Társasági adó
A csoportos társasági adóalany létrehozásának egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős adómegtakarítás érhető el általa. 2019-től legalább két adózó csoportos társaságiadó-alanyt hozhat létre meghatározott feltételekkel a Tao. tv. szerint. A csoportos társaságiadó-alany főszabályként a csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségeit, és gyakorolja adózói jogait.
Csoportos társaságiadó-alany tagjai a következő szervezeti formában működhetnek:
– gazdasági társaság,
– egyesülés,
– európai részvénytársaság,
– szövetkezet, európai szövetkezet,
– egyéni cég,
– üzletvezetési helye miatt belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, és
– belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.
A fenti szervezeti formákat 2021. július 10-ei hatállyal szűkíti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény, így nem lehet csoporttag: – a nonprofit gazdasági társaság, – a szociális szövetkezet, – a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, és – az iskolaszövetkezet.
A csoportos társaságiadó-alany létrehozásának további, együttes feltételei, hogy
– a csoporttagok között olyan – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – közvetlen vagy közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik (közvetett befolyás esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik),
– a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózónál az adóév utolsó napja azonos legyen,
– a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen, vagy az Szt. III. fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történjen.
Az első feltételnél a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.
A csoportos társaságiadó-alany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, ha teljesíti a fenti feltételeket. Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társaságiadó-alany tagja lehet.
Az Áfa tv. 8. § (1) bekezdése alapján azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos áfaalanyiságot hozhatnak létre.
A csoportos áfaalanyiság választásának lényegi jogkövetkezménye, hogy a csoportban résztvevők önálló általános forgalmi adóalanyisága megszűnik, és a csoportos áfaalanyiság időszakában általános forgalmi adó tekintetében a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak. A csoportos áfaalany áfa tekintetében így egyetlen adóalanyként viselkedik, vagyis a csoporttagok tevékenységükről egyetlen áfa bevallást nyújtanak be, melyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoporttagok – és a tagok azon kapcsolt vállalkozásai is, amelyek úgy döntenek, hogy tagként nem vesznek részt a csoportos áfaalanyiságban (kívül maradó adóalany) – a felmerült adófizetési kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. A csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A következőkben egy esetet elemzünk, a következő kérdés merült fel:
Adott egy 10 gazdasági társaságból álló cégcsoport, amelynek tagjai a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2/A. §-a szerinti csoportos társasági adóalanynak, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti csoportos áfa-adóalanynak minősülnek.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2021. január 1-jétől hatályos 8. § (6c) bekezdése szerinti 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettséggel összefüggésben kérdésként merült fel, hogy e rendelkezés alkalmazása során a Tao tv. és az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany ügyfelük minősül-e kifizetőnek, vagy pedig mint csoportos adóalany nem minősül kifizetőnek és így a 3 millió forintos juttatási értékhatárt a csoport egyes tagjaira vonatkozóan külön-külön kell kalkulálni és figyelembe venni?
A válasz meghatározása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
A Katv. 2021. január 1-jétől hatályos 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Az Áfa tv. 8. § (1) bekezdése alapján azok az adóalanyok, akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és
b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások,
csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre.
Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalanyiság lényege, hogy
– a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – az Áfa tv. 8. § (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint
– a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.
A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő [Áfa tv. 8. § (4) bekezdése].
Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános fogalmi adózást választó csoporttagok kérelmére a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg. Az Art. 30. § (2) bekezdése értelmében a csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain köteles feltüntetni. A csoporttag pedig a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.
Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és annak tagja csak az általános forgalmi adó szempontjából minősül egy adóalanynak, az Art. vonatkozásában ugyanakkor két külön adózónak tekintendő.
A Tao tv. 2/A. §-ában foglaltak szerint a belföldi illetőségű adózónak minősülő legalább két gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó csoportos társasági adóalanyt hozhat létre.
A csoportos társasági adóalany létrehozásának feltétele többek között, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn.
Az Art. 114/A. § (1) bekezdése alapján a csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
A csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító számot állapít meg.
A csoportos társasági adóalanyiság a társasági adónem tekintetében áll fenn. A csoportos társasági adóalany nem lehet alanya a kisadózó vállalkozások tételes adójának, illetve a Katv. sem tartalmaz speciális, a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó rendelkezést a 40 százalékos mértékű adó tekintetében, ez az adókötelezettség az egyes csoporttagokat terheli, ha a Katv. szerinti juttatási értékhatárt meghaladó összegű kifizetést teljesítenek valamely kisadózó vállalkozásnak.
Fentiek alapján az áfa-csoport tagjai, illetve a csoportos társasági adóalany tagjai az Art. 7. § 31. pont a) alpontja értelmében külön-külön kifizetőnek számítanak, ha a kisadózó vállalkozásnak bevételt juttatnak, így a Katv. 2021. január 1-jétől hatályos 8. § (6c) bekezdése szerinti 3 millió forintos összeghatárt a csoport egyes tagjaira nézve – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének figyelembevételével – külön-külön kell figyelembe venni.
The post Csoportos társaságiadó-alany és a Katv. szerinti 40 százalékos mértékű adó appeared first on Adó Online.
Hagyj üzenetet