A munkáltatónak ezért a kánikulát nem pusztán kényelmi kérdésként, hanem munkavédelmi kockázatként kell kezelnie. A szükséges intézkedéseket mindig az adott munkakör, a munkavégzés helye, a fizikai megterhelés, a napsugárzás, a páratartalom, a légmozgás és a munkavállalók egészségi állapotának figyelembevételével kell meghatározni.

A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata

A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ez a kötelezettség hőség idején is fennáll, és nemcsak a szabadtéren dolgozókat érinti.

Különösen nagy lehet a hőterhelés az építőipari, mezőgazdasági és útépítési munkáknál, konyhákban, pékségekben, üzemekben és más hőtermelő technológiák mellett, nehéz fizikai munkavégzés során, valamint olyan munkakörökben, amelyekben zárt vagy nehéz védőruházatot kell viselni.

A munkáltatónak a kockázatértékelés során a hőterhelést is figyelembe kell vennie, és szükség esetén a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködésével kell meghatároznia a megfelelő megelőző intézkedéseket.

Mikor kötelező a védőital?

Melegnek minősülő munkahelyen a munkáltatónak a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania.

Fontos, hogy a jogszabályban szereplő 24 °C-os érték nem feltétlenül azonos a munkahelyen elhelyezett hétköznapi hőmérő által mutatott értékkel. A szabályozás a korrigált effektív hőmérsékletet veszi alapul, amely a levegő hőmérséklete mellett többek között a páratartalmat, a légmozgást és a hősugárzást is figyelembe vevő mutató.

Védőitalként elsősorban 14–16 °C hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. Megfelelő lehet az azonos hőmérsékletű, ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma nem haladja meg az előírt mértéket. A védőital fogyasztásához személyenként vagy egyszer használatos ivópohárról is gondoskodni kell.

A kávé, az alkohol és a magas cukortartalmú italok nem helyettesítik megfelelően a folyadékpótlást, sőt fokozhatják a kiszáradás kockázatát.

Mikor jár külön pihenőidő?

Melegnek minősülő munkahelyen óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell a munkavégzés megszakításával biztosítani.

Ez a pihenő nem azonos az általános munkaközi szünettel. A hőterhelés miatt közbeiktatott pihenőidő a munkaidő részét képezi, így azt a munkavállalónak nem kell később „ledolgoznia”.

A pihenést lehetőség szerint a munkakörnyezetnél hűvösebb, megfelelően szellőző vagy árnyékos helyen, ülve kell biztosítani. Közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkánál ennek különösen fontos szerepe van, mivel a szervezetnek időre van szüksége a hőtermelés csökkentéséhez és a hőegyensúly helyreállításához.

Szabadtéri munkavégzés: a munkaszervezésnek is alkalmazkodnia kell

A szabadtéren dolgozókat a magas hőmérséklet mellett közvetlen napsugárzás és UV-terhelés is éri. A munkáltatónak ezért nem elegendő kizárólag ivóvizet biztosítania.

Indokolt lehet többek között:

  • a munkakezdés korábbi időpontra helyezése;
  • a nehéz fizikai munkák lehetőség szerinti átszervezése;
  • a munkavállalók gyakoribb váltása;
  • a közvetlen napon töltött munkaszakaszok lerövidítése;
  • árnyékos vagy mesterségesen árnyékolt pihenőhely kialakítása;
  • a legnagyobb hőterheléssel járó, jellemzően 11 és 15 óra közötti időszakban a munka mérséklése;
  • megfelelő fejfedő, szellős munkaruházat és szükség esetén UV-védelmet biztosító felszerelés alkalmazása.

A hőséghez történő alkalmazkodás nem egyik napról a másikra történik. Az újonnan munkába álló, hosszabb szabadságról visszatérő vagy a meleg munkakörnyezethez még hozzá nem szokott munkavállalók számára az első napokban rövidebb munkaszakaszokat és gyakoribb pihenést lehet indokolt biztosítani.

Mi a helyzet az irodákban?

A hőség elleni munkavédelmi kötelezettség az irodai munkavégzésre is kiterjed. A légkondicionáló berendezés megléte önmagában nem minden esetben jogszabályi követelmény, a munkáltatónak azonban zárt munkahelyen is megfelelő hőmérsékletet és légcserét kell biztosítania.

Ennek érdekében szükség lehet a szellőztető- és klímaberendezések rendszeres ellenőrzésére és tisztítására, árnyékolásra; ventilátorok alkalmazására, a hőt termelő berendezések használatának átszervezésére, rugalmasabb munkakezdésre vagy – ha a munkakör és a munkaszerződéses keretek ezt lehetővé teszik – otthoni munkavégzés engedélyezésére.

A home office azonban nem automatikusan jár hőségriadó esetén. Annak alkalmazásáról a munkáltató dönthet a munkakör, a működés feltételei és a felek megállapodása alapján.

Kiemelten veszélyeztetett munkavállalók

A hőség nem mindenkit terhel azonos módon. Fokozott kockázatnak lehetnek kitéve többek között a várandós kismamák, az idősebb dolgozók, a szív- és érrendszeri betegséggel élők, a cukorbetegek, a túlsúllyal élők, valamint azok, akik a szervezet folyadék- vagy hőháztartását befolyásoló gyógyszert szednek.

A munkáltató nem kérhet indokolatlanul részletes egészségügyi adatokat, de a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat és a munkaköri alkalmasság megítélése során az egyéni érzékenységnek is jelentősége lehet.

Megtagadható-e a munkavégzés a hőség miatt?

A magas külső hőmérséklet önmagában nem jogosítja fel automatikusan a munkavállalót arra, hogy megtagadja a munkát.

A munkavállaló azonban jogosult megtagadni a munkavégzést, ha annak teljesítése saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig a munkavégzés más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné közvetlenül és súlyosan, a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Az ilyen helyzeteket mindig egyedileg kell értékelni. Jelentősége lehet például annak, hogy a munkáltató biztosított-e védőitalt, pihenőidőt, árnyékos helyet, megfelelő munkaruhát, illetve átszervezte-e a munkát.

A munkáltatói mulasztás következményei

Ha a munkáltató nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, munkavédelmi hatósági eljárásra és bírságra is számíthat. Amennyiben a hiányos védelem miatt a munkavállaló rosszul lesz, balesetet szenved vagy egészségkárosodás éri, a munkáltató munkajogi és kártérítési felelőssége is felmerülhet.

A kánikulában történő munkavégzés nem pusztán komfortkérdés. A munkáltatónak a hőterhelést munkavédelmi kockázatként kell értékelnie, és az adott munkahely körülményeihez igazodó intézkedéseket kell bevezetnie.

A megelőzés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a felelős munkáltatói működés alapvető része is.

Jelen összefoglaló általános tájékoztatásnak minősül, és nem helyettesíti az adott munkahely körülményeire épülő munkavédelmi kockázatértékelést vagy az egyedi jogi tanácsadást.

dr. Kardos Csenge

Forrás: Csetneki Ügyvédi Társulás