Bekapcsolódás más által indított felszámolási eljárásba

Természetesen nem csak akkor van lehetőség a követelés érvényesítésére a felszámolás keretében, ha a felszámolást mi magunk indítottuk. Ha másik hitelező kérelmére rendelték el egy cég felszámolását, akkor abba az eljárásba minden hitelező be tud kapcsolódni. Ennek módja a követelésünk bejelentése, amelyre a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül van lehetőség.

Mivel a 40 nap rendkívül szűk határidő, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni milyen fontos, hogy a vevőinket, különösen a jelentős tartozást felhalmozó vevőinket figyelemmel kövessük. Ma már több szolgáltatónál is lehet előfizetni arra, hogy tájékoztassanak minket a vevő cégadataiban bekövetkező jelentős változásokról, különösen arról, ha a vevő felszámolását elrendelik.

Bár a követelések bejelentése a 40 napos határidő elmulasztása után is lehetséges, ez utóbbiak még rosszabb elbírálásra számíthatnak, mint az egyébként sem nagy reménnyel kecsegtető egyéb, de egyébként bejelentett követelések. Természetesen, ha a felszámolás alá kerülő cégnek nincs vagy alig van vagyona, akkor ennek túl nagy jelentősége nincsen, és végső soron kérhető a fent már hivatkozott igazolás is a felszámolótól, amelyben a felszámoló nyilatkozik arról, hogy a követelés várhatóan nem fog megtérülni.

A befolyt összeg megosztása az egyes költségtételek között

Minden fenti esetben látható volt az a kitétel, hogy az áfa csak annyiban igényelhető vissza, a követelés csak annyiban minősül behajthatatlannak, amekkora részben az nem folyt be. Kulcskérdéssé válhat tehát az, hogy ha a követelésünknek csak egy része folyik be, miközben a behajtással kapcsolatban költségeink, illetve a késedelmes fizetés miatt kamat is felmerült, akkor a befolyt összeget ezek között hogyan kell megosztani.

Ennek fontosságát a legjobban a késedelmi kamat mutatja meg. Ha az áfaköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke mellett kamatot is követelünk, akkor az áfa visszaigényelhetősége szempontjából nem mindegy, hogy a befolyt részteljesítés az áfamentes kamatkövetelést vagy az áfát is tartalmazó vételárat csökkenti, hiszen ettől függ, hogy a bruttó vételár mekkora részét tekinthetem behajthatatlannak.

Lássuk először, mit mond ezzel kapcsolatban a Ptk.:

6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén]

Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

Abban az esetben tehát, ha a követelés érvényesítésével kapcsolatban költségeink merültek fel (ideértve akár a behajtási költségátalányt, akár konkrét költségeket), illetve a késedelmes teljesítés miatt kamatot számol(hat)unk fel, és a vevőnk a teljes követelésnek csak egy részét fizeti meg, akkor a fenti rendelkezés szerint először a költségekre számolandó el a részteljesítés, ezután a kamatokra és csak legvégül a főtartozásra, azaz magára a ki nem egyenlített vételárra.

Ez azt jelenti, hogy ha a vevő csak azután fizet, hogy a főtartozásra további kötelezettségek rakódtak, még abban az esetben is merülhet fel követelésünk és végső soron visszaigényelhető áfánk, ha a főtartozást egyébként a vevő kifizeti. Természetesen ezzel kapcsolatban is elmondható mindaz, ami a cikk eddigi részében megjelent – a még meg nem térült főkövetelés érvényesítése érdekében aktív magatartást vár el az Áfa tv. a jogosulttól.

A fentiektől némileg eltér a szabály, ha a követelés részbeni megtérülésére a felszámolási eljárás végén, a megszűnt vállalkozás vagyonának felosztása keretében került sor. A figyelmes olvasó ugyanis észrevehette, hogy az egyéb követeléseket követően kerülhet csak sor a járulékos követelések, többek között a kamatok kifizetésére a megszűnt vállalkozás vagyonából. Ebben az esetben tehát nem érvényesül a fenti Ptk. rendelkezés, itt a vagyonmérleg alapján kötelezően a főkövetelésre, tehát magára a számlatartozásra kell elszámolni azt az összeget, amely részben fedezte a számla szerinti fizetési kötelezettséget.

A cikk szerzője dr. Fischer Ádám, a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group az Adó Online szakmai partnere.


The post Behajthatatlan követelések áfája és a követeléskezelés (3.) appeared first on Adó Online.