A műszaki eszköz a legdrágább tétel

A legtöbben továbbra is papír-írószert vásárolnak: füzetet, tollat vagy más taneszközt az iskolás korú gyermeket nevelő családok 76,1 százaléka szerez be. Ruházatra és sportfelszerelésre 56,9, egyéb iskolai felszerelésre 44,2 százalékuk költ.

Műszaki eszközt az idei évben kevesebben vásárolnak a tervek szerint, mivel ezek több évig is kitartanak, azonban jóval nagyobb kiadást jelentenek. Laptopot vagy számítógépet a gyermekes családok 10,1 százaléka, tabletet 6 százalék, nyomtatót 3,8 százalék, mobiltelefont pedig 2,4 százalék szerez be idén kifejezetten az iskolakezdéshez kapcsolódóan.

A tanévkezdés továbbra is az egyik legjelentősebb éves kiadási időszak a családok számára. A gyermekenkénti teljes iskolakezdési költés az alsó tagozatosoknál átlagosan 70 055, a felsősöknél 69 282, a középiskolásoknál 62 532, a felsőoktatásban tanulóknál pedig 80 795 forint. Azok a családok, amelyek műszaki cikket is vásárolnak, az alsósoknál átlagosan 114 486, a felsősöknél 96 068, a középiskolásoknál 83 465, az egyetemistáknál 193 251 forintot fordítanak erre.

„Az oktatás digitalizációja ma már egyértelműen megjelenik a családok költéseiben is. Bár a legtöbben továbbra is tanszereket és ruházatot vásárolnak, a legnagyobb kiadási tételt a technológiai eszközök jelentik. Különösen a középiskolás és felsőoktatásban tanuló fiatalok esetében fontos, hogy a tanuláshoz szükséges digitális háttér rendelkezésre álljon” – hangsúlyozza Timár Szabolcs, a PwC kutatásának vezetője.

A mobil és a laptop már alapfelszerelés

Az iskolás gyermekek vagy felsőoktatásban tanulók 75,5 százalékának van mobiltelefonja, 61,9 százalékának laptopja, 45,1 százalékának pedig tabletje. Asztali számítógéppel 31,5, nyomtatóval 33,6, okosórával 18,4 százalékuk rendelkezik.

A meglévő eszközök magas aránya magyarázhatja, hogy az iskolakezdéskor csak a családok kisebb része vásárol új készüléket: a műszaki cikket nem beszerzők 47,7 százaléka megfelelőnek tartja a jelenleg használt eszközt.

Az AI is bekerült a tanulási eszköztárba

A háztartások 15 százaléka fizetős AI-szolgáltatást használ, további 48,6 százalék pedig ingyenesen elérhető megoldásokat vesz igénybe. A válaszadók 31,4 százalékának háztartásában egyáltalán nem használnak AI-eszközt.

A gyerekek elsősorban információkeresésre használják a mesterséges intelligenciát: ezt az AI-t alkalmazó családok 74,2 százaléka említette. Tananyag magyarázatára 52,2, ötletelésre 46,6, a házi feladat elkészítésének támogatására 39,4 százalék veszi igénybe.

Augusztusban indul a roham

Az iskolakezdési beszerzések döntő többsége augusztusra koncentrálódik: a családok 61,1 százaléka ekkor vásárolja meg a szükséges termékeket, míg 15,1 százalék már júliusban megkezdi a felkészülést. A nagyobb beszerzéseket mindössze 9,9 százalék hagyja szeptemberre.

A szülők közel negyede ugyanakkor nem egyetlen alkalommal intézi az iskolakezdési bevásárlást: 24,2 százalék folyamatosan szerzi be a szükséges termékeket és eszközöket.

Az üzletek dominálnak

Az online csatornák széles körű használata mellett a hagyományos boltok továbbra is meghatározók az iskolakezdési vásárlások során. A szülők 32 százaléka kizárólag üzletben vásárol, míg csupán 3,3 százalék intézi teljes egészében online a beszerzéseket. Ugyanakkor a családok 68 százaléka valamilyen formában már használ online csatornákat is.

A tanszerek esetében különösen erős a személyes vásárlás szerepe: a szülők 62,8 százaléka inkább üzletben választja ki a termékeket, és közel felük számára továbbra is fontos, hogy a vásárlás előtt lássa és kézbe vehesse azokat.

„Az online és bolti vásárlás ma már nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő csatornák. Az árérzékenység miatt sokan az interneten keresik a legjobb ajánlatokat, viszont a tanszerek és iskolai felszerelések esetében továbbra is fontos a személyes tapasztalat és a termékek megtekintése, valamint sok esetben a gyermekkel közös bevásárlás élménye is” – mutat rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

Az online vásárlás legfontosabb előnye az alacsonyabb ár: a válaszadók 41,8 százaléka ezért választja ezt a csatornát, míg 27,1 százalék az egyszerűbb összehasonlíthatóságot emelte ki.  A tanszervásárlók közt a legtöbben egy új szereplőt, az Allegrót említették beszerzési forrásként (25%), de minden ötödik vásárló mondta a Tesco online-t (20%), a Temut (19%) és az eMAG-ot (19%) is.

A családok fele tartja a tavalyi keretet

A családok 51,3 százaléka nagyjából ugyanannyit tervez költeni az idei iskolakezdésre, mint tavaly. A válaszadók 18,1 százaléka csökkentené, míg 12,5 százaléka növelni kénytelen kiadásait. Akik kevesebbet költenének, elsősorban azért teszik ezt, mert a korábban megvásárolt eszközök még használhatók. A többet költők körében ugyanakkor egyértelműen az infláció és az áremelkedések jelentik a fő indokot.

A fenntarthatósági szempontok erősödése ellenére az iskolakezdési vásárlásokban továbbra is az új termékek dominálnak. A családok 47,7 százaléka szinte minden szükséges eszközt újonnan vásárol meg, ezzel szemben csupán 1,7 százalék keres tudatosan használt vagy felújított termékeket pénzügyi megfontolásból.

Sokan ismerik, kevesen jogosultak rá

Az iskolakezdési támogatásról a szülők szinte teljes köre értesült már: a PwC kutatása szerint 91,6 százalékuk hallott a lehetőségről. Ennek ellenére mindössze 20,5 százalék tervezi igénybe venni a támogatást az idei tanévkezdés során. A látszólagos ellentmondás hátterében elsősorban a jogosultsági feltételek állhatnak. A válaszadók 59 százaléka úgy véli, hogy nem jogosult a támogatásra, további 12,1 százalék pedig nem tudja biztosan megítélni, hogy igényelheti-e azt. Mindössze 8,4 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak az intézkedésről.

A kutatási eredmények összhangban vannak azzal, hogy a 2026-ban bevezetett, gyermekenként összesen 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás nem minden család számára érhető el. A kormány tájékoztatása szerint a program mintegy 400 ezer gyermeket érinthet, vagyis elsősorban a leginkább rászoruló, illetve speciális helyzetben lévő családok számára jelent segítséget az iskolakezdés költségeinek fedezésében.

A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is látható, hogy a támogatás feltételei sokak számára nem teljesen világosak: minden nyolcadik szülő bizonytalan saját jogosultságát illetően. Ez arra utal, hogy bár az intézkedés ismertsége kiemelkedő, a részletszabályok és a jogosultsági kritériumok kommunikációja továbbra is fejlesztésre szorulhat.