A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bekezdés]. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2) bekezdés] és abban meg kell jelölni a követelés jogcímét és összegét, a teljesítési határidőt, valamint a teljesítés módját. A munkáltató köteles a fizetési felszólítást megindokolni, továbbá tájékoztatni a munkavállalót az igényérvényesítés lehetőségéről is. Ennek keretében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munkavállaló az Mt. 287. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel keresetlevelet terjeszthet elő a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt. Ha a jogorvoslati kioktatás elmarad, a keresetindításra nyitva álló határidő 30 napról 6 hónapra emelkedik [Mt. 22. § (5) bekezdés].

Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadja meg, és a tartozását sem rendezi, a követelés után késedelmi kamatot köteles fizetni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése – az Mt. 31. §-ára is figyelemmel – kimondja, hogy pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A késedelmi kamat akkor is jár, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

A tőketartozás után járó késedelmi kamatot a munkáltató akkor is követelheti, ha erre a fizetési felszólításban külön nem hívta fel a munkavállaló figyelmét. Ennek ellenére célszerű már a fizetési felszólításban utalni arra, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően késedelmi kamat is terheli a munkavállalót.

A késedelembe esés időpontjának meghatározása kiemelt jelentőségű, hiszen a késedelmi kamat számítása ettől a naptól kezdődik. Ha például a fizetési felszólítást a munkáltató május 1-jén „állítja ki”, május 2-án postára adja és azt a munkavállaló a tértivevény szerint május 8-án veszi át, akkor a teljesítési határidő az átvétel napját követő napon kezdődik. Amennyiben a fizetési felszólítás 15 napos teljesítési határidőt biztosít, a munkavállaló május 23-ig teljesíthet. Ha ezt elmulasztja, május 24-én késedelembe esik, így a késedelmi kamat számításának kezdőnapja is ez a nap lesz. Ha a fizetési felszólítást nem postai úton közölték, a teljesítési határidő számítása a közlés napjához igazodik, közlést követő napon kezdődik a határidő.

Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadta meg, a munkáltató – a törvényben előírt feltételek fennállása és igazolása esetén – kérheti a bíróságtól, hogy a fizetési felszólítást végrehajtási záradékkal lássa el. A munkáltató a végrehajtási kérelemben nemcsak a tőketartozást, hanem a késedelmi kamatot is feltüntetheti.

A munkáltató a közölt és keresettel meg nem támadott fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal való ellátását a bíróságtól kérheti [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. § (1) bekezdés a) pont]. A végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül, amely alapján bírósági végrehajtás rendelhető el [Vht. 10. § b) pont].

Érdemes megjegyezni, hogy a végrehajtási záradék kiállításával összefüggésben felmerült eljárási költségeket (pl. ügyvédi költség) és illetéket (amit a munkáltató előlegez) a végrehajtási eljárás során szintén a kötelezettől, azaz a munkavállalótól hajtják be. A tartozást éppen ezért érdemes mihamarabb rendezni. A Ptk. 6:46. §-a szerint ugyanis, ha a teljesített összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – eltérő rendelkezés vagy a jogosult egyértelmű szándékának hiányában – először a költségekre, ezt követően a kamatokra, és csak ezt követően a főtartozásra kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy részleges teljesítés esetén a megfizetett összeg elsődlegesen nem a tőketartozást csökkenti, hanem a felmerült költségeket és a kamatokat fedezi.

A késedelmes teljesítés tehát nemcsak a tartozás fennmaradásával, hanem annak folyamatos növekedésével is járhat, ezért mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára kiemelt jelentősége van a fizetési felszólításban foglaltak időben történő rendezésének. Kivételt képez természetesen az az eset, ha a munkavállaló határidőben és jogosan támadja meg a fizetési felszólítást, ebben az esetben ugyanis a fizetési felszólítás végrehajtásának halasztó hatálya van [Mt. 287. (5) bekezdés].

dr. Dobosi Kinga