Az európai polgárok átlagosan 15 ezer eurót költhetnek 2021-ben különféle kiadásaikra, az élelmiszerektől kezdve a lakhatási költségeken és az elérhető szolgáltatásokon át a nyaralásig. A GfK legfrissebb vásárlóerő-tanulmánya során felmért 42 ország együttesen 678,4 millió lakosával számolva ez azt jelenti, hogy az európai népesség idei vásárlóereje tízezer milliárd euróra (egészen pontosan 10,2 ezer milliárdra) rúg. Az egy főre jutó nominális érték, ha minimálisan is – mindössze 1,9 százalékkal –, de nőtt az előző évhez képest.

Az országok közti differenciák persze óriásiak, különösen a lista két végét összevetve. Az éllovas Liechtenstein lakosai több mint 34-szer többet költhetnek fogyasztásra, illetve megtakarításra, mint a sereghajtó ukránok: előbbieknél 64,6 ezer, utóbbiaknál mindössze 1,9 ezer euró az egy főre jutó éves keret. A 42 vizsgált országból 16-nál magasabb ez az érték az európai átlagnál. A Top 10 tagjai minimum 55 százalékkal verik az átlagot, miközben a dobogó második és harmadik helyét elfoglaló Svájc és Luxemburg értéke jóval több mint duplája annak. Az élmezőny egyébként meglehetősen stabil, a korábbi felméréshez képest annyi változott, hogy a britek – főként az erősödő fontnak köszönhetően, két helyet javítva – bejöttek a 10. helyre, a szomszédos írek viszont kicsúsztak az élbolyból.

Magyarország helye is „stabil”: ugyanúgy a 30. pozícióban végeztünk, mint legutóbb. A 7643 eurós (a tavalyinál egyébiránt 11 százalékkal magasabb) egy főre jutó hazai vásárlóerő az európai átlag 51 százalékának felel meg. Országon belül vizsgálódva, Budapest első helyét semmi nem veszélyezteti, a maga 9722 eurójával (amely amúgy 35 százalékkal alatta van az európai átlagnak) 1328 euróval veri az ezüstérmes Komárom-Esztergom megyét az egy főre jutó értékek összevetésében. Az országos átlag fölötti mutatóval rajtuk kívül még Fejér, Pest és Veszprém megye dicsekedhet. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg áll, 5944 euróval, ami 78 százaléka az országos, illetve kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak.

Mivel a GfK kutatása a városok, községek szintjére lebontva is méri a vásárlóerőt, érdekes adalék, hogy az ötezer főnél nagyobb (Budapesten kívüli) hazai települések listáját továbbra is Üröm vezeti, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 60 százalékkal van az országos átlag felett. A tavalyi listához képest Paks feljött a második helyre, ahonnan Budaörs a negyedikre csúszott vissza. A bronz ezúttal Nagykovácsié.

Az első tíz leggazdagabb település listáját idén is Üröm vezeti, és történt néhány változás a rangsorban: Paks immár a második helyezett, Nagykovácsi javított egy helyezést, mindezt Budaörs rovására, amely így idén a negyedik. Dunakeszi szépített egy pozíciót, illetve Győrújbarát visszatért az első tízbe.

A tanulmányról

A „GfK Vásárlóerő Európában, 2021” tanulmányban 42 ország települések és irányítószám-körzetek szintjére vonatkozó adatai, valamint a lakosságról és a háztartásokról szóló kapcsolódó adatok, és digitális térképek érhetők el.

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (ideértve mindenféle állami juttatást is). A tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.

Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – úgymint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.

The post Tízezer milliárd euró az európai vásárlóerő – infografika appeared first on Adó Online.