Az elmúlt évben a hazai médiában sokat szerepelt Svédország a NATO-csatlakozási szerződés elhúzódó ratifikációja miatt. Ezért annyit szinte minden magyar tud már Svédországról, hogy a nyugati védelmi közösség legújabb tagja. Ez is fontos információ, de ennél sokkal több minden van, amit érdemes tudni a skandináv országról.

Svédország Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten található nagy kiterjedésű ország, területe 450 ezer négyzetkilométer, ezzel az ötödik legnagyobb területű európai ország. A népsűrűség viszont alacsony, a lakosság túlnyomó többsége a tengerparti sávban található településeken és nagyvárosokban él, mint Stockholm, Malmö, Göteborg. A népesség jelenleg 10,5 millió fő, de azon kevés európai ország egyike, ahol a népesség – nem kis részben a bevándorlás miatt – folyamatosan nő. Jelenleg 2,5 millió svéd állampolgár tekinthető bevándorló hátterűnek, ami azt jelenti, hogy vagy ő maga, vagy legalább az egyik szülője külföldön született.

Kevesen tudják, hogy ez a ma már békés, az elmúlt két évszázadban semleges ország egykor jelentős európai nagyhatalom volt. A svédek elődei a vikingek voltak, akik magukat rusznak hívták és ők alapították a kijevi ruszt is, az első ottani szervezett államot, amit mind az ukránok, mind az oroszok a saját történelmük origójának tekintenek.

A félsziget déli részén a X. században jött létre az első svéd királyság, amely 1397-ben csatlakozott a Kalmár Unióhoz, a svéd, dán és norvég királyság uniójához. Ebből az unióból az önállóságra vágyó svédek 1523-ban kiléptek és Vasa Gusztáv személyében királyt választottak maguknak. Innentől számítjuk a modern, független svéd állam létrejöttét.

A svéd szárazföldi nagyhatalom fénykora a XVII. század, kiemelkedő uralkodói Gusztáv Adolf és X. Károly királyok. Gusztáv Adolf a harmincéves háború során 1631-ben legyőzte a Német-Római Császárság csapatait, ezzel birtokolta a Német-Római Birodalom német területeinek csaknem a felét és szerette volna megszerezni a birodalom császári címét is. Ebben csupán korai halála akadályozta meg.

A svéd nagyhatalom legnagyobb területi kiterjedését utódja, X. Károly alatt érte el, aki a korabeli Európa egyik legbefolyásosabb uralkodója volt. A svéd nagyhatalom évszázada végül 1709-ben ért véget, amikor XII. Károly csapatai döntő vereséget szenvedtek Nagy Péter orosz cár csapataitól a poltavai csatában. Ettől kezdve folyamatosan zsugorodott a svédek által ellenőrzött terület, majd a napóleoni háborúk során elveszítették Finnországot is, és ekkor nyerte el Svédország a jelenlegi területi méretét. A svéd trónra 1818-ban Napóleon egyik tábornoka, Bernadotte marsall lépett és ő a jelenleg is uralkodó dinasztia alapítója. Ettől kezdve Svédország egészen mostanáig semleges ország volt, kimaradt mindkét világháborúból és minden más konfliktusból.

Svédország államformája alkotmányos királyság, fővárosa Stockholm. Hosszú évtizedeken át Svédországot szinte megszakítás nélkül a szociáldemokraták kormányozták, ennek köszönhető a sokak által irigyelt svéd jóléti társadalmi modell létrejötte. A szociáldemokraták egyeduralma a jóléti társadalom válságával a kilencvenes években megtört és azóta politikai váltógazdaság jellemzi az országot, hol a szociáldemokraták, hol a konzervatív-liberális pártok kormányoznak, jelenleg is egy konzervatív-liberális koalíció vezeti az országot.

Svédország ma is jómódú országnak számít, az egy főre eső GDP 56 ezer euró, ezzel a világ 14. leggazdagabb országa. Az életminőség mérésére szolgáló HDI index szerint a világon a hetedik legélhetőbb ország. A jövedelmi egyenlőtlenség a legalacsonyabbak közé tartozik a világon, jelenleg a harmadik helyen áll a legkisebb egyenlőtlenséggel rendelkező országok között.

A svéd jólét és prosperitás alapja a gazdaság és azon belül az ipar kimagasló teljesítménye. Jelenleg a Világgazdasági Fórum szerint a világ 8. legversenyképesebb országa, de korábban már volt az első és a második is. A svéd ipar állítja elő a GDP nagyjából felét, a high-tech szektor pedig a tíz százalékát. Svédország számos világcég otthona, felsorolni is nehéz az ismert márkákat: Ericsson, Electrolux, ABB, Saab. Scania, Volvo, Ikea, SKF, H&M, Husquarna Group, TetraPak. A svéd ipar erős a telekommunikációban, az autóiparban, gyógyszergyártásban. Jelentős a hadiipar is, jelenleg az ország a világon a 9. legnagyobb fegyverexportőr, 28 ezer embernek ad munkát az ágazat, ismert hadiipari cégek a Saab, Bofors, Volvo Aero, a magyar légierő is svéd JAS Gripen vadászgépeket rendszeresített.

Külön említést érdemel a robotika és automatizáció. Svédország ezen a téren jelenleg is a világ élvonalába tartozik, de a tervek szerint a következő tíz évben megháromszorozódik az iparág volumene. A robotika fejlődésének részben a fejlett ipari infrastruktúra, részben pedig az állami alapok által nyújtott támogatás jelenti az alapját. A robotika svéd (részben svájci) zászlóshajója az ABB nevű multinacionális konszern, amely éppen most vágott bele egy új nagyberuházásba a cég székhelyén, Vasterasban, ahol már eddig is jelen volt. Az itt előállított termékek 95%-a az európai piacra megy, de a cégnek nagy termelőüzemei vannak Kínában és az Egyesült Államokban is, onnan látják el a tengerentúli piacokat. Az iparágnak elsőrangú akadémiai, egyetemi háttere van, Svédország 12 egyetemén képeznek robotikai és automatizációs szakembereket. Az iparágban jelentős tényező még az ABB mellett az Electrolux, a Husquarna Group, Kuka és az Universal Robots.

A svéd ipar kiemelkedő teljesítményének nagy szerepe van a nemzeti büszkeség és identitás terén is. Jóllehet a svédek igazán büszkék lehetnének a „dicső nagyhatalmi múltra”, vagy a kultúrára, a tudományos és sport teljesítményekre, mégis sokuk elsősorban a svéd acélra, a Saab és Volvo teljesítményére, az IKEA-ra büszke igazán, és ez képezi a jóléti modell mellett az egyik legfontosabb alkotórészét a svédek nemzeti öntudatának. Sok szakértő ezt a sajátos identitást „ipari nacionalizmusnak” nevezi, amihez hasonló nagyon kevés országban figyelhető meg.

Az ország adottságai mezőgazdasági termelésre kedvezőtlenek, ennek az ágazatnak a nemzetgazdaság jelentősége csekély, a GDP 2%-át állítja elő.

Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem. Svédországban az adók aránya a GDP-hez viszonyítva 43,7%, míg az OECD átlag 34%, igaz ugyan, hogy Svédországban volt ez már 50% is és az utóbbi két évtizedben csökkent észrevehető mértékben. A magas adók miatt sokan elhagytak az országot, ismert emberek is, mint pl. Ingmar Bergman filmrendező, Björn Borg világranglista első teniszező vagy az IKEA tulajdonosa is.

Az áfa Svédországban három kulcsos, a marginális kulcs 25%, az élelmiszer és a vendéglátás 12%-os kulccsal adózik, míg a kultúrát és a tömegközlekedést 6%-os áfa terheli.

A személyi jövedelemadó többkulcsos és progresszív, és van központi és helyi lába is. Ennek megfelelően évi 20 220 koronáig (azaz 661 ezer HUF) mind az állami, mind a helyi adó 0 kulcsos, 537 ezer koronáig (azaz 17 578 ezer HUF) állami adómentes, de 32%-os helyi adó alá esik, míg ezen összeg felett 20%-os állami adó és 32%-os helyi adó terheli a jövedelmet. Tehát szélsőséges esetben az összesített adóteher meghaladhatja a jövedelem 50%-át is, de meg kell jegyzeni, hogy a helyi adók eltérhetnek, a 32% a kivethető maximum és számos adócsökkentő tétel létezik, tehát ilyen magas adót nagyon kevesen fizetnek.

A tőkenyereség adó 30%-os, amit az osztalék és kamat után kell fizetni, míg a vállalati nyereségadó idéntől 20%-os, ez korábban 28% volt. A munkaadó minden munkavállaló után 32% szociális hozzájárulást fizet, ez fedezi az egészség- és nyugdíjbiztosítás munkaadói részét. Az örökösödési adót 2005-ben, a vagyonadót 2007-ben eltörölték.

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nem csak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárának, az életminőség kiemelkedő. Talán csak az éghajlattal lehetnek egy kicsit elégedetlenek, de a klímaváltozás még ebben is a kezükre játszik.

A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.