Az SME‑rendszer bevezetése: közösségi alanyi adómentesség

2025. január 1-jével lépett életbe az Európai Unió új SME‑rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások más tagállamokban is alkalmazzák az alanyi adómentességet anélkül, hogy minden érintett országban külön áfaregisztrációt kellene teljesíteniük. A változás lényege, hogy a vállalkozásnak kizárólag a saját letelepedési tagállamában kell nyilvántartásba vetetnie magát, és ott jelenteni az adatokat, még akkor is, ha más tagállamban végez adóköteles tevékenységet.

A határon átnyúló alanyi adómentesség választható, és feltétele a kétféle árbevételi korlát:

az adott tagállam saját alanyi adómentesség‑küszöbe,
valamint az összesített uniós nettó árbevétel 100 000 eurós határa.

A szabály nem követeli meg, hogy a vállalkozás a saját tagállamában is alanyi adómentes legyen, viszont az unión kívüli székhellyel rendelkező cégek nem élhetnek a lehetőséggel. A vállalkozás eldöntheti, hogy az alanyi adómentességet csak saját országában, csak más tagállamban, vagy mindkettőben alkalmazza.

A közösségi szabályozás a 2020/285/EU irányelven és a 2021/2007/EU rendeleten alapul, amelyeket Magyarország az Áfa tv. 2025. január 1-től hatályos módosításaival ültetett át. Az új fejezetek részletesen szabályozzák az alanyi adómentesség belföldi alkalmazását, a belföldi vállalkozások más tagállambeli választását, valamint az EU‑s vállalkozások belföldi adómentességét. A részletes információk a NAV honlapján, a SME menüpont alatt érhetők el.

A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása

A NAV Adózási kérdések rovatában a vezető tisztségviselők jogállását vizsgálta a társadalombiztosítási jogállásra fókuszálva. A Ptk. alapján a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatják el feladataikat, és társadalombiztosítási szempontból az is jelentős, hogy a tisztségviselő tagja-e a társaságnak. A társas vállalkozások köre a Tbj. szerint a kkt., bt. és kft., így a szabályok e három társasági formában relevánsak. A nem tag vezető tisztségviselő munkaviszony esetén biztosított, míg megbízási jogviszonyban választott tisztségviselőként csak akkor, ha díjazása eléri a minimálbér 30%-át.

A tag vezető tisztségviselők esetében bonyolultabb a helyzet: ha munkaviszonyban látják el az ügyvezetést, akkor munkavállalónak minősülnek, függetlenül attól, hogy a társaságban más módon közreműködnek-e. Megbízási jogviszony esetén vizsgálni kell, hogy személyesen működnek-e közre a társaság tevékenységében, és ha igen, milyen jogviszonyban. Bizonyos esetekben társas vállalkozónak, más esetekben választott tisztségviselőnek minősülnek, attól függően, hogy a személyes közreműködés munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagsági jogviszony alapján történik.

Amennyiben semmilyen személyes közreműködés nem történik, a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés minden esetben társas vállalkozói jogállást eredményez. Fontos, hogy a választott tisztségviselőkre vonatkozó biztosítási jogviszony nem jelenthető be tartós megbízási jogviszonyként. A kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas vezető tisztségviselők esetén egyik biztosítási jogviszony sem jön létre.

A NAV-figyelőben a fentieken túl megismerheti az adótraffipax híreket is.

A cikk szerzője az Accace Advisory Team. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.