A tanács a nyár folyamán – pozitív reálkamat fenntartása mellett – az alapkamat további csökkentésére lát teret, amelyről a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt – tette hozzá.

Közölte, a csökkentésről júliusban is egyhangúlag döntöttek, más javaslatot nem tárgyaltak. Hozzátette: a kamatpálya érdemben javulhat a következő időszakban.

A jegybank elnöke kifejtette, júniusban az infláció 1,7 százalékra mérséklődött, vagyis a toleranciasáv alsó szélénél maradt júniusban, és alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál.

Elmondta, az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek lassuló árdinamikájához köthető, 3 százalékkal csökkent ez a főcsoport az MNB adatai szerint a tavalyi azonos hónaphoz képest, jelezve: a KSH-nak és az MNB-nek az élelmiszerekre eltérő számítási módszertana van.

A piaci szolgáltatások éves árindexe változatlanul 4,9 százalékon alakult júniusban – ismertette. A lakossági inflációs várakozások csökkentek év elejéhez képest, a trendszerű csökkenés hátterében az erősödő forint és az alacsonyabb infláció áll – összegezte. Az inflációs várakozások alakulásában a fogyasztói bizalom is tükröződik a jegybankelnök szerint.

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények határozzák meg, a konfliktus lezárása bizonytalanabbá vált, az ellátási láncok helyreállása időigényes lesz. Ezek a fejlemények kiemelt figyelmet igényelnek – húzta alá. A meghatározó jegybankok – az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed – részéről 1-1 kamatemelést áraznak a piacok.

A hazai devizapiacon maradt az elmúlt hónapokban tapasztalt erősebb forintárfolyam, 360-as szint közelében viszonylagos stabilitás jellemzi. A stabil devizapiac horgonyozza az inflációs várakozásokat, ezáltal hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez – mondta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött.

(MTI)