzése érdekében – torzíthatják. Ez különösen a különböző képszerkesztési megoldások, így például szűrők („filterek”) alkalmazásával valósulhat meg, amelyek a termék tényleges hatásától eltérő eredményt közvetíthetnek.

Nemzetközi „jó gyakorlatként” kiemelhető Franciaország példája, amely 2023-ban véglegesítette az influenszerek tevékenységét szabályozó törvényt. A szabályozás nem csupán a fizetett együttműködések átlátható jelölésére helyezi a hangsúlyt, hanem előírja azt is, hogy az influenszerek kötelesek feltüntetni, amennyiben a közzétett kép retusált, illetve mesterséges intelligencia által módosított. E kötelezettség célja a fogyasztók megtévesztésének megelőzése.

A jogsértések szankcionálása körében a szabályozás jelentős pénzbírságot – akár 300 000 euró összegben – helyez kilátásba, amely mellett akár két évig terjedő szabadságvesztés büntetés, illetve a kereskedelmi tevékenységtől való eltiltás alkalmazása is felmerülhet. A jogalkotói álláspont egyértelmű: az influenszerek tevékenysége sem képezhet a jogállami szabályozás alól kivont, „szabályozatlan” területet. [11]

E nemzetközi példához kapcsolódva megjegyzést érdemel, hogy a hazai szakmai diskurzusban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg az influenszer tevékenység szabályozásával összefüggő kérdések. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös szervezésében megvalósult minikonferencián – „Merre tovább influenszer reklámozás?” címmel – olyan alapvető kérdések kerültek előtérbe, mint például: milyen jogi szabályok irányadók jelenleg az influenszerekre, hol húzódnak az etikai határok, illetve miként járulhat hozzá az edukáció a reklámozási jogsértések megelőzéséhez. Az ÖRT igazgatója ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a reklámok és a márkák iránti fogyasztói bizalom fenntartása csak abban az esetben biztosítható, ha a piaci szereplők jogszerűen és etikus módon járnak el. Ebben kiemelt szerepet kap az önszabályozás és az előzetes megfelelési szemlélet, amelyek hozzájárulnak egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb és felelősebb működési környezet kialakításához a reklámpiacon. [12]

Az influenszer tevékenység vizsgálata nem korlátozódhat kizárólag jogi szempontokra, hanem annak társadalmi hatásait is szükséges figyelembe venni, különösen a Z generáció vonatkozásában. Guld Ádám megközelítése szerint az influenszerek és követőik közötti kapcsolat úgynevezett „paraszociális” (kvázi-barát) viszonyként írható le. Ennek keretében a követők érzelmi kötődést alakíthatnak ki a tartalomgyártók iránt, amely fokozza a befolyásolás lehetőségét, és egyben kiemeli a hitelesség, a transzparencia és az értékalapú kommunikáció jelentőségét.

Mindezekre tekintettel a fogyasztói oldalon különösen fontos a kritikus szemlélet kialakítása a közösségi médiában megjelenő tartalmakkal szemben. Indokolt tárgyilagosan értékelni az influenszerek által közvetített üzeneteket, így például célszerű megvizsgálni, hogy az adott termék több véleményvezérnél is megjelenik-e, illetve tapasztalható-e egységesen pozitív hangvétel vagy hasonló tartalmi és nyelvi megfogalmazás. Végezetül lényeges annak ellenőrzése is, hogy a közzétett tartalom megfelelően jelölésre került-e, például „szponzorált” vagy ahhoz hasonló megjelöléssel, biztosítva ezzel az átláthatóság követelményének érvényesülését. [13]

Példaként említhető a „Challenge-ügy”, amely Kasza Tibor, ismert médiaszemélyiség és véleményvezér tevékenységéhez köthető. A vizsgált gyakorlat táplálékkiegészítő termékek népszerűsítésére irányult, amely több közösségi médiafelületen, valamint zárt csoportokban zajlott. Az érintett vállalkozás esetében a kommunikáció sajátossága az volt, hogy a program működtetése és annak népszerűsítése szorosan összekapcsolódott, miközben a reklámarcként megjelenő személy a vállalkozásban tulajdonosi és ügyvezetői szerepet is betöltött. A kommunikáció egyik meghatározó eleme az élő videók alkalmazása volt, amelyeken keresztül a résztvevőkkel való közvetlen kapcsolattartás is megvalósult.

A Gazdasági Versenyhivatal határozatának indokolása szerint a kommunikáció során több alkalommal hangzottak el gyógyhatásra utaló állítások, amelyek egyedi tapasztalatokként kerültek bemutatásra, ugyanakkor általános érvénnyel is megfogalmazást nyertek. Ilyen kijelentések voltak például különböző betegségek megszűnésére, illetve egészségi állapot jelentős javulására utaló állítások. A GVH álláspontja szerint a jogsértés egyik központi eleme az volt, hogy a program és a kommunikációt megvalósító személy szubjektív megnyilvánulásai között teljes összefonódás alakult ki, amely alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére.

Az ügy lezárása sajátos módon alakult: a GVH az eredetileg kilátásba helyezett 63 900 000 forint összegű bírságot nem azonnal szabta ki, hanem feltételek teljesítéséhez kötötte. A vállalkozás számára elsődlegesen azt írta elő, hogy a határozatban meghatározott módon pénzvisszatérítést nyújtson az érintett fogyasztók részére. Amennyiben a visszatérítések összege nem érte volna el a teljes bírság összegét, a fennmaradó részt a Magyar Államkincstár részére kellett volna megfizetni versenyfelügyeleti bírságként.

A határozat a kötelezettségvállalás teljesítésének határidejét 2025. április 30. napjában állapította meg. Tekintettel arra, hogy ez viszonylag közeli időpont volt, a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a pénzvisszatérítések milyen mértékben valósultak meg. Ennek során a fogyasztók együttműködése is szükséges volt, különösen a kifizetésekhez szükséges adatok megadása tekintetében. Amennyiben a kompenzációk összege nem éri el a meghatározott mértéket, további hatósági lépések vagy kommunikáció várható, míg ellenkező esetben az ügy lezártnak tekinthető.[14]

Az előbbiekben felvázolt kérdések és gyakorlatok fényében üdvözlendő fejleményként értékelhető, hogy uniós szinten is erősödik az influenszer marketinggel összefüggő jogértelmezési és alkalmazási keret. Ennek körében az Európai Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásának és alkalmazásának elősegítése érdekében átfogó felülvizsgálatot végzett, amelynek eredményeként megszületett a 2021-es UCPD Iránymutatás.

E dokumentum jelentősége abban áll, hogy a már meglévő uniós szabályozás értelmezését pontosítja a digitális környezetben megjelenő új marketingformák – így különösen az influenszer tevékenység – vonatkozásában. Az iránymutatás ezáltal hozzájárul a jogalkalmazás egységesítéséhez, valamint a fogyasztók hatékonyabb védelméhez egy olyan dinamikusan fejlődő piaci szegmensben, ahol a reklám és a személyes vélemény közötti határvonal gyakran elmosódik.

Az Európai Bizottság 2021-ben iránymutatást adott ki az UCP Irányelv értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához (a továbbiakban: UCPD Iránymutatás 2021[15] ), amely többek között olyan reklámtechnikákat azonosít, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek, tehát összességében hivatalos közleményként segíti a jogalkalmazást. Az UCPD Iránymutatás 2021 rámutat arra is, hogy a gyakorlatban értelmezési nehézségek merültek fel az I. melléklet 28. pontjának alkalmazásával kapcsolatban. Gyakori vita tárgyát képezi, hogy egy adott reklám ezen rendelkezés hatálya alá tartozik-e. Az UCPD Iránymutatás 2021[16] szerint megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül a véleményvezérek (influenszerek) tevékenysége abban az esetben, ha nem tüntetik fel egyértelműen, hogy tartalmuk kereskedelmi célú. Ilyennek tekinthető, ha ellenszolgáltatás ellenében osztanak meg termékekre utaló linkeket vagy kedvezménykódokat, anélkül, hogy jeleznék a reklámozás tényét. A véleményvezérek (influenszerek) magatartása bizonyos esetekben az UCP Irányelv I. mellékletének 22. pontja alapján is tisztességtelennek minősülhet.

Ez a rendelkezés kifejezetten tiltja, hogy valaki hamisan fogyasztóként lépjen fel, amelyre szemléletes példát jelent, amikor posztokban vagy blogbejegyzésekben látszólag saját, független véleményt osztanak meg a véleményvezérek, de eközben valójában kereskedelmi célú tartalomról van szó.

Az UCPD Iránymutatás 2021 tisztázza az ún. „rejtett marketing” fogalmát is. Ilyennek minősülnek azok a reklámok és promóciós tartalmak, amelyek online játékokon belül jelennek meg anélkül, hogy azok reklámjellegét egyértelműen feltüntetnék, illetve, ha ezek nem különülnek el világosan a játék tartalmától. Az efféle kereskedelmi kommunikáció a reklámozásra vonatkozó szabályokat egyértelműen sérti, továbbá egyúttal megvalósítja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot is. Bizonyos esetekben az online játékokon belül alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok akár agresszívnek is minősülhetnek, mivel gyakran pszichológiai nyomást gyakorolnak a játékosokra. Előfordul, hogy a játékmenet kritikus pillanataiban jelennek meg vásárlásra ösztönző ajánlatok, vagy ha a játék során vizuális és akusztikus elemekkel fokozzák a befolyásolás mértékét.

Az Európai Parlament 2023. január 18-án elfogadott állásfoglalása a fogyasztóvédelem megerősítéséről az online videójátékok területén megerősítette a UCPD Iránymutatás 2021 megállapításait. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az online térben alkalmazott, aggályos reklám- és marketingtechnikák tisztességtelensége esetén teljeskörűen alkalmazandók a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló UCP Irányelv szabályai.[17]

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az influenszer marketing a digitális gazdaság egyik meghatározó és folyamatosan fejlődő területévé vált, amely új kihívások elé állítja mind a jogalkotót, mind a jogalkalmazót. Az ismertetett példák rámutatnak arra, hogy a transzparencia és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása alapvető követelményként jelenik meg. A szabályozási környezet – legyen szó hazai vagy uniós szintről – egyre inkább törekszik arra, hogy lépést tartson a technológiai és piaci változásokkal. Ugyanakkor a jogi keretek hatékony érvényesülése nem képzelhető el a piaci szereplők felelős magatartása és az önszabályozás erősödése nélkül. Végső soron a tudatos és kritikus fogyasztói attitűd kialakulása is elengedhetetlen ahhoz, hogy az influenszer marketing hosszú távon átlátható és tisztességes módon működjön.

[1] ld. Katie Healy: What is influencer marketing? https://www.mckinsey.com/featured-insights/mckinsey-explainers/what-is-influencer-marketing (letöltés ideje: 2025. 11. 14.)

[2] Fogalomtár, NMHH, https://nmhh.hu/kiadvany/1/Mediapiaci_Jelentes_2025/99/Fogalomtar (letöltés ideje: 2025. 11. 04.)

[3] ld. tovább: Tóth András, Koltay András (szerk.): Influenszerek jogi kézikönyve, Médiatudományi Könyvtár, https://mtmi.hu/files/4cc80752-4ca5-4a1d-af6a-91b2b3e68fca.pdf (letöltés ideje: 2025. 11. 21.)

[4] Vélemény vagy fizetett reklám? – Amit a fogyasztóknak tudniuk kell: https://nkfh.gov.hu/hirek/velemeny-vagy-fizetett-reklam-amit-a-fogyasztoknak-tudniuk-kell-1 (letöltés ideje: 2025. 10. 20.)

[5] Szabó-Gödri Rita, Gosztonyi Gergely: Influenszerek a jog és az etika határterületein, Médiakutató, 2025. nyár–ősz XXVI. évf. 2–3. szám, 9–20., 2025.

[6] Szabó-Gödri Rita, Gosztonyi Gergely: Influenszerek a jog és az etika határterületein, Médiakutató, 2025. nyár–ősz XXVI. évf. 2–3. szám, 9–20., 2025.

[7] ld. tovább: Berki-Süle Margit, Hlédik Erika: Az influenszermarketing sötét oldala, https://real.mtak.hu/207453/1/BCEVT_2024-933-473Berki.pdf (letöltés ideje: 2025. 11. 21.)

[8] Tájékoztató az influenszer marketingről: https://gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/Tajekoztato_az_influenszer_marketingrol.pdf1&inline=true (letöltés ideje: 2025. 11. 20.)

[9] Tímár Petra: Elég a megtévesztő reklámokból, avagy mit tehetünk a reklámátverések ellen, 2022., https://arsboni.hu/eleg-a-megteveszto-reklamokbol-avagy-mit-tehetunk-a-reklamatveresek-ellen/, https://arsboni.hu/eleg-a-megteveszto-reklamokbol-avagy-mit-tehetunk-a-reklamatveresek-ellen/ (letöltés ideje: 2025. 10. 27.)

[10] Nem titkolja a Pöttyös, módosítottak a receptúrán, ez több millió magyart érint: https://index.hu/gazdasag/2023/06/05/pottyos-turo-rudi-nebih-vizsgalat-tiktok-termekteszt/

[11] France finalizes law to regulate influencers: From labels on filtered images to bans on promoting cosmetic surgery: https://english.elpais.com/international/2023-05-19/france-finalizes-law-to-regulate-influencers-from-labels-on-filtered-images-to-bans-on-promoting-cosmetic-surgery.html (letöltés ideje: 2025. 11. 20.)

[12] Influenszerek a jogi és etikai reflektorfényben: https://nmhh.hu/cikk/252327/Influenszerek_a_jogi_es_etikai_reflektorfenyben (letöltés ideje: 2025.  10. 20.)

[13]Vélemény vagy fizetett reklám?: https://nkfh.gov.hu/hirek/velemeny-vagy-fizetett-reklam-amit-a-fogyasztoknak-tudniuk-kell-1 (letöltés ideje: 2025. 10. 22.)

[14] Gazdasági Versenyhivatal Sajtóközlemény: https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2024-es-sajtokozlemenyek/befejezodott-a-manker-beauty-vizsgalata

[15] A Bizottság közleménye – Iránymutatás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához (EGT-vonatkozású szöveg) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52021XC1229(05) (letöltés ideje: 2026. 04. 28.)

[16] A Bizottság közleménye: Iránymutatás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:C:2021:526:FULL (letöltés ideje: 2025. 11. 04.)

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32005L0029 (letöltés dátuma: 2025. 07. 23.)