Releváns jogszabály:

A sorozat előző részét itt találja.

Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)

Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)

Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdése szerinti kivételek (folyt.)

Kis értékű termék (folyt.)

A kis értékű termék ingyenes átadása tekintetében az Áfa tv. kizárólag az értékhatárt és a vállalkozási célt határozza meg a kedvező szabály alkalmazási kritériumaiként, arra nézve nem ír elő korlátot, hogy milyen gyakorisággal lehet a kivételszabály alá tartozó módon ingyenesen átengedni terméket. Ebből következően évente akár többször is lehetőség van áfafizetés alól mentesen ingyenesen átadni 5000 forintot meg nem haladó értékű termékeket, feltéve, hogy az átadás vállalkozási célt szolgál. (Az adóhatóság természetesen vizsgálhatja, hogy a kedvező rendelkezést nem alkalmazzák-e visszaélésszerűen.)

Felmerül a kérdés, hogy hogyan számítandó az értékhatár akkor, ha az adóalany egyszerre több terméket ad, például, ha a cikksorozat előző részében említett konferenciaszervező a jegyzettömb mellett tollat is ajándékoz a konferencia résztvevőinek.

Ilyenkor összetett ügyletről van szó, az ingyenes átadást ennek megfelelően kell kezelni.

A magyar adóhatóságnak az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban álló jogértelmezése szerint általában valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. Bizonyos körülmények között ugyanakkor több, alakilag különálló olyan tevékenységet, amelyeket külön-külön teljesítenek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni, amennyiben e tevékenységek egymással szorosan összefüggenek.

Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek.

„Csomagban” adott ajándék esetében a fentiek alapján az Áfa tv. 259. § 9. pontjában említett vagyoni előny a „csomag” lesz, ennek összértéke nem haladhatja meg az 5000 forintos értékhatárt. A példa szerinti esetben tehát a jegyzettömb és a toll együttes értéke számít az értékhatár szempontjából.

Ha az ajándék meghaladja az értékhatárt, akkor a kivételszabály nem alkalmazható. Amennyiben a vállalkozási cél kritériuma fennáll, akkor az adóalany a termék beszerzéséhez kapcsolódó input áfát levonásba helyezheti, de az átadáskor a 11. § (1) bekezdésének főszabálya értelmében áfafizetési kötelezettséggel kell számolnia.

A kis értékű termékekre vonatkozó kivételszabály egyik fő alkalmazási területe az üzleti partnereknek adott („repi”) ajándék. Ehhez kapcsolódóan megjegyzést érdemel, hogy a vállalkozás által eleve az üzleti partnerek részére történő ingyenes átadás céljára beszerzett étel, ital (pl. bonbon) esetén a kivételszabály alkalmazásának az ajándék értékétől függetlenül nincs helye, de ez nem jelenti azt, hogy az átadáshoz áfafizetés kapcsolódna. Az étel, ital beszerzésére ugyanis az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés j)-k) pontjai levonási tilalmat írnak elő, amely alól csak a 125. §-ban meghatározott esetekben (pl. továbbértékesítési célú beszerzésnél) lehet mentesülni. Az üzleti partnereknek történő átadás nem tartozik ezen levonási tilalmat feloldó esetkörökbe, ezért a beszerzés áfája nem vonható le. Levonható áfa hiányában viszont a 11. § alkalmazása fel sem merül, ezért az ingyenes átadás után nem merül fel áfafizetési kötelezettség.