A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.

Az Szja tv. 72. § (5) bekezdése kimondja, hogy „a (4) bekezdés f) pontja alkalmazásában […]

b) lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

c) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

d) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson […]”.

Kamatkedvezményből származó jövedelmet tehát kizárólag az Szja tv. 72. § (4) bekezdésében foglalt esetkörökben nem kell megállapítani.

Amennyiben a „lakásfelújítás” nem a fentiekben részletezett bővítést, korszerűsítést, akadálymentesítést takarja, akkor a kölcsönt igénylő munkavállaló esetében nem teljesül a munkáltatói hitel célhoz kötött felhasználása az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja értelmében.

A gépjárművásárlás érdekében folyósított hitel tekintetében a fenti jogszabályhely egyáltalán nem tartalmaz kivételszabályt. Mindezek alapján a munkavállalók részére juttatott kamatkedvezmény valószínűleg mindkét esetben jövedelemnek minősül és így adófizetési kötelezettséggel jár.

Amennyiben ugyanakkor a munkáltatói kölcsön folyósítása a jogszabályi keretek között történik (azaz lakásbővítés-korszerűsítés-akadálymentesítés céljából juttatják) és annak összege a 10 millió forintot nem haladja meg, úgy a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, feltéve, hogy a munkáltatónak juttatott kölcsönt a munkáltató hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján folyósítja.

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem bevétel a kapott kölcsön (hitel), mert azt a magánszemélynek vissza kell fizetnie, ezért a magánszemély esetében adókötelezettség nem keletkezik. (2021. augusztus 25.)

Hivatkozott jogszabályhely:

– Szja tv. 72. §

The post Kamatkedvezményből származó jövedelem – mennyi az adó- és járulékteher? appeared first on Adó Online.