A felszámolás jelentősége és célja
A fizetésképtelenségi eljárások alapvető kódexe a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.). A felszámolási eljárás olyan nemperes bírósági eljárás, amelynek elsődleges célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott szigorú módon és sorrendben kielégítést nyerjenek. Ebben a hitelezővédelmi struktúrában a tulajdonosi érdekek szükségszerűen háttérbe szorulnak.
A felszámolási eljárás lefolytatását az illetékes törvényszéktől az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérheti, illetve bizonyos esetekben (például egy eredménytelen csődeljárás után, vagy cégbírósági, büntetőbírósági értesítés alapján) a bíróság hivatalból is elrendelheti.
Az eljárás elrendelésének kulcsfogalma a fizetésképtelenség. A bíróság az adós fizetésképtelenségét a Cstv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén állapítja meg, így különösen, ha:
• Az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, és azt a hitelező ezt követő írásbeli felszólítására sem teljesítette.
• Az adós a jogerős bírósági határozatban (vagy fizetési meghagyásban) megállapított teljesítési határidőn belül a tartozását nem egyenlítette ki.
• Az adóssal szemben lefolytatott bírósági végrehajtás eredménytelen volt.
• Az adós a tartozásait az esedékességkor nem tudja kielégíteni, vagy a végelszámoló által indított eljárásban a tartozások meghaladják a vagyont.
• Az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
Fontos értékhatárok: A Cstv. 27. § (2b) bekezdése szerinti általános főszabály alapján hitelezői kérelemre felszámolás csak akkor indítható, ha a tőkekövetelés összege (kamatok és járulékok nélkül) meghaladja a 200.000 forintot. Jelenleg azonban, a veszélyhelyzet ideje alatt egy átmeneti szabály – a 2021. évi XCIX. törvény 74. § (3) bekezdése – értelmében a hitelező kizárólag akkor nyújthat be felszámolási kérelmet, ha a követelés tőkeösszege meghaladja az 1.000.000 forintot. Ha a követelés ezt nem éri el, a hitelező felszámolás helyett végrehajtási eljárást indíthat.
A felszámolás kezdő időpontja az a nap, amikor a bíróság felszámolást elrendelő jogerős végzését a Cégközlönyben közzéteszik. Ettől a naptól a cég neve kötelezően kiegészül a „felszámolás alatt” („f.a.”) toldattal.
A felszámolás kezdő időpontja éles határvonalat, ún. cezúrát jelent az adós életében. A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében ettől az időponttól kezdve a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot kizárólag a bíróság által kirendelt felszámoló tehet. További lényeges jogkövetkezmény, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adós valamennyi tartozása azonnal lejárttá (esedékessé) válik.
A hitelezők feladatai: a hitelezőknek a követeléseiket a végzés közzétételétől számított 40 napos jogvesztő alaphatáridőn belül kell bejelenteniük a felszámolónak. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell fizetniük egyrészt a követelés 1%-át (minimum 10.000, maximum 200.000 forintot) kitevő nyilvántartásba vételi díjat, másrészt – a privilegizált követeléseket kivéve – a tőkeösszeg 0,5%-át (minimum 5.000, maximum 40.000 forintot) kitevő vagyonkutatási költségátalányt a felszámoló számlájára.
A felszámoló feladatai és eljárása: a felszámoló (illetve az általa kijelölt felszámolóbiztos) felméri az adós vagyoni helyzetét, nyitó felszámolási mérleget és ütemtervet készít. Joga van az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy azoktól elállni. Elsődleges feladata az adós vagyontárgyainak nyilvános (pályázat vagy árverés útján történő) értékesítése a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A befolyt vételárat a Cstv. 57. § (1) bekezdésében rögzített szigorú kielégítési sorrend alapján (pl. felszámolási költségek, zálogjoggal biztosított követelések, tartásdíj, magánszemélyek és kkv-k követelései, adótartozások) kell a hitelezők között felosztania.
Számviteli és könyvelési feladatok, buktatók
A felszámolás időszaka alatt a számviteli feladatokat a Számviteli törvény (Számv. tv.) mellett speciálisan a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.
A korábbi ügyvezető feladatai és buktatói
A Cstv. 31. § (1) bekezdése szigorú kötelezettségeket ró a korábbi vezető tisztségviselőre. A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal (mint mérlegfordulónappal) köteles záróleltárt, valamint ún. tevékenységet lezáró mérleget és adóbevallást készíteni, és ezeket, továbbá a cég teljes iratanyagát és vagyonát leltár szerint a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak átadni. Buktató: A Cstv. 33. § (1) bekezdése alapján a bíróság kettőmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki ezeket a kötelezettségeket elmulasztja vagy valótlan adatokat közöl. Még ennél is súlyosabb következmény az iratátadás elmulasztása esetén a mögöttes vagyoni felelősség.
A felszámoló számviteli feladatai
A felszámoló a kapott adatok alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben el kell különíteni a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket. A felszámolás időszaka egyetlen, egybefüggő üzleti évnek minősül.
Ha a felszámolás elhúzódik, a felszámolónak a Cstv. 50. § (2) bekezdése alapján évente közbenső felszámolási mérleget kell készítenie. Ennek alapján lehetősége nyílik a hitelezők részbeni kielégítésére (részleges vagyonfelosztás), miközben a vitás igényekre tartalékot kell képeznie.
Az eljárás végén a felszámoló felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. A Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerint a zárómérlegben a megmaradt vagyontárgyakat piaci értéken, a be nem hajtott követeléseket pedig a várhatóan megtérülő összegben kell kimutatni.
Adózási kérdések és csapdák
A felszámolás a cég adójogi státuszára is azonnali hatással van, melyet a vonatkozó adótörvények és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályoz.
Társasági adó (TAO): A Tao tv. (1996. évi LXXXI. tv.) értelmében a felszámolás kezdő napjától a cég már nem minősül a társasági adó alanyának. Ennek komoly adóalap-korrekciós következményei vannak (ún. jogutód nélküli megszűnésre irányadó szabályok).
• Buktató: Az utolsó adóévben (a felszámolás kezdő napját megelőző nappal záruló évben) nem csökkenthető az adózás előtti eredmény fejlesztési tartalék összegével, sőt, a korábban lekötött, de még fel nem használt fejlesztési tartalék után az adót (késedelmi pótlékkal növelten) meg kell állapítani és 30 napon belül meg kell fizetni. Szintén esedékessé válik az esetleg korábban igénybe vett növekedési adóhitel (NAHI) meg nem fizetett része is.
Általános forgalmi adó (ÁFA): Az Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) szempontjából az adóalanyiság a felszámolás alatt is fennmarad.
• Fordított adózás: Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján fordított adózás hatálya alá esik a felszámolás alatt álló cég által értékesített tárgyi eszköz, valamint minden olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelynek szokásos piaci ára meghaladja a 100.000 forintot. Ilyenkor az áfát nem az eladó (felszámolt cég), hanem a beszerző adóalany fizeti meg.
• Behajthatatlan követelések áfája: A hitelezők szempontjából fontos, hogy utólagosan csökkenthetik az áfaalapjukat a be nem hajtott követelésük áfatartalmával. Ehhez azonban az Áfa tv. 259. § 3/A. pont c) alpontja alapján a felszámoló által kiadott behajthatatlansági igazolásra van szükség, amelynek kiállításához a felszámolás kezdő időpontjától legalább 2 évnek el kell telnie.
• Felszámolói díj áfája: A felszámolót megillető díj (amely felszámolási költség) után áfa fizetendő, amelyre vonatkozóan a felszámoló számlát bocsát ki a cég felé. Fontos, hogy a díjat megállapító bírósági végzés önmagában nem helyettesíti a számlát az adólevonási jog gyakorlásához; ahhoz az Áfa tv. szabályainak megfelelő, a felszámolási zárási időpontot teljesítési időpontként feltüntető számla szükséges.
A vezető tisztségviselők mögöttes felelőssége (Wrongful trading)
A felszámolási eljárás legkockázatosabb eleme a volt menedzsment számára a Cstv. 33/A. §-ában szabályozott mögöttes magánvagyoni felelősség. A törvény szigorú hitelezővédelmi logikája szerint, ha a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül (amikor a cég a tartozásait likvid vagyon hiányában már nem képes kifizetni, és ez a vezető számára is látható), a vezető tisztségviselőnek onnantól kezdve a döntéseit a hitelezők érdekeinek elsődleges figyelembevételével kell meghoznia.
Ha a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben a vezető e kötelezettségét felróhatóan megszegte (például áron alul vagyontárgyakat idegenített el, indokolatlan üzleti kockázatot vállalt), és emiatt a cég vagyona csökkent, a hitelezők (vagy a felszámoló) keresetet indíthatnak ellene a felszámolási eljárás alatt a felelősség megállapítása iránt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, az eljárás végén a hitelezők marasztalási pert indíthatnak, amelynek eredményeként a volt ügyvezető a saját magánvagyonával (korlátlanul) felel a cég ki nem elégített tartozásaiért. A felelősség kiterjedhet az ún. „árnyékvezetőkre” is (akik formálisan nem voltak bejegyezve, de ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroltak a cég döntéseire).
Súlyos bizonyítási csapda: A Cstv. 33/A. § (5) bekezdése megfordítja a bizonyítási terhet a vezető kárára, amennyiben a felszámolás megindulásakor neki felróható okból nem adja át a cég iratait és vagyonát a felszámolónak, vagy a megelőző időszakban elmulasztotta a számviteli beszámoló letétbe helyezését. Ilyenkor a vezetőnek kell kimentenie magát azzal a bizonyítással, hogy nem miatta csökkent a vagyon, ami az iratok hiányában szinte lehetetlen feladat.
A felszámolási eljárás egy összetett, a számviteli és adójogi normákat speciálisan felülíró jogi folyamat. Hitelezőként kulcsfontosságú a Cégközlöny folyamatos monitorozása és a 40 napos jogvesztő határidőn belüli, alaki kellékeknek megfelelő igénybejelentés. Cégvezetőként a legfontosabb szakmai jótanács: a fizetési nehézségek bekövetkeztekor azonnal lépni kell (pl. csődeljárás, reorganizáció kezdeményezése). A vagyon hanyag kezelése, a könyvelés elhanyagolása vagy az iratok átadásának megtagadása a felszámoló felé manapság egyenes és gyors út a vezető személyes vagyonának elvesztéséhez a mögöttes kártérítési perek során. De természetesen olyan esetek is előfordultak, ahol a felszámoló eljárása volt jogszabálysértő.
Hagyj üzenetet