Figyeljünk a számlázásra! (2. rész)

A sorozat előző részét itt találja.

Hibás számla

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy egy számlát módosítani kell. Elrontásra kerül pl. a cím, név, vagy valamely egyéb adat. Megkülönböztetünk valódi hibákat és nem valódi hibákat. Valódi hibának minősülnek azok a hibák, melyek tekintetében a kiállított számla valamely adata hibás volt, téves, az adat nem a valóságnak megfelelően került feltüntetésre. Nem valódi hibának tekinthető az, ha a számlamódosításra, korrekcióra azért kerül sor, mert egy utólag bekövetkezett körülmény azt szükségessé teszi (utólag adott engedmény, árleszállítás, az ügylet meghiúsul pl). Ezekben az esetekben természetesen módosítani szükséges a számlát, akár számlával egy tekintet alá eső okirattal (Áfa tv. 168. § (2) bekezdés és 170.§) Nézni szükséges azonban, hogy kézi számla korrekciójáról vagy számítógépes számla korrekciójáról van-e szó, mert előfordulhatnak a számlával egy tekintet alá eső okirat módosításán kívüli egyéb lehetőségek is.

Így pl. kézi számla esetében javítható az adat a rontott adat áthúzásával, a helyes adat alá vagy fölé írásával pl, a hiányzó adat pótlásával, valamint a javítást végző aláírásával. Az eredeti számlét érvényteleníteni is lehetséges, a „rontott” szó ráírásával, valamint új számla kibocsátásával. Számítógéppel kiállított számla esetében is lehetséges és elfogadott megoldás az eredeti számla érvénytelenítése, majd egy új számla kibocsátása. Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális tartalmi kellékeit az Áfa tv. felsorolja, de azon természetesen több adat is feltüntethető. Szükséges az okirat kibocsátásának kelte, az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan igazolja, hivatkozni kell arra a számlára, melynek adattartalmát az okirat módosítja, meg kell nevezni a módosítással érintett számlaadatot, illetve, ha van, annak számszerű hatását is. A számlával egy tekintet alá eső okiratot a módosításra jogalapot teremtő tény bekövetkeztétől számított ésszerű időn belül kell kibocsátani, amely adót is tartalmazó számla módosítása esetén 15 napon belüli módosítási kötelezettséget jelent.

Fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben számla módosításra kerül, akkor az eredeti számla és az azt módosító számla együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibás számlát nem kell visszajuttatni a számla jogosultjának, csak a hiba számlával egy tekintet alá eső okirattal történő módosítását kell kérnie. Kivétel a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla előállítása a termék vevőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének a jelenlétében történik, aki a hibát azonnal észleli, s ezért a hibás számla valamennyi példánya a hagyományos módon érvényteleníthető és új számla kibocsátható, illetve a hibás számla valamennyi példánya egyidejűleg javítható.

Az Áfa törvény a csoportos számla helyesbítés megnevezést nem ismeri, viszont a gyakorlat igen. Az Áfa tv. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, mely korlátozná vagy tiltaná az egyes számlák csoportos helyesbítését, illetve a csoportos helyesbítés során a helyesbítésre kerülő eredeti számlákkal érintett egybefoglalt időszak hosszáról rendelkezne. A csoportos számlahelyesbítés így elfogadott, ugyanakkor nézni szükséges, hogy mi okból kerülnek javításra az ugyanazon beszerző, igénybe vevő nevére szóló számlák. Amennyiben a módosítás nem eredményez önellenőrzési kötelezettséget, akkor a korrekció rendezhető abban az adó-megállapítási időszakban az Áfa tv. szerint (Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja), amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésre áll. Abban az esetben azonban, ha az adóalap és/vagy a fizetendő adó nő, akkor tekintve, hogy önellenőrzési kötelezettség terheli az adóalanyt az eredeti adó-megállapítási időszak tekintetében, így célszerű csak az adott időszak számláit szerepeltetni egy helyesbítő számlában.

Számla az Áfa rendszerében igen fontos, ugyanis az az adólevonási jog tárgyi feltételének tekinthető. Sokszor olvasható, hogy amennyiben a számla hibásnak minősül, azaz nem tartalmazza, vagy nem megfelelően tartalmazza az Áfa tv-ben előírt adatokat, akkor az adólevonási jog csak akkor gyakorolható, ha a számla megfelelő módon korrigálásra, javításra kerül. A gyakorlatban azonban az is előfordult, hogy a javítás ellenére sem fogadta el a NAV a módosító számlát, s ezzel megtagadta adózó adólevonási jogát. Az ügy végére az Európai Bíróság tett pontot.

Elkésett számla

Elkésett számlák esetében a fizetendő adót az adott ügyletre vonatkozó teljesítési időpontban kell rendezni, míg az adólevonási jog a számla kézhezvételének időpontjában gyakorolható, de az önellenőrzés is megengedett. Elkésett számlák vonatkozásában minden esetben nézni szükséges az Áfa tv. III. fejezet szerinti fizetendő adó megállapítására vonatkozó, valamint a VII. Fejezet, Adó levonása, illetve IX. Fejezet, Adó megállapítása címszó alatti rendelkezéseit.

Sérült számla másolata

Egy belföldi általános forgalmi adó alany társaság nem adott ki másolatot az áfaalany egyéni vállalkozó magánszemélyként eljáró vevője részére korábban kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számláról. A vevőnek a számla másolatára azért van szüksége, mert az eredeti számla megsérült és így annak birtokában a vevőnek nem áll módjában adólevonási jogot gyakorolni.

Kérdésként merül fel, hogy a társaság jogosult-e megtagadni a számla másolatának a kiadását?

Sem az Áfa tv., sem más hatályos jogszabály nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az áfaalanyoknak ki kell adniuk az általuk kibocsátott számlák másolatait, függetlenül attól, hogy a számla, mint okirat megőrzését az Áfa tv. előírja. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában tehát az áfaalanyok nem kötelesek kiadni a számlabefogadóknak a számláik másolatait, ugyanakkor a jogszabályi előírás hiánya nem eredményezi azt sem, hogy a számlabefogadók a számlák másolatainak a kiadását nem kérhetik. Az előzőekből következően a kérdésben ismertetett esetben adójogi szempontból nem kifogásolható, hogy a társaság a vevő részére teljesített ügyletet bizonylatoló eredeti számláról nem adott ki másolatot a vevőnek. Abban az esetben, ha a sérült eredeti számla fizikai állapota lehetővé teszi az adott számlán az Áfa tv. 169. §-a szerint kötelezően feltüntetett adatoknak a beazonosítását, értelmezését és a számla az azzal bizonylatolt ügylet valós teljesítését hitelesen tanúsítja, akkor a kérdéses számla az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adólevonási jog tárgyi feltételeként elfogadható és így a vevőnek módjában áll a számla birtokában adólevonási jogot gyakorolni.

Külföldi pénznemben kiállított számla

Általánosságban elmondható, hogy jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek egymással kötött szerződéses viszonyaikban deviza-ellenértékben állapodjanak meg. Az adott értékesítésről kibocsátott bizonylaton (nyugtán, számlán, vagy egyszerűsített adattartalmú számlán) az egyes tételeket, az ellenértéket (számlaértéket) és az általános forgalmi adót forintban fel kell tüntetni.

Az Áfa tv. 80–80/A. §-ában foglalt, az adó alapjának forintban történő megállapítására vonatkozó szabályok által előírt árfolyam alkalmazásával határozható meg.

Az Áfa tv. 80. és 80/A. §-ában foglalt előírások értelmében az alábbi árfolyamok választhatók a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintban történő megállapítása során:

– árfolyam, amelyet a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;

– a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által hivatalosan közzétett árfolyam;

– az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által hivatalosan közzétett árfolyam.

Téves számlázás

Előfordulhat olyan eset, amikor tévedésből kerül kibocsátásra egy számla, azaz a számla nem megtörtént teljesítést igazol. Erre példa az az eset, ha a teljesítés ugyan történt, de duplán kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy a számlakibocsátónál adófizetési kötelezettség keletkezik, azonban van arra lehetősége az adóalanynak, hogy bizonyítsa, teljesítés nem történt, valamint, hogy a számla tévedésből került kiállításra. Természetesen ebben az esetben gondoskodni kell a számla érvénytelenítéséről. Abban az esetben, ha a teljesítés ugyan történt a felek között, azonban a számlakibocsátó személye nem egyezik meg az ügyletet teljesítő személlyel, akkor ebben az esetben is van arra lehetőség, hogy teljesítő személyét korrigálják, a számlát érvénytelenítsék. Mindkét esetben a törvény feltételként írja elő a számla érvénytelenítését, valamint a más által, de adózó nevében kiállított számla esetében, mindkét esetet illetően a beszerzőt, igénybe vevőt haladéktalanul értesíteni kell (Áfa tv. 55. § (2) bekezdés)

Régi cégnévre szóló számla

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 159. § (1) bekezdése szerinti főszabály kimondja, hogy az adóalany köteles – ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik – az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa tv. 169. § e) pontja külön rendelkezik arról, hogy a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a neve a számla kötelező adattartalmát képezi. Az Áfa tv. 180. § (1) bekezdése előírja, hogy az Áfa tv. 179. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szervezet köteles folyamatos, megfelelően részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas az Áfa tv. ben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja az Áfa tv. 120. § a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként külön nevesíti az ügylet teljesítését tanúsító számlát, amely az adóalany személyes rendelkezésére áll és az adóalany nevére szól.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 165. § (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A Számv. tv. 166. § (2) bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A régi cégnévre kiállított számlák elfogadhatóak, de csak az új cégnév ismertté válásához szükséges észszerű határidőn belül (ezt követően a hibás cégnevet tartalmazó bizonylatokat az Áfa tv. 170. §-ában foglaltaknak megfelelő számlával egy tekintet alá eső okirattal korrigálni kell). A megváltozott nevű vállalkozásnak a partnereit a névváltozás tényéről, illetve új nevéről tájékoztatnia kell. A névváltozás ismertté válásának időigényére tekintettel tehát a régi névre kibocsátott számlák egy ideig elfogadhatóak az adólevonási jog tárgyi feltételeként és a számviteli elszámolás alapbizonylataként, feltéve, hogy a régi cégnév alkalmazása ellenére a cég egyértelműen beazonosítható.