Cégünknél leggyakrabban magáncélú telefonhasználat után fizetjük meg a kifizetőt terhelő járulékokat. Véleményem szerint ebben az esetben 2021-ben szja-, szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-fizetés is fennáll. Reprezentáció és üzleti ajándék esetében pedig a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 318/2021. Korm. rendelet) alapján 2021. június 10-étől kizárólag személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség áll fenn. Az előtte lévő időszakban szja-, szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a vállalkozást. Helyesen gondolom?

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem, valamint az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. § (1) bekezdés b) pont; (4) bekezdés].

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után a 15 százalékos személyi jövedelemadó a kifizetőt terheli. Jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

15,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli az egyes meghatározott juttatások szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összegét [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés b) pont, 2. § (1) bekezdés].

A 318/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja tv. 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban történik. Miután az említett rendelet 2021. június 10-étől lépett hatályba, így 2021. június 10-étől 2021. december 31-éig reprezentáció és üzleti ajándék címén juttatott jövedelem után a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (atovábbiakban: Szkt.) 106. § (1) bekezdésének 2021. június 30-áig hatályos szövege szerint „A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.” Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése szerint az Szkt. 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja – Szocho tv. 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Az Szkt. 106. § (1) bekezdésének 2021. július 1-jétől hatályos szövege szerint „A szakképzési hozzájárulás alapja – a Szocho tv. 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.”

Mindezek alapján 2021. január 1-jétől nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege után.

Nem változott az Szkt. 105. § (3) bekezdése, amely szerint nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem terheli.

Fentieket összefoglalva tehát, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem után (itt is számolni kell az 1,18-as szorzóval) a kifizetőt 15 százalékos személyi jövedelemadó és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. A reprezentáció, az üzleti ajándék értékének 1,18 szorosa után a kifizetőt 15 százalékos személyi jövedelemadó és 2021. június 9-éig 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. A 2021. június 10. és 2021. december 31-éig terjedő időszakban juttatott reprezentáció és üzleti ajándék értékének 1,18-szorosa után a kifizetőt csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. (2021. július 23.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont

– Szja tv. 70. § (4) bekezdés

– Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pont

– Szocho tv. 2. § (1) bekezdés

– Szkt. 106. § (1) bekezdés

– 318/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés

– 22/2021. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés

The post Egyes meghatározott juttatás utáni adókötelezettség appeared first on Adó Online.