Releváns jogszabály:

– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Csoportos létszámcsökkentésnek az minősül, ha a munkáltató átlagos statisztikai létszáma szerint legalább meghatározott számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 71. § (1) bekezdés]. Az, hogy a csoportos létszámcsökkentés szabályait szükséges-e alkalmazni tehát attól függ, hogy a munkáltató a teljes foglalkoztatotti létszámához képest hány munkavállaló munkaviszonyát tervezi megszüntetni, a megszüntetések a működéséhez kapcsolódó okból történnének-e, valamint a munkáltató, hogy tervezi ütemezni a megszüntetéseket.

Előzetes számítások

Két számot tehát még mindenképpen az előtt meghatározni, hogy az első csoportos létszámcsökkentéshez esetlegesen kapcsolódó megszüntető nyilatkozat közlésre kerülne: az csoportos létszámcsökkentésről hozott döntést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámot, valamint a leépítendő létszámot [Mt. 71. § (1) bek]. Az átlagos statisztikai létszámot elsősorban a munkáltató érintett telephelye vonatkozásában kell meghatározni, ugyanakkor, ha a munkáltatónak ugyanabban a vármegyében, (fővárosban) több telephelye van, a telephelyek munkavállalói létszámát össze kell számítani. A munkavállalókat mindig azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint munkát végez [Mt. 71. § (3) bek.]. Amennyiben tehát a munkáltatónak pl. van egy-egy nagyobb gyáregysége Esztergomban és Győrben, valamint egy kisebb Komáromban, az esztergomi leépítés szempontjából a szintén Komárom-Esztergom megyében található komáromi egység átlagos statisztikai létszámát is figyelembe kell venni. A statisztikai létszám meghatározása az egyébként irányadó szabályok szerint kell történjen ilyenkor is, ennek megfelelően nem kell figyelembe venni többek között

egy hónap folyamatos keresőképtelenség után a keresőképteleneket,
a szülési szabadságon vagy gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévőket,
legalább egyhavi távollét után az egyéb okból fizetés nélküli szabadságon lévőket, valamint
a felmentési idejüket töltő munkavállalókat [a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény 2.2. pont].

A csoportos létszámcsökkentés tekintetében irányadó átlagos statisztikai létszámot a megelőző félévre szükséges kiszámolni, amennyiben a munkáltató fél éven belül alakult, a munkáltató fennállásának teljes időtartamára vonatkozóan kell az átlagos statisztikai létszámot meghatározni [Mt. 71. § (2) bekezdés]. Az átlagos statisztikai létszám mellett a munkáltatónak meg kell határozni azt is, hány munkavállalótól válna meg működésére hivatkozva felmondással 30 napon belül. A csoportos létszámcsökkentés szabályait ez alapján akkor kötelező alkalmazni, ha a munkáltató

– húsznál nagyobb és száznál kisebb átlagos statisztikai létszám esetén legalább 10 munkavállaló,

– száz vagy annál nagyobb, de háromszáznál kisebb átlagos statisztikai létszám esetén legalább a munkavállalók 10%-a,

– háromszáz vagy annál nagyobb átlagos statisztikai létszám esetén legalább 30 munkavállaló

munkaviszonyát szüntetné meg [Mt. 71. § (1) bek.].

Mindezek alapján látható, hogy húsz főnél alacsonyabb átlagos statisztikai létszámmal rendelkező munkáltatóknál csoportos létszámcsökkentés jogi értelemben meg sem valósulhat, annak szabályaira nem kell tekintettel lenni. Emellett munkaerő-kölcsönzés esetén is figyelmen kívül lehet hagyni e szabályokat, a kölcsönzöttek esetében ezeket nem kell alkalmazni [Mt. 222. § (4) bekezdés]. Munkaerő-kölcsönzők esetében tehát legfeljebb a saját állomány vonatkozásában történhet csoportos létszámcsökkentés.

A megszüntetés indoka, jogcíme

Fontos kiemelni, hogy a csoportos létszámcsökkentés kapcsán elsősorban a munkáltató működésével összefüggő okból közölt felmondások a relevánsak. Ugyanakkor ezek mellett figyelemmel kell lenni azokra a felmondásokra is, melyeket a munkáltató jogszabály szerint nem köteles indokolni, azaz a határozott idejű munkaviszonyok indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondására (elszámolási jogviszonnyá alakítás), valamint a nyugdíjas, illetve vezető állású munkavállalókkal közölt felmondásokra is [Mt. 66. § (4) bek., 210. § (1) bek. b) pont]. Ez utóbbiakat azonban csak akkor kell számításba venni, ha a munkáltató nem bizonyítja, hogy a felmondás tényleges indoka nem a munkáltató működésébe tartozó ok volt [Mt. 73. § (4), (5) bek.]. Amennyiben tehát az indokolási kötelezettség hiánya ellenére a munkáltató megindokolja a fentiekben felsorolt felmondást is, a munkaviszony megszüntetése már figyelmen kívül marad a csoportos létszámcsökkentés feltételeinek vizsgálata során. A fentieken túl, a csoportos létszámcsökkentésnél figyelembe kell venni az olyan közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetéseket is, ahol a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezést [Mt. 73. § (4) bekezdés b) pont]. Amennyiben tehát a munkáltató egy esetleges csoportos létszámcsökkentés közelében van, javasolt minden megszüntetés kapcsán körültekintően eljárnia.

Irányadó időszak

Ahogy feljebb már írtuk, a csoportos létszámcsökkentés tekintetében a 30 napos időszakon belül közölt, illetve a közös megegyezés esetében megkötött megszüntető nyilatkozatok relevánsak. Amennyiben a közlés vagy a megállapodás megkötése előtti huszonkilenc napban már történt a csoportos létszámcsökkentés esetén figyelembe veendő munkaviszony-megszüntetés, akkor azt a megszüntetést is figyelembe kell venni [Mt. 73. § (3) bekezdés]. Amennyiben tehát a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés szabályainak kötelező alkalmazását szeretné elkerülni, de nagyobb volumenben tervez munkavállalóitól megválni, arra kell figyelnie, hogy ne legyen olyan 30 napos időszak, melyben a csoportos létszámcsökkentés fenti feltételei teljesülnek