A miniszter elmondta: az  alapvető termékek árát rögzítik, ezek a kristálycukor, a búzafinomliszt, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, illetve -farhát, valamint a 2,8 százalékos tehéntej.

Az infláció megfékezésére tett intézkedésekről úgy nyilatkozott: ha nem lenne benzinárplafon, az literenként 40-50 forintos áremelkedést is jelenthetne, míg a rezsicsökkentés évi félmillió forint megtakarítást jelent egy átlagos háztartásnak.

Gulyás Gergely kérdésre elmondta: az élelmiszerárstop miatt a kormány nem nyújt kompenzációt, azon a közös teherviselés jegyében szerinte feltételezhetően a kereskedők vagy a gyártók osztoznak. Megjegyezte: a kiskereskedelmi profit évente 150 milliárd forint, az intézkedés költsége pedig nem éri el a 20 milliárdot.

A termékkör meghatározásakor a kormány figyelt arra, hogy a döntés ne tegyen tönkre iparágakat. A kenyér árának szabályozása a pékségeknek nagy veszteséget jelentett volna – mondta a miniszter.

A kamatstopról szólva közölte, a ráták a világon mindenhol emelkednek, ahogy az infláció is. De míg utóbbi esetében a legtöbb elemző szerint a hatás átmeneti és az év végéig normalizálódhat, a kamatoknál nagyobb a bizonytalanság, ami a fix kamatokkal szüntethető meg – válaszolta egy másik kérdésre Gulyás Gergely.

(MTI)

The post Gulyás: azért nem szabályozták a kenyér árát, hogy ne tegyék tönkre a pékségeket appeared first on Adó Online.