A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontjának 2020. december 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a meghatározott szervezeti formában működő adózó akkor választhatja a Kiva szerinti adózást, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét. Az előzőek alapján a korábbi 1 milliárd forintos bevételi értékhatár az említett időponttól a triplájára növekedett.

KIVA-ban változnak a belépési feltételek és a megszűnésre vonatkozó értékhatárok. A belépési feltételek már 2025. december 1-jével életbe lépnek, a megszűnésre vonatkozó feltételek, az értékhatárok 2026. január 1-jétől alkalmazandóak.

A kisvállalati adó (KIVA) szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) részletezi.

A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az adóévre akkor választható a kisvállalati adó szerinti adózás a felsoroltak által, ha

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben (azaz abban az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi) várhatóan nem haladja meg az 50 főt 2025. december 01-jétől a 100 főt;

• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóévnél a 3 milliárd forint időarányos részét, 2025. december 01-jétől a 3 milliárd 6 milliárd Ft-ra emelkedik;

• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;

• üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;

• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot; 2025. december 01-jétől a 6 milliárd Ft-ot;

• ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;

• az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Az adózó csak abban az esetben választatja a KIVA adózást az adóévre, ha nem minősül eltérő üzleti éves adózónak.

Fontos előírás, hogy a bevételi értékhatár számítása során a kapcsolt vállalkozások bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (3) bekezdés]. Mindez azt jelenti, hogy a Kiva választásakor az adónem hatálya alá belépni kívánó Zrt.-nek a 2025-as adóévben várható bevételét növelni kell a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja szerinti valamennyi kapcsolt vállalkozásának (ideértve a külföldi kapcsolt vállalkozást is) az utolsó rendelkezésre álló beszámolójában kimutatott bevételének összegével.

A Katv. 16. § (2) bekezdése szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha megfelel -többek között – az ott felsorolt, az adóévet megelőző adóévi várható létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó mutatószámoknak. Ugyanezen § (3) bekezdése kimondja, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Mindezek alapján tehát, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozással rendelkezik, akkor a létszám és a bevételi adatok kiszámítása során a saját várható adatait összesítenie kell a kapcsolt vállalkozásai utolsó rendelkezésre álló beszámolóiban szereplő adatokkal.

A Katv. 2. § 9. pontja tartalmazza a kapcsolt vállalkozás fogalmát a Katv. alkalmazásában. A hivatkozott definíció a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 4. § 23. pontjára utal vissza, vagyis minden olyan személy, amely a Tao. tv. szerint az adózó kapcsolt vállalkozásának minősül, figyelembe veendő a mutatók számításakor. További megszorítást, kivételt a rendelkezések nem fogalmaznak meg, így a Tao. tv. szerinti okok bármelyike miatt fennálló kapcsolt viszony esetén figyelemmel kell lenni az összeszámítási szabályra, függetlenül attól, hogy a kapcsolt felek között történt-e szerződéskötés vagy sem. A Katv. 16-19. § szerint a Kiva alanyiság akkor jön létre, ha az adózó megfelel a Katv. szerinti feltételeknek, és a Kiva választását a Katv. szerinti módon bejelenti az adóhatóság felé. A Kiva alanyiságot tehát nem az adóhatóság döntése keletkezteti, hanem az a Katv. alapján, a Katv.-ben foglaltak szerint jön létre.

A Kiva alanyiság választása olyan adózói döntés, melynek során elsősorban az adózó felelőssége annak vizsgálata, hogy a választás feltételei fennállnak-e. A létszámra, bevételre, illetve mérlegfő összegre vonatkozó adatok adóhatóság általi vizsgálatára a bejelentéskor nincs is mód, így az adózó bejelentését veszi alapul az adóhatóság. Azt, hogy az adózó döntése a bejelentkezéskor megalapozott volt-e, csak egy ellenőrzés során van módja az adóhatóságnak feltárni.

Példa

Az adózó bejelentkezett a kisvállalati adó (Kiva) hatálya alá, azonban a 2025-ben lefolytatott jogkövetési vizsgálat során megállapításra került, hogy az adózó – a kapcsolt vállalkozásaival együttesen számított mutatók alapján – nem felelt meg a Kiva választási feltételeinek, vagyis nem jelentkezhetett volna be a Kiva hatálya alá.

A Katv. 16. § (2) bekezdés – b) pontja szerinti feltétel, hogy az adózó bevétele – kapcsolt vállalkozásaival együttesen számítva – várhatóan ne haladja meg az 3 milliárd forintot. E rendelkezés egy megalapozott várakozást jelöl, így az ellenőrzés során azt indokolt vizsgálni, hogy a várható bevételi érték meghatározásakor az adózó kellő körültekintéssel járt-e el. Amennyiben például a bejelentkezést követően történt olyan gazdasági esemény, amely következtében a tényadat meghaladta a várható összeget, akkor a bejelentkezés jogszerűnek fogadható el. Amennyiben viszont az adózó nem kellő körültekintéssel járt el és már a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható lett volna, hogy a bevétel meg fogja haladni az 3 milliárd forintos értékhatárt, akkor a Kiva alanyiságra vonatkozó bejelentés nem volt jogszerű. Az ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha az adózó Kiva alanyisága létre sem jött volna. E megállapításra tekintettel az adóhatóság határozatot hoz arról, hogy az adózó kisvállalati adó alanyisága visszaható hatállyal megszűnik, azaz az alanyiság létre sem jött. A határozatnak ki kell térnie arra is, hogy ez az adózóra nézve milyen következményekkel jár.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény ( Air. ) 120. §-a szerinti súlyosítási tilalommal összefüggésben elmondható, hogy az adózó Kiva alanyiság alá történő bejelentkezésének elfogadása, pontosabban az alanyiság tényének, időpontjának a nyilvántartásba vétele (amely nyilvántartás a Katv. 1. § (6) bekezdése alapján közhitelesnek tekinthető) ugyan adóhatósági döntésnek minősül, de – ahogyan az fentebb is szerepel – az adóalanyiságot nem ez a döntés keletkezteti, a nyilvántartás deklaratív hatályú.

Mivel a nyilvántartásba bejegyzés, mint alapdöntés nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak (hiszen az adóalanyiságot kizáró, az adóhatóság által vizsgálható feltételek fennállásának hiányában az adóhatóságnak a bejelentés adataival kell a nyilvántartásba vételt megvalósítania, e körben nem mérlegelhet), a jelen adóalanyiság létrejötte hiányának utólagos, visszamenőleges hatályú megállapításakor a súlyosítási tilalom alkalmazása nem merülhet fel.

A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja szerint a Kiva alanyiság megszűnik az 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal. A rendelkezés alapján a -jogszerűen létrejött – Kiva alanyiság időszaka alatt az adott negyedévek első napján vizsgálni kell az adott adóévben elért bevételt. Amennyiben például a Kiva alanyiság 2017-től jött létre, akkor a 2017-ben, az adott negyedév

Fontos továbbá, hogy a 2017-től hatályos előírások szerint a Kiva alanyiság megszűnésére irányadó bevételi értékhatár – a 2016. december 31-éig hatályos előírásoktól eltérően – a kapcsolt vállalkozások adatai nélkül, tehát csak az adózó saját adatai alapján számítandó.