Az Európai Unió 2022-ben módosította az áfa-irányelvet, és szélesebb mozgásteret adott a tagállamoknak arra, hogy kedvezményes – akár nulla százalékos – áfakulcsot alkalmazzanak környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra. Több uniós ország gyorsan élt ezzel a lehetőséggel, Magyarország azonban egyelőre alig, miközben hazánk 27 százalékos általános áfakulcsával az Európai Unió legmagasabb áfaszintjét alkalmazza. Az uniós átlag jellemzően 20–23 százalék között mozog. Az áfa a magyar költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása, és ezért politikailag mindig is érzékeny terület volt, a költségvetés jelenlegi rekordhiánya mellett pedig még érzékenyebb téma lesz a következő hetekben, hónapokban.

Magyarországon léteznek csökkentett szintű áfakulcsok, de ezek elsősorban az alapvető élelmiszerekre, az egészségügyre, egyes médiaszolgáltatásokra, a távhőre és a lakásépítés egy részére koncentrálnak. A fenntarthatósághoz közvetlenül kapcsolódó termékek és szolgáltatások – például a napelemek, a hőszivattyúk, az elektromos kerékpárok vagy az energiahatékony felújítási munkák – szinte kivétel nélkül a 27 százalékos általános kulcs alá tartoznak. Ebben kaphatna nagyobb szerepet a zöld áfa.

Az EU 2022-es irányelvi módosítása kifejezetten célzott beavatkozást tesz lehetővé: a tagállamok 0 és 5 százalék közötti kulcsot alkalmazhatnak olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek illeszkednek az uniós klíma- és energiapolitikai célokhoz. Ide sorolhatók többek között a napelemek, az elektromos kerékpárok, az energiatakarékos fűtési rendszerek, a tömegközlekedés, valamint az energiamegtakarítást vagy megújuló energia telepítését szolgáló tevékenységek.

Hollandia nulla százalékos áfát vezetett be a lakóingatlanokra szerelt napelemekre, Belgium pedig átmenetileg hat százalékra csökkentette a napelemekre és napkollektorokra kivetett áfát, és a hőszivattyúk esetében ma is kedvezményt alkalmaz. Németországban 2023 óta van hatályban a nulla százalékos áfa a lakossági napelemes rendszerekre. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Ausztria viszont költségvetési okokból visszavonta a korábban alkalmazott napelemes kedvezményt, és visszatért a normál áfakulcshoz. Ebből is látszik, hogy a zöld áfa nem minden körülmény között lehet reális.

Mit jelentene a zöld áfa a gyakorlatban?

A zöld áfa nem egyetlen intézkedést, hanem teljes szemléletváltást takar: az adórendszer aktívan befolyásolja a fogyasztói döntéseket, ezáltal kedvezőbb helyzetbe hozza a kisebb környezeti terhelésű megoldásokat. Magyarországon erre elsősorban három területen lenne lehetőség.

Először is, az energetikai felújítások és a megújuló energia támogatásában. A 27 százalékos áfa jelenleg lassítja a napelemes rendszerek, hőszivattyúk és épületenergetikai korszerűsítések alkalmazását. Egy alacsonyabb, például ötszázalékos kulcs érdemben csökkentené a beruházási költségeket, rövidítené a megtérülési időt, és szélesebb háztartási kör számára tenné elérhetővé ezeket az eszközöket.

Másodszor, a zöld áfa a fenntartható közlekedést is támogatná. A tömegközlekedés, az elektromos kerékpárok és más, alacsony kibocsátású közlekedési eszközök ma szintén a legmagasabb adókulcs alá esnek. A kedvezményes áfa alkalmazása nemcsak a városi mobilitást segítené, hanem támogatná a tömegközlekedést, és csökkentené a légszennyezést is.

Végül pedig a csökkentett áfakulcs a körforgásos fogyasztást is segíthetné, hiszen az EU‑s szabályok lehetővé teszik a javítási és karbantartási szolgáltatások kedvezményes adóztatását is. Ha egy termék megjavítása olcsóbb, mint az új eszköz beszerzése, az hosszú távon kevesebb hulladékot és alacsonyabb erőforrás‑felhasználást eredményez.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Forrás: Telex

Szerző: Hildi János. A szerző a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője.