A Doktor24 mint adós által a nyilvánosság előtt vitatott eljárás több mint 2 évvel ezelőtt, egy hitelező kezdeményezésére indult. Mivel úgy az elsőfokon, mint a másodfokon eljárt bíróság az adós fizetésképtelenségét állapította meg, ezért a Fővárosi Törvényszék nem is tehetett mást, mint azt, hogy a jogerős döntést követően haladéktalanul kirendelte a felszámolót, majd elrendelte a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való
közzétételét.

A Doktor24 Medicina Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint adós felszámolására irányuló kérelem 2024. május 24-én érkezett a Fővárosi Törvényszékre. A bíróság 2025. január 22-én kelt végzésében megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásban elrendelte az adós felszámolását. E végzéssel szemben az adós fellebbezést terjesztett elő. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2026. április 29-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, határozatát az arra törvényben előírt harminc napos határidőben, 2026. május 27-én írásba foglalta –
az iratok 2026. május 28-án érkeztek vissza a Fővárosi Törvényszékre.

Az eljáró bíró 2026. június 4-én kelt végzésével kijelölte a felszámolót és felhívta arra, hogy 5 munkanapon belül jelentse be a felszámolóbiztos nevét és adatait. A másodfokú végzés és a felszámolót kijelölő végzések kiadása 2026. június 17-én történt meg elektronikus úton. A felszámoló 2026. június 24-én jelentette be az adatokat a bíróságnak. A felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának közzétételére 2026. június 26-án került sor.

Az adós a közzétételt követően, 2026. június 29-én jelentette be, hogy tartozását a hitelező részére megfizette, majd még ugyanezen napon az eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztetett elő, amelyben két eljárási cselekményt kifogásolt.

Az adós szerint a Fővárosi Törvényszék csak a felszámolást elrendelő másodfokú végzés jogerőre emelkedését követően lett volna jogosult a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának Cégközlönyben való közzétételére. Az adós álláspontjával szemben a polgári perrendtartásról (továbbiakban: Pp.) szóló törvény vonatkozó szabálya szerint az elsőfokú határozat már a másodfokú végzés meghozatalának időpontjában, azaz 2026. április 29-én jogerős lett, ti.: a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés akkor emelkedik jogerőre, ha az elsőfokú határozat ellen egyetlen arra jogosult sem élt fellebbezéssel, a másodfokú határozat pedig akkor, amikor azt a másodfokú bíróság meghozta.

Mivel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabály (továbbiakban: Cstv.) azt írja elő, hogy az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul köteles kirendelni a felszámolót, majd elrendelni a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, a bíróság ezen kötelezettségének eleget tett, e szabályokat maradéktalanul betartotta.

Az adós sérelmezte azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék a másodfokú határozat kézbesítése során szabálytalanul járt el akkor, amikor a Pp. 387. szakaszától eltérően a döntést nem 15 napon belül közölte a felekkel. A felszámolási eljárásban a Pp. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha erről a Cstv. nem tartalmaz eltérő szabályt. Jelen ügyre azonban a Cstv. 28. szakasz 1. bekezdése eltérő szabályként a bíróság haladéktalan intézkedését írja elő, amely intézkedéseket a Fővárosi Törvényszék – a fentebb már részletesen ismertetettek szerint – megtette. E szabály elsősorban a hitelezők védelme érdekében teszi kötelezővé a döntés Cégközlönyben való haladéktalan közzétételét. A bíróság egyébként – a Pp. általános szabályait is megtartva – mindvégig együttműködően és segítően járt el akkor, amikor a feleknek még a közbenső intézkedések megtételéről is tájékoztatást adott.

Végezetül fontosnak tartjuk megemlíteni: a szóvivő – 2026. június 30-án délután, a törvényszéki épület előtt összegyűlt újságíróknak – pontatlanul fogalmazott a kézbesítés általános szabályairól a fellebbezési határidőt illetően és akkor, amikor az ügyvédek elektronikus iratletöltési gyakorlatát általánosságban vagy akár a konkrét ügyben kritizálta. Ezen – az ügy érdemét és a jelen közleményben írtak valóságtartalmát nem érintő – pontatlan szóvivői megnyilatkozásért elnézést
kérünk.

Forrás: Fővárosi Törvényszék