A közép- és kelet-európai térségben tavaly 46 161 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami az előző évhez (46 043) képest gyakorlatilag stagnálást jelent. A kedvező eredmény több tényezővel, köztük az infláció mérséklődésével, a kamatkörnyezet fokozatos enyhülésével, az energiapiacok stabilizálódásával, valamint a bérköltségekre nehezedő nyomás csökkenésével magyarázható. Így a vállalatok jövedelmezősége is javult a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzése szerint, amely a régiós piacokat vizsgálta a fizetésképtelenségi kockázatok szempontjából.

A részletes kép jóval árnyaltabb

Mateusz Dadej, a Coface regionális közgazdásza az eredményeket kommentálva azt mondta, hogy bár az összkép első látásra kedvező, a pozitív makrogazdasági fejlemények ugyanakkor nem eredményeztek egységes vállalati fellendülést a régió egészében.

„A főbb mutatók stabilizációra utalnak, ugyanakkor az alapfolyamatok ennél lényegesen összetettebb képet mutatnak. Az országok közötti eltérések tovább erősödnek, miközben a fizetésképtelenségi trendeket egyre inkább a nemzeti sajátosságok határozzák meg: így többek között a szabályozási környezet, a fiskális politika alakulása, valamint a külső keresletnek való kitettség mértéke” – tette hozzá.

Az országok szintjén 2025-ben markánsan eltérő tendenciák bontakoztak ki a fizetésképtelenségi eljárásokat nézve a közép- és kelet-európai régióban. Míg egyes gazdaságokban két számjegyű csökkenés volt megfigyelhető, addig más országokban hasonló mértékű növekedést regisztráltak.

Lengyelország szerepelt a legrosszabbul, hiszen 17,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma egy év alatt. A Coface szakértői szerint ez a jelentős növekedés elsősorban az átszervezési eljárások egyre szélesebb körű alkalmazásának tudható be, és nem a gazdasági aktivitás hirtelen romlását tükrözi. Nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma Szlovéniában is, mégpedig 12,9 százalékkal. Szerbiában ezzel párhuzamosan 9,6, Csehországban 8,7, Romániában pedig 3,8 százalékos emelkedés következett be. Ezekben az országokban a fiskális szigorítások, a politikai bizonytalanság, a visszafogott külső kereslet, valamint a fizetési fegyelem romlása együttesen járult hozzá a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez.

Az említett országokkal szemben Horvátországban 18,6, Szlovákiában 14,5, Litvániában 13, Lettországban 7,4, Bulgáriában 6,2, Magyarországon pedig 6,6 százalékkal csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma a Coface-elemzés szerint. Ez a folyamat az érintett piacokon, így a magyar gazdaságban is a korábbi évek kiugró értékeit követő fokozatos normalizálódás jeleként értelmezhető, amely elsősorban az energiaválság hatásainak lecsengéséhez, a szabályozási környezet stabilizálódásához, valamint a pandémia időszakában bevezetett rendkívüli intézkedések fokozatos kivezetéséhez kapcsolódik.

Tartós nyomás a ciklikus ágazatokban

A különböző ágazatokra jellemző fizetésképtelenségi tendenciák a régió egészében egységesebb mintázatot mutattak. A vállalati fizetésképtelenségek legjelentősebb növekedése a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szállítmányozási ágazatban volt megfigyelhető, ami e szektorok fokozott érzékenységét tükrözi mind a finanszírozási feltételek alakulására, mind a külső kereslet ingadozásaira.

Bár az alacsonyabb kamatkörnyezet és az infláció mérséklődése átmenetileg enyhítette a vállalatokra nehezedő nyomást, a korlátozott árazási erő, valamint a korábbi költségsokkok elhúzódó hatásai továbbra is jelentős terhet rónak a likviditásra. Ez különösen a kisebb méretű vállalkozások esetében jelent fokozott kockázatot.

Milyenek a kilátások? Az energiapiaci volatilitás újrarendezi a kockázati környezetet

A jelenleg tapasztalható stabilizáció várhatóan nem lesz fenntartható 2026-ban a Coface előrejelzése szerint. A szakértők arra számítanak, hogy a fizetésképtelenségi kockázatok Közép- és Kelet-Európában a következő év során erősödni fognak, mivel egy újabb energiapiaci sokk egyaránt nyomást gyakorol a háztartásokra és a vállalati szektorra. Az olaj- és földgázárak jelentős emelkedése már most is megjelenik a növekvő inputköltségekben, ami számottevően szűkíti a vállalati árréseket. A vállalatok egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy a költségnövekedés terheit részben belsőleg elnyeljék, részben pedig továbbhárítsák, mindezt egy továbbra is törékeny keresleti környezetben. A régió nettó energiaimportőri pozíciójából fakadóan különösen kitett az energiapiaci kilengéseknek.

Az olyan kockázatmérséklő intézkedések, mint az üzemanyagár-stopok vagy az adóterhek csökkentése, rövid távon hozzájárulhatnak a háztartások költségvetési terheinek enyhítéséhez. Ugyanakkor e lépések jelentős fiskális terhekkel járnak, és egyben azzal a kockázattal is fenyegetnek, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra.

Ezzel párhuzamosan Németországban – a KKE régió legfontosabb kereskedelmi partnerénél – emelkedő fizetésképtelenségi esetek növelik a tovagyűrűző hatások kockázatát, a kereskedelmi kapcsolatokon és az ellátási láncokon keresztül.

„A kilátások között megjelennek támogató tényezők is, többek között az uniós források elérésének felgyorsulása, valamint a külső kereslet várható élénkülése 2026 második felében” – emelte ki Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régióért felelős vezérigazgatója. „Ezek a kedvező tényezők azonban várhatóan nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák az energiapiaci volatilitásból és a külső környezetből fakadó kockázatokat. Ahogy a működési feltételek ismét szigorodnak, a vállalatok számára kulcsfontosságúvá válik a likviditás tudatos menedzselése, a költségek fegyelmezett kontrollja, valamint a partnerkockázatok következetes kezelése.” A Coface előrejelzése szerint 2026-ban jelentősen növekedhet a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában, mivel az újból felerősödő költségnyomás, a külső gazdasági függőségek és a gazdaságpolitikai bizonytalanság együttesen teszik próbára a régió vállalatainak alkalmazkodóképességét és pénzügyi stabilitását.

Magyarországi kilátások

A 2025‑ös adatok alapján Magyarországon a felszámolási eljárások száma ugyan mérséklődött, ám továbbra is tartósan magas szinten maradt. Az eljárások száma közel 7%-kal csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor az összkép azt mutatja, hogy a felszámolások száma strukturálisan továbbra is magas, még annak ellenére is, hogy az ágazatok közel kétharmadában visszaesés volt tapasztalható. Az ágazati megoszlás lényegében változatlan maradt: az építőipar, valamint a nagy‑ és kiskereskedelem továbbra is az esetek mintegy felét adja, miközben az aktív vállalkozások számához viszonyított kockázati szintek ezekben az ágazatokban sem csökkentek érdemben.

A felszámolási trendeket nemcsak az ágazati sajátosságok, hanem a vállalatméret tekintetében is széles érintettség jellemezte. 2025-ben több jelentős, nagy árbevételű feldolgozóipari vállalat fizetésképtelensége is rávilágított arra, hogy a pénzügyi nehézségek nem kizárólag a kisebb vagy szerkezetileg gyengébb cégeket érintik. Mindez arra utal, hogy a vállalati kockázatok alakulását egyre inkább a tágabb gazdasági, finanszírozási és üzleti környezet határozza meg.

A Coface szakértői az áprilisi magyar választások eredménye apropóján külön is foglalkoztak a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival.

A hitelbiztosítónál úgy látják, Magyarország új politikai és gazdasági szakaszba lép az áprilisi 12-ei országgyűlési választásokat követően. Érdemi fordulópontot jelenthet az új kormányzás, az Európai Unióval fenntartott kapcsolatrendszer, valamint a befektetői megítélés szempontjából.

A jövőben rövidebb távon a teljes magyar GDP 9,5 százalékának megfelelő, 17-18 milliárd eurós uniós forrásra számíthat a gazdaság, ha Magyarország teljesíti az előírt feltételeket. Ha ezek segítségével tartós fejlődési pályára áll a gazdaság, akkor jelentősen csökkenhetnek a kockázatok. A Coface elemzői szerint további forrásokkal számolhat Magyarország a későbbiekben: az Európai Unió SAFE újrafegyverkezési programja keretében elérhető, kedvező feltételekkel elérhető kondíciójú védelmi hitelekkel együtt Magyarország rövid– és középtávon megközelítőleg 35 milliárd eurónyi pénzügyi forrásból részesülhet. Mindezek a források pedig nagy szerepet játszhatnak abban, hogy tartós fejlődési pályára állhasson a magyar gazdaság és csökkenjenek a kockázatok az üzleti szférában.